Archive for » június, 2008 «

Nekem sem egyszerű… (6.)

Online randiközvetítés 4.

Kedd. A mozi nem valósult meg, mert szereztem egy fanatasztikus kölcsönautót (Peu 407 SW) és kihasználva az jutott az eszembe, hogy leviszem ôt a Dunakanyarba. Laza egy órás kényelmes autókázás közben beszélgetünk, egyre szépült körülöttünk a környék, majd megérkezve a csendben sétálva, padra ülve, a Duna sodrását nézve, elmerengtünk a lemenô nap fényében. Kicsit ugyan beborult az ég, ám még így is kellemes volt a környezet, kellemes volt kiszabadulni. a nyüzsgô városból A szél is megérkezett és hosszú hetek után egy picit még fázhattunk is.
Hazafelé menet egy piros lámpánál lazán elkaptam és megcsókoltam. Meglepôdôtt, így még soha nem csattant el az elsô… Bevallom még nekem sem, de legalább “emlékezetes és formabontó” marad: mennyire gáz lett volna a lemenô nap sugaraiban, nem? :-)
Aztán még vacsiztunk egyet Szentendrén és utána gyorsan hazavittem, mert egyrészt már 10 is elmúlt, másrészt mert elkezdett ásítozni: fáradt volt. Nem akartam nyújtani, mint a rétestésztát, a jóból is megárt a sok(k). A kocsiban – házuk elôtt – még egy picit belebeszéltem a szájába közelrôl s megbeszéltük a következô randi idôpontját.
Konklúzió: minden elôírás szerint történt, nagy csalódás vagy nagy pozitívum nem volt. Talán építgetjük felfele normális rendben a kapcsolatunkat, habár a volt pasija megint hívta a randink közben! Ebbôl még lehet kavarc…

Mi végre keresünk?

Mi a frász értelme van ennek az egész párkeresősdinek? Mi a franc az a szerelem? Minek csinálja ezt minden ember és próbál meg magának valami társat szerezni – kvázi úgy egész életre -, amikor oly sok szenvedés, szakítás, konfliktus jár vele és a szinte biztos kudarc: csak idő kérdése és szétpukkan majd minden házasság, komolynak szánt kapcsolat, igaz szerelem.

more…