Csak pár hozzászólásból idéznék a közelmúltból, amelyek sorra veszik a különböző csalódásokat:
“Osztom a nézetet, miszerint a legtöbb pasi (tisztelet a kivételnek, de még nem találkoztam ilyennel sajnos) nagyon lazán veszi a lekoccolást.. legutóbbi nagyon kellemetlen tapasztalatom is ezt erÅ‘sÃti: társkeresés, levelezés, skype, telefon, egymásnak nagyon bejövés, reménykedés (részérÅ‘l fÅ‘leg teljes boldogság), találkozások, jövÅ‘ tervezgetése, Å‘ szabadságra menés, visszajövés hozzám, full boldog hétvége ágyjelenettel, Å‘ dolgozni menés messzire, aztán 3 hétre rá egy csúnya e-mail, miszerint amÃg szabin volt, összejött egy lánnyal és mostantól Å‘vele akar lenni. Pont. Telefonja kikapcsolva. Ja és alapos megalázásként közölte hogy nem tud rám nÅ‘ként tekinteni (egy valóban fantasztikus ágyjelenet után), legyünk barátok (jajj!). Meg különbenis én nem vagyok feleségnek való..
Képes volt engem hülyÃteni és ágyba csalni, MIUTÃ?N szabadsága alatt felszedett már egy másik lányt!!!! Ó én mulya.. Azt reméltem, Å‘ lesz a valaki, erre csak egy nagy pofáraesést nyertem..”
“Gyakorlatilag 5 hónap alatt,2 pasi fogott meg innen,az egyik közölte,h jó hogy már a 4.-dik randin is túl vagyunk,de Å‘ nem lát minket párként……..köszi szépen”
“Tanulmányt lehetne Ãrni errÅ‘l a netes társkeresÅ‘ témáról, ha az ember már eltöltött itt néhány hetet. Már akkor is érdekes megfigyeléseket tehetünk, ha csak a fényképeket vesszük tekintetbe. Â
Némelyek bizonyos idÅ‘ után új tagként teszik fel magukat – kár, hogy ugyanazzal a fényképpel, s a név is ugyanaz. Biztosan azt gondolják, hogy a friss hús jobban elkél. Mert hát  máshogy jön le, ha teszem azt egy hete sincs fent az illetÅ‘, mintha szánalmas módon ott virÃt a tavalyelÅ‘tti bekerülési dátum?
Ahogy mondják: a napszemüveg öltöztet. A képek láttán úgy tűnik, mintha némelyek éjszakára sem vennék le, az összes képen napszemüveget viselnek, pedig az adatlapon nem szerepel, hogy látássérült lenne.
Kocsi (márkás), jobb láb mindenképpen a balelsÅ‘, kissé kifordÃtott keréken, kéz lazán a combon könyököl, az elmaradhatatlan napszemüveg természetesen a fejen. Ilyenkor nem tudhatjuk, hogy a kocsit, avagy a hÃmneműt kell-e megszemlélni…
Lazán, oldalirányban kissé kitekert csÃpÅ‘, stégen/tengerparton/szálloda elÅ‘tt/pálmafa alatt. Söröspohár, sörösüveg kézben avagy szájon.. Biztosan csak ünnepeken iszik. Aztán, beszéljünk a fürdÅ‘gatyásokról: emlÃtett ruhadarab félig lecsúszva a nem épp hájatlan hasaaljáról… Találkozás alkalmával szinte mind elsÃrja, hogy megcsalta a felesége… Legalább ne mesélnék el…
Eset: messzi vidékrÅ‘l képes Pestig autózni. TÃzszer elmondva neki: X-hÃdon áthajtasz, letérsz egybÅ‘l az elsÅ‘ kijárón. Ez meg továbbmegy, koccan, a kár nem is kicsi. Majd végre találkozunk. A legelsÅ‘ benyomás: uramisten, ennek rettentÅ‘ szÅ‘rös a füle!!! Akár elsÅ‘s gyereknek tanévkezdéskor kötelezÅ‘ 10-es ecset. És persze mindez feketében foglalja el a füle hallójáratához vezetÅ‘ utat…
Intelligens úr keres hosszútávra (ilyen-olyan) kapcsolatot… Milyen szerény!
Nem nézegettem nőtársaim adatlapjait, de el tudom képzelni, hogy ott is mi minden lehet.
Hová kerültünk, emberek? Lehet itt igazi társat találni?”
Sok sérelem csapódik a netes társkereséshez. Ha valakit megkérdeznek, hogy próbálta-e már és milyen tapasztalatokat szerzett, akkor egész estét betöltÅ‘ moziként tudná mesélni elrettentÅ‘ élményeit. Nincs rá garancia, hogy valaki sikeresen zárja ffi-nÅ‘-keresÅ‘ akcióját a kibertérben. Hiszen mi avagy ki garantálná ezt? Az adatlapok és a levelezések nehezen tudják átadni azt a közvetlenül szerzett élményt, amit egy büdös és rosszul öltözött férfi, egy zárkózott-bús nÅ‘, egy lúzer kisugárzás, a közös hullámhossz és témanélküliség feszengÅ‘ kávézóban eltöltött pillanatok, a plusz kilókat ügyesen eltűntetett fotók, az udvariatlan viselkedés, az élÅ‘ beszélgetésben kiderülÅ‘ intelligencia és érdeklÅ‘dési kör különbség avagy a hamisan beÃrt adatok jelenthetnek élÅ‘ben.Â
A sok nyeretlen kétéves ifjú csikó és kanca erre replikázva kijelenti magabiztosan, hogy a neten csak hülyék és hazugok vannak, ott nem lehet mást, csak csalódni! Ilyenkor Å‘k az utcát és a szórakozóhelyeket ajánlják ismerkedésre. Személyes élményeim alapján bizton kijelenthetem, hogy élÅ‘ben dupla annyi szÃvást rejt az ismerkedés, mint Ãgy. A leszólÃtások hány százaléka vezetett eredményre? Semmivel sem több, mint a netes találkozásokból létrejött hosszabb-rövidebb kapcsolatok! S vajon a lányokhoz kizárólag partyképes arcok mennek oda? Semmi esetre sem!Â
Amit nyerhetünk a valódi terepen történÅ‘ ismerkedéssel, az mindössze a levelezésekre, a telefonokra és a kényszerűen végigfeszengett 1 órás udvariassági randibeszélgetésekre fordÃtott idÅ‘. Szórakozóhelyen, utcán egy pillanat alatt mérhetjük fel a másikat és egy pillanat alatt koptatnak le avagy koptatunk mi le próbálkozókat. Viszont ott nem is adunk lehetÅ‘séget-idÅ‘t, hogy egy elsÅ‘re nem szimpatikus ember a beszélgetés közben elvarázsolhasson modorával, intelligenciájával!
Minden formának léteznek hátulütÅ‘i: ha ismerjük ezeket, akkor felkészülve kiválaszthatjuk magunknak a jó ismerkedési taktikát. Vannak élethelyzetek, amikor csak a neten lehet társat szerezni. Vannak célok – egyéjszakás kalandok -, amelyekre a szórakozóhely a megfelelÅ‘bb. Vannak tÃpusok, akiknek nem megy a lazaság, a játék, akik nem képesek szemtÅ‘l-szembe vadidegenekkel beszédbe elegyedni – ott van a chat!
A boldogság és eredményesség egyetlen ismérve a pontos elvárások és képességek rögzÃtése, ezekhez a megfelelÅ‘ forma megtalálása s annak sűrű és egyre magasabb szÃntű gyakorlása.Â