Netes kalandjait meséli el egy hölgy ezen a linken. Véletlenül egy tipikus és öntudatlan női hibába (de a férfiak szempontjából nevezhetjük őrjítő jelenségbe) sikerül beletrafálnia.
Elôzô randijaimon és a női élmény-beszámolókon folyamatosan hasonló sztorikra bukkanok, miközben a másik oldalon állva pontosan tapasztalom, hogy ennek a viselkedésnek milyen romboló hatásai vannak a férfiakra nézve! Lássuk, miről is van szó. Idéznék:
“Amikor hazaértem, a postaládámban újabb öt levél tornyosult. Úgy döntöttem, nem írok vissza, hisz én a húszas éveim óta sosem játszom egyszerre több kapura….
…Gábor után egyre kedvetlenebbül böngésztem a jelölteket a világhálón. Elgondolkodtam azon, hogy csak nekem nem sikerül? Valamit rosszul csinálok tán? Levelezni továbbra is leveleztem néhány kedves pasival, de egyre kevésbé éreztem értelmét az egésznek. Közben a jó idő is beköszöntött, és nem volt kedvem a laptop előtt ülve tölteni az estéimet…
…Segítettem neki orvost keresni, majd útjára bocsájtottam. Ezután végleg eldöntöttem: jó időre búcsút mondok a pasizásnak. Elegem lett, és letöröltem magam a Randivonalról is. Azt hiszem, rám fér egy kis pihenés ezek után. Viszlát pasik, viszlát netes párkeresés!”
Tehát van egy lány, aki nagy reményekkel és kíváncsisággal csap bele a netes társkeresésbe. Hiszi, mert több helyről hallotta, hogy ez már másoknak sikerült, így neki is mennie kell. Szeretne boldog lenni (ki nem?), szeretne gyorsan találni valakit (mert nincs kedve lúzerekkel beszélgetni), tudja, hogy sikeres lesz, hiszen több tízezer férfiből csak rátalál az igazira! Hiszi, hogy elmegy az első randira és máris az igazi fogadja, mert 200%-osan bízik a megérzéseiben, amik akár egy levélváltás után is megsúgják, hogy pontosan milyen ember a másik!
Ez a lány telve optimizmussal regisztrál és várja a sült galambot. (http://divany.hu/Intim/nesze-neked-els-randi) A férfiak írnak és ő pedig válaszol. Nem játszik több kapura, mert az tiszteségtelen, így kiválaszt egy szerencsés fantomot, akiről pár sor alapján egy teljes képet rajzol és a többieket pedig parkolópályára illeszti. (fogadjunk, magyarázat és elköszönés nélkül!)
Aztán jön a cikkben említett randi, ami nem rossz, de nem az igazi! Esélyt nem kap az úr, mert nem forgatta meg a leányzó lelkét. Aztán jön egy másik – az adott sorozat szerint offline randi – ami még rosszabb eredménnyel jár (bár konkrét esetet én inkább vis.majornak nevezném) és a hölgy törli magát “örökre”, mert ez az út járhatatlan!
Nézzük, hogyan néz ki ez a férfiak szemszögéből!
Hasonlóan nagy reményekkel regisztrálunk mi is. Rengeteg kedvesnek, érzékenynek, lelki értékeket kereső, hűségesnek vallott, kizárólag komoly kapcsolatban gondolkodó női adatlap méltán ad teljesíthetőnek gondolt pozitív jövőképet minden hímneműnek. Tudjuk, ahogy a való életben is, itt s nekünk kell kezdeményezni: mi írunk először. Rákeresünk pár szimpatikus (nem kurvás) fotójú adatlapra, elolvassuk tisztességesen azt a pár sort a bemutatkozásnál és amennyire telik reagálunk rá.
Aztán várunk. Átlagos esetben semmi nem történik. Elolvastak és megtekintettek minket és kész… Egy hét után rájövünk, hogy ez a kör nem jött be. Úgy tűnik, hogy nagyobb merítéssel kell dolgozni, hiszen nagy a konkurencia ill. mi sem vagyunk a top 10-ben a felsorolt tulajdonságaink és kirakott fotóink alapján.
Így a férfiember nagyobb szélességűre és mélyebbre állítja az ekét, hogy jobban megdolgozza az ugart, hátha így fog hirtelen kifordulni elé a kincses ládika. Persze nem érünk rá 10x annyi nőnek hasonlóan személyes témájú levelet küldeni, így ki kell találni egy sablont, amit vagy teljes egészében copy-paste technikára alkalmas vagy azért 1-2 mondattal specializálni lehet. Ha ez kész, akkor egy jó kis keresés és 20-30 nőnek el. S várunk, milyen reakciók érkeznek, ha egyáltalán. Sablon levelek kiküldése esetén mindenképpen befut egy bölcsész természetű nyunya fikázása, melyben felsőbbrendűen közli, hogy óriási inteligenciájával azonnal kiszúrta, hogy ezt nem személyesen neki írtuk, ezért szégyeljük magunkat!
Ha szerencsénk van, közben érkezik egy normális válasz is. Ugyan frusztráló, hogy ekkora merítésből is mindössze 10% alatti reakció érkezik, de csakis pozitívan szabad hozzáállni. (Az önbecsülést azért még így is rombolja!)
Nekiállunk és a kihorgászott egyetlen kis snecinkkel levelezni kezdünk. Röviden: vagy megmagyarázhatatlanul (és szó nélkül) eltûnik vagy lesz belôle egy nagy eséllyel sikertelen találkozás.
S mindezek mögött nem a férfira nézve kudarc, sikertelenség, szerencsétlenség, lúzerség húzódik meg, mindössze a hölgy nem akar több vasat tartani a tûzben, vagy egyszerûen történik valami az életében, ami miatt nem akarja folytatni az ismerkedést. (lásd a fenti linken lévô sztorit!) Vagy már találkozott/beszélt telefonon valakivel, akirôl azt hiszi, hogy jó lesz! Bármi oka lehet – a levelezôpartneren kívül!
Mégis mi a félreértés alapja? Miért nem így gondolkodnak a férfiak s miért veszik magukra? Mert ôk csak annyit látnak, hogy a hölgy elolvassa levelüket, megnézi adatlapjukat. Ebbôl azt a következtetést vonják le, hogy a nô még mindig érdeklôdik a lehetséges lovag iránt, válogat, a válasz pedig azért nem érkezik, mert nem elég jók.
Nem gondolnak arra sem, hogy ha egy nô valóban csak eggyel akar levelezni és az az egy már megérkezett, akkor a nô lusta kitörölni regisztrációját, sôt, még azért be-belép! Persze ez már taktika is lehet és a kiszemeltnek akarja ezzel prezentálni, hogy ô még aktív, nehogy a lovag messzemenô következtetést vonjon le a törlésbôl.
Hiszen egyébként is elég, ha valóban unszimpátia miatt utasítanak el valakit. Viszont ha ezt még tetézik olyan esetek is, amikor teljesen másról van szó, akkor igen hamar megkeseredhet bárki.
Mi a megoldás? Egy sablon. Ha minden férfiú kapna 1-1 tômondatnyi sablont, hogy kiszemeltje már mással ismerkedik vagy épp elege lett a férfiakból és törlésre készül vagy most olyan esemény történt, ami nem teszi megfelelôvé az ismerkedést, de leginkább törölnék magukat az egészet nem komolyan gondolók, akkor kevesebb csalódást okoznának a másik oldalnak! Ugyanis a fránya férfiaknak is van lelkük. Legalábbis amíg sok ilyen gombostû-szúrásnyi visszautasítással ki nem nyírják azt a nôk!
Höhö: Én nem tehetek róla, nekem erről az autóról a Teletubbies gyerekmese jutott eszembe – sorry :)
A “helyes válasz – téves válasz” arányról én azt gondolom – a videó készítőjét figyelembe véve -, hogy kábé semennyire nem kaptunk reális képet. Kiragadott egy-két hülyét és egy-két olyat, aki kapisgálja és ennyi. Szenzációt akart és villogni, bebizonyítani, hogy több ő egy huligánnál, mert lássuk már, milyen okos is ő.
Egyébként egy bölcsésznek, aki mondjuk irodalom szakra jár, feltenni egy fizikai kérdést túlmegy minden pofátlanságon.
Nyilván nem véletlenül jelentkezett humán területre. Ehhez persze kell némi empátia. A műszakiaknál már érdekesebb volt a homály, de akkor is azt gondolom, hogy köze nincs a valósághoz a bemutatott eredménynek.
Egyetértek t_u_t-tal: hülyék mindenhol vannak :)
Oka nagyon leegyszerűsítve szerintem az a változás, ami végbement az elmúlt nagyjából 20 évben -> a világ, az általános értékrend, egymáshoz való viszonyunk felszínessé válása, a normák felhígulása automatikusan magával hozta például az oktatási rendszer satnyulását is. Szerintem.
Anno miután végigpofozott minket egy-egy tanárunk, mert pofátlanok voltunk vagy hülyének néztük, mi csöndben elmélyedtünk a kussban és szégyelltük magunkat, égtünk rendesen – és ha esetleg a tanár a szülői értekezleten is elmesélte az élményeit, akkor még otthon is jöttek a sallerek és fel sem merült bennünk, hogy az emberi jogok bíróságához rohanjunk sírva-ríva.
Aztán következett a rendszerváltás, hirtelen mindenkinek jogai lettek, ami önmagában nem rossz, a szomorú az, hogy odáig jutott el az emberek többsége, hogy CSAK jogai vannak, kötelességei egy szál sem, úgyhogy a mostani diákok már meg is rugdossák a tanáraikat. Persze nyilván nem csak ez az oka annak, hogy nem tudják a választ, de szerepet játszik bőven az, hogy egyszerűen nincsenek elvárások, a tanárok is közönyössé váltak többnyire, egy közönyös tanár meg mit tud átadni, most őszintén??? Elmondja, ledarálja – aztán vagy átjut, vagy nem.
Mi a szenvedéllyel tanító tanárainkat imádtuk a legjobban, akármennyire is kemények voltak – ma a kemény tanárt minimum meghurcolják.
Úgyhogy eljutottunk odáig, hogy bármilyen hülye elvégezhet egy főiskolát vagy egyetemet, ha van elég pénze és ezért van az, hogy egy műszaki egyetemen, ahol a fizika alap, gőze nincs az ott tanulónak egy ilyen típusú fizikai kérdésről. Jó esetben menedzser lesz belőle, rosszabb esetben ő tervezi a házad :-/
Viszont mázli, hogy nem a Holdon ;)
Ez van.
t_u_t: nem tudom, mennyire számít a véleményem, de azért megosztom veled – mivel erősen emlékeztetsz a stílusod meg úgy általában az életfelfogásod alapján is egy hímnemű ismerősömre, így bennem fel sem merült, hogy nő vagy :)
Ti jártatok már úgy,hogy a saját korosztályotok-béliektől sokkal fiatalabbnak éreztétek magatokat? Mert én ma igy jártam :)
Höhö – utánanéztem a bioetanolnak, mert őszintén szólva én sem tudtam, konkrétan mi is az, max a bio szóból gondoltam, hogy köze van a természeteshez. Szerintem szuper lenne – de hogy még jóideig elérhetetlen lesz, az tuti :(
Nem azért, mert mittudoménmilyen szuper alapanyag kell hozzá – sőt, jóval olcsóbb lenne… Viszont sajnos azoknak, akik a megfelelő befolyással bíró helyeken ülnek, nem érdekük a környezetvédelem. Ráadásul gondold el – csak Magyarország szinten hova vezetne, ha kukoricából vagy krumpliból üzemanyagot gyárthatnának…
Ismerve a magyar mentalitást, felmenne mindennek az ára.
Merthogy sajnos üzlet az egész világ és akiknek már így is elkölthetetlen milliárdjai vannak és azt sem tudják, mennyi van és még az ük-ük-ükunokájuk is a jelenlegi vagyonból munka nélkül simán meg fog élni – na, ők sem fogják azt mondani, hogy “gyerünk, próbáljuk ki”. Max akkor, ha a sok-sok milliárdjaikat még megsokszorozhatják – viszont nekünk meg nem lenne mit ennünk, annyiba kerülne egy kiló krumpli. Például. :(
Egyszóval egyrészt én támogatnám, másrészt viszont látva a világot, remélem, sokára látják meg benne az üzletet…
Ma hallottam – igaz, csak fél füllel, későn kapcsolódtam be a hírbe, mert közben dolgoztam is :) -, hogy egyes fejlett országokban már propagálják az ehető rovarokkal való táplálkozást…
Lyza – én abban az ambivalens helyzetben vagyok, hogy a körülöttem élő, velem egykorúak mind azt gondolják – abból kiindulva, hogy ők már gyereket nevelnek és férjük/feleségük van és milyen baromisokat tapasztaltak a világból -, hogy folyton ki kell oktatniuk, ergo, egy kis csitri vagyok, úgy is kezelnek…
Ugyanakkor akkora marhaságokat tudnak mondani meg úgy viselkednek nap-mint-nap, hogy én ősöreg, sokat megélt és tapasztalt matrónának érzem magam közöttük.
Egyszóval én személy szerint egyszerre élem át a fiatalabb és öregebb érzést :)
Bioetanol:
ha kétfelé vesszük a dolgot: tankolás, ill. gyártás.
Tankoláskor a benzines autódba teheted, de nem érdemes a benzin-etanol 80-20, 75-25 arány fölé menned, a tömítéseket kikezdheti. Azt mondják ez legenda, de sokat látott autószerelők megerősítik!
Főleg régi gyártmányú motoroknál.
A fogyasztásod is megemelkedik.
Bioetanol gyártás
Gázosabb kérdés, mert sulykolják, hogy környezetvédelem, meg fenntarthatóság, de se nem környezetvédőbb az előállítása, se nem fenntarthatóbb a “termelése”.
Egy anyag előállításakor előidézett CO2 lábnyomot is mérlegelni kell, nem csak a kibocsátásakor.
A termelése pedig, ha nem állnak el tőle, hosszú távon élelmezési problémákat okoz. A művelés alól kivont területeken való termesztéssel, kevesebb élelmiszernek való növényt termesztenek -> ár dráguláshoz vezet.
helyes válasz – téves válasz:
hasonlóképp látom, engedtessék meg nekem némi részrehajlás: az utóbbi 10 év eredménye látható – no nem ezen a videon, hanem a társadalomkutatók dolgozataiban. Mindenféle pártállástól függetlenül!
Létezik alapműveltség, érettségiig majd mindenkinek el kell jutnia ma már.
Tovább megyek, a tömegvonzás általános iskolai téma. Józan paraszti ésszel átgondolható.
Az is igaz, hogy vannak akik kamera előtt besülnek.
Egyebet nem tudok erről mondani.
Mese
Mennyi idős egy ősöreg, sokat megélt matróna?
Valami ilyesmire voltam kiváncsi, ugyanis…
Több tanulmány is kimutatta, hogy a bioetanol előállítása a takarmány minőségétől függően akár több energiát is felemészthet, mint amennyit nyerünk vele.
Ha ez igaz is, csak egy gondom van ezzel az egésszel. Valaki kihoz egy ilyen eredményt, ekkor mindenki széttárja a karját, és azt mondja, hogy ez baromság, nem lehet megcsinálni, aztán lehülyéz mindenkit. Itt ez nem fordult elő, de minden fórumon ahol láttam, ez történt. Szerintem ez a hozzáállás az emberek között sokkal károsabb a CO2 kibocsátásnál. Leállítja az emberek gondolkodásra való hajlandóságát.
Höhö, hagyd a bioetanolt! A nap híre a következő:
Egy hónap felfüggesztett börtönbüntetésre és 500 eurós pénzbírságra (137 ezer forint) ítéltek egy francia gazdát, miután marihuánát adott kacsáinak, hogy a kábítószerrel féregtelenítse az állatokat – számolt be róla pénteken a francia média.
Az Atlanti-óceán partján lévő Gripperie-Saint-Symphorien nevű településről származó férfi a bíróság előtt bevallotta, hogy a kábítószer kis részét ő maga szívta el, de a legtöbbet a marihuánából 150 kacsája kapott féregtelenítés céljából.
A gazda, Michel Rouyer azt mondta: „nincs ennél jobb féregtelenítő szer, sőt egy állatorvos is ezt tanácsolta nekem”. A férfi hozzátette: „egyetlenegy kacsám szervezetében nem maradt féreg, így a kábítószer hatása vitathatatlan”.
A rendőrség egyébként azután tartóztatta le Rouyer-t, hogy 12 cannabispalántát és csaknem öt kilogramm marihuánát találtak a lakásán. A helyi rendőrség egyik illetékese elmondta: soha életükben nem hallottak arról, hogy valaki marihuánával féregtelenítette volna állatait.
Ez nem kacsa! :)
Vita nélkül nincs haladás. Értelmes vita nélkül!
Mint minden a bioetanol is többféle aspektusból vizsgálható.
Nem tudom figyelted e már a vitapartnereidet megbeszéléseken, írott fórumokon. Én úgy látom, hogy szeretjük belevinni érzelmeinket is véleményeinkbe adott dolgokról. S onnan közelíteni, amelyik nézőpont közelebb esik hozzánk, érdekünkben állhat, valahol ez természetes is, az előadása már az egyén szocializációján is múlhat…
Mindenesetre sokkal könnyebb volt régen, amikor nem létezett ennyi információ forrás, az ember elolvasta, s kész, elhitte. Vagy nem. Meggyőződni az ellenkezőjéről nehézkes volt. Most sokkal könnyebb/ nehezebb helyzetben van az érdeklődő.
de a bioetanol, ahogy én látom; van az egyik oldal: a befektetők, akik már talán összevásárolták a termőföldeket is, hirdetik, hogy mennyi előnnyel jár, ha a forgalmas városokban bioetanolt tankolnak az emberek, s már felvették a határidős, opciós ügyleteiket is a gabonaárak emelkedésére. Ők a hátrányok hirdetésében nem érdekeltek.
Van a másik csoport, akik a környezetvédelem mentén szállnak síkra, de ezzel akaratlanul is az éhező kisebbség helyzetét nehezítik.
S van egy harmadik fél, akinek számít a pénztárca tartalma, ők azt láthatják, hogy a bevezetés után közelítheti majd a benzin árát, s az élelmiszerek ára a csillagos égbe szökik. Sajnos utóbbi réteg szív mindig meglátásom szerint.
A 4. pedig még mindig a fosszilis lobbi. Természetes, hogy a negativumokat hirdetik csak a témában, ez a jól felfogott érdekük. Talán az említett tanulmányokat is ők rendelték.:)
Az igazság talán sokkal egyszerűbb, és középen van. Nehéz eligazodni!
a kacsás sztorihoz:
Az én kacsám pedig elijeszti a tigriseket, még nem láttam a közelben egyet sem…
Kellett valami sztori, amivel a saját fogyasztásán felüli palánták számát megindokolja… Szippantás után kinézett az ablakon, s mit látott – egy beszélő, zöldevő kacsát.
A lényeg az, hogy volt nekem egy Közgáztanárom.
Korábban 2 féle nézetet hallottam az álamháztartási hiánnyal kapcsolatban. Egyik ismerősöm politológiára jár, neki azt tanítják, hogy sokkal jobb ha egy állam külföldnek van eladósodva, mint ha az állampolgároknak, mivel így az állampolgároknak több pénzük marad fogyasztani, és ez bővíti az ország gazdaságát. A másik elmélet szerint az ország inkább a saját állampolgárainak legyen eladósodva, mert így az embereknek van megtakarításuk.
Na és a közgáztanárom erre azt mondta, hogy az a nagy kérdés, hogy én mit gondolok erről.
Mese:
Köszi :-)
Csitri/matróna téma:
Érdekes dolgok ezek, hasonlókat látok néha én is – bár az én ismeretségi körömben (a kb. velem egykorúakat nézve) nem nagyon „divat” a házasság, és a családalapítás sem.
Ennek ellenére akad olyan ismerősöm, aki “lebabázott” és máris “okosabb lett”. Ez kb. annyiban merül ki, hogy azt hiszi, hogy én / mások is a gyerekei vagyunk és szó szerint kioktat, h ezt meg azt így kell, úgy kell… kvázi beragadt a szülő szerepbe (szerintem!) és nem veszi észre, hogy rohadtul nem az újszülött gyerekei vagyunk, és nyugodtan mehetne a felnőtt-felnőtt kommunikáció, a felnőtt-gyermek helyett. Na persze nincs sok tapasztalata az életben, ami alapján oszthatna, de csak kinövi idővel.
(Vagy a „B terv” az, hogy több gyereket gyártok, mint Ő… és akkor ééén leszek az „okosabb” és a „tapasztaltabb”. Fontold meg Te is! Egy iker-szüléssel beelőzheted Őket és osztogathatsz mindenkinek tanácsokat!… :-D )
Ha valakit összeadnak fiatalon, kevés élettapasztalattal a templomban, és/vagy a tanácsházán (tudom, hogy két évtizede nem ez a hivatalos megnevezése… :-) ), az még nem jelenti azt, hogy kapásból hatalmas élettapasztalatra fog szert tenni.
Nagyon vad hasonlat, de kb. ilyen, hogy „az egyetemen diplomát adnak nem agyat”…
Nem azt mondta hogy nagyon baba? Mert az inkább dícséret… ;-)
Sziasztok :)
Mérgelődök :( Annyira nem tudom elviselni,ha nem válaszolnak a -szerintem finoman tapintatos-megkereső levelemre :(
Úgy gondolom,aki felregisztrál egy társkeresőre,abban legyen annyi intelligencia,hogy még akkor is válaszoljon egy levélre,ha nemleges a válasza.Ennyivel tartozunk egymásnak….
Sajnos manapság ez egyszerűen nem divat.
Szia Lyza. Ne mérgelődj – aki válaszra sem méltat, az kábé magán és a saját érdekén kívül nem hiszem, hogy mással foglalkozik. Ilyen emberért meg nem kár :)
Bár, a kommentek erősen elkanyarodtak így a végére, teletubbies,meg bioetanol. Azért én az íráshoz szólnék hozzá :))
Nem gondoltam, hogy a probléma ennyire általános.
Bár, a felvázolt probléma, nyilván adott, viszont a megoldást nem hiszem, hogy túl sokan fogják megszívlelni, ettől még ugyanúgy semmi sem fog változni, ahogy ezt a bejegyzés kategóriája is mutatja; Elmélet :)
Nos igen, a probléma leginkább a lányokhoz vezethető vissza!
De én leginkább a társkeresők tulajdonosait hibáztatom!
Miért? A válasz egyszerű! Ha egy lány regisztrál, és hirtelen kap vagy 50 levelet természetes, hogy nem szívesen válaszol
mindre vissza! Pl. bocsi de már választottam! Így hát elkezd egyel levelezni, és a többi bejövő levelet törli! A baj akkor van ha rájön, hogy ez a pasi mégsem az igazi! Levelezne egy másik pasival, de kivel ha minden bejövő levelet törölt?!
Új levelet már lehet, hogy csak új regisztrált pasitól fog kapni, mert azok már nem biztos, hogy írnak neki, akik egyszer már írtak, de levelüket törölték! Legalábbis én nem szívese, mert mindig olyan kérdések motoszkálnak a fejemben, hogy vajon összejött a sráccal? Megint kukába megy a levelem? Azért él még az adatlapja, mert még mindig társat keres, vagy csak elfelejtette törölni magát? Stb…
Megoldás? Beépíteni egy érzékelőt, hogy ha valaki nem lép be pl. 3 hétig vagy egy hónapig, akkor törölje a rendszer!
Automatikus visszautasító válaszlevél lehetősége a lányoknak! Az-az, ha a leányzó választott a sok fiú közül és elkezd vele levelezni, akkor a többi fiúnak automatikusan visszaküldene egy üzenetet a rendszer, hogy bocsi már választottam, próbáld meg újra két két múlva, hátha mégse ő az igazi!!! Vagy valami hasonló!
Addig a pasi próbálkozna mással!
A legtöbb rendszerben lehet látni hogy ki mikor lépett be, sőt, lehet a keresésnél is kikötni. Egyébként az egész problémakör hülyeség. Egyszerűen nem kell olyannak levelet írni, akinek 10 olvasatlan levele van. (meg 100, vagy 600, az volt eddig a rekord amit láttam. emellett volt másik 600 olvasott levele, és igen tiszteletre méltó mennyiségre válaszolt is. Gondolom megunta, és nem csodálom. De ezt már írtam. Új topikot akarunk, de nem lesz mert feleséghez ment az admin, nyugodjék békében)
@Trust
Nem értek egyet… mondjuk én még sosem kaptam 50 levelet, se egyszerre, se összeségében… de aki ír nekem és szimpatikusnak találom, de épp mással levelezem / mással úgy néz ki alakul valami, akkor vagy visszaírok az illetőnek, hogy “Köszönöm a megkeresést, szimpatikusnak talállak, de jelenleg mással ismerkedem, esetleg később visszatérhetünk a dologra – ha a másikkal nem úgy alakulnak a történések” VAGY elmentem magamnak az illető levelét (így az adatlapját + elérhetőségét is).
Szerintem normális ember ezt így csinálja, legyen férfi vagy nő… nem “kikukáz” valakit csak azért, mert épp úgy hiszi végre eljött a herceg/hercegnő fehér lovon… ugyanis csúnyán pofára lehet esni.
MD :)
Osztom a véleményed és a tapasztalatod,no meg: én is igy szoktam :) Sajnos én sem kapok nagyon levelet :( Nem vagyok túl népszerű :) No de ettől még nem megyek a Dunának :)
Úgy látom,mindenki hétvégézik :) Én meg meglátogattam egy-két fórumot :)
Tegyük fel nem kikukáz. Mi történik, ha a kiválasztottnak 2 hét múlva visszaírsz, hogy okés nem jött be az előző ismerkedés, kezdjünk neki elölről. Ekkor pedig már ő az, aki esetleg előbbre jár egy ismerkedésben, visszaír neked, hogy térjünk vissza később talán?
Megint odalyukadunk ki, hogy minden vasat tűzben kell tartani, hátha?
Minden vas benn tartása esetén (neki is, neked is)viszont erősen a 0-hoz konvergál az esélyetek találkozásig jutni, hogy meggyőzd (meggyőzzön): a többiektől búcsúzhat(sz). Pedig látszólag szimpatikusak vagytok egymásnak, csak éppen nem ugyanakkor.
Verbális kommunikáció nélkül véleményem szerint minimális az esélye annak webes felületen, hogy esélyt adjon nekünk, esélyt adj magatoknak a találkozásra…
Biztos megoldás az egymásra találásra az általad “kiválasztottal” a weben?
Nincs.
Valaki leírhatná matematikai függvénnyel (változókkal) mi az esély neten, s mi az utcán pl.
A társkereső cégek nem biztos, hogy örülnének az eredménynek…
Esetleg aki hisz a matematikában az ennek hatására kiregel, s máris nagyobb esélye lesz a bennmaradtaknak. :) Amire visszaregelnek a hívők is, s lám kezdődik elölről. Mintha a világgazdaságot látnám…
Túl van spirázva!
Ha meglátod a nem virtuális térben meg kell szólítani mindig, mindenhol, mindenkor, minden körülmények között!
Már csak a nagy-számok törvénye miatt is!
Kedves Trust – a pasik kábé pont ugyanannyira csesznek válaszolni!
Volt olyan pasi, akinek úgy küldtem levelet, hogy nem is néztem, mikor lépett be utoljára – amikor nem válaszolt, akkor merültem el jobban ezekben a részletekben. Nos, kábé 6 hónapja inaktív volt. Aztán megkapta a levelem, megnézte, ki vagyok – nem jöttem be neki – NEM IS VÁLASZOLT!!! – viszont azóta visszajár!!!!
Ennyit arról, hogy csak a nők a bunkók. Nők között is és pasik között is akadnak ilyenek és olyanok – mint ahogy az utcán is.
Amikor felvetettem, hogy próbáljatok meg ismerkedni a valóságban is, akár villamoson, le lettem hurrogva. Pedig nem utópia. Én így is ismerkedtem, egy pasival kb 6 megállón keresztül néztük egymást, a harmadik megálló tájékán már az idétlen helyzet miatt vigyorogtunk egymásra, a végén csak odajött, hogy szeretne megismerni, mert eszméletlenül gyönyörűek a szemeim.
Ennyi.
Nem lett belőle kapcsolat, de haverság igen… és az esélyt legalább megadtuk egymásnak és még jópár évig jóban is voltunk, aztán jött egy nő és dobva lett minden és mindenki, nem csak én!
De csak az internetben bízni… Nagyjából 70 %-os kudarc.
Persze bízni kell benne, hogy a maradék 30-ba tartozol, viszont igenis nyitva kell tartani a szemet. Ráadásul mindent a másik nemre kenni szemellenzős butaság – már bocs!
Az azért kellemetlenebb lett volna, ha néhány megállónyi szemezés után a jegyedet / bérletedet kérte volna el… :-P
ez tény… :)))
Mindenkinek boldog új évet (na meg egy megfelelő partnert is) kívánok!
;-)
Szintén BUÉK! :)
Csak remélni tudom, hogy azért lanyhult az érdeklődés az utóbbi időben, mert mindenki rátalált a társára!
Sikerekben gazdag, boldog új évet mindenkinek!
Eredeti témához egy történet:
Van egy ismerősöm, aki regisztrált egy társkeresőre, 1-2 írunk-várunk-írunk-várunk kör után kinézett 3 fekete hajú lányt és sablon szöveggel – “…megőrülök a fekete hajú nőkért…” -, az említett copy-paste technikával elküldte nekik a levelét. De közben meglátott egy 4. lányt is, akinél nem vette észre, hogy barna a haja és neki is hasonló technikával küldött levelet. Pár nap múlva a lány megkereste egy közösségi oldalon és ott írt neki választ, majd összejöttek. Mind ez 1-2 hét leforgása alatt történt.
Én még nem próbáltam ezt a sablontechnikát – pedig régóta vagyok társkeresőkön -, mert veszem az energiát, hogy végigolvasom a bemutatkozókat és ha 2-3 levelet is, de megpróbálok ezek alapján személyes levelet írni – esetleg még kérdezni is, ha olyan a bemutatkozó.
A lényeg csak az, hogy az a nő, aki tényleg társat akar találni, nem az első levélből fogja megismerni az illetőt és nem fog válogatni. Akik ezt teszik, azok csak unalmukban regisztrálnak ilyen oldalakra. A másik meglátásom, hogy a nem válaszoló és válogatós egyének a főiskolás/egyetemista rétegből kerülnek ki. Nekem is egyetemi végzettségem lesz hamarosan, de lassan kezdem szégyellni.
Jaaa, én már rég rájöttem hogy a válaszadási hajlandóság független a levél tartalmától, sőt a címzett iskolai véguettségétől is.
Írt mellé e-mail címet? Épp eszembe jutott hogy holnap felhasználom a kuponom, és elküldöm barna szöveggel 270 főnek. Hajszíntől függetlenül. :)
Átkozott spammerek miatt csak 15 levelet lehet küldeni 10 perc leforgása alatt… :(
Mindenesetre az a csaj nagyot néz majd akinek szőke haja van feketére festve.. :)
“Mindenesetre az a csaj nagyot néz majd akinek szőke haja van feketére festve.. :)”
Tök mindegy, ha válaszol ennek ellenére a közösségi oldalon… :-P
Elég hamar ráuntam, 50 levélnél biztos nem küldtem többet. (talán csak 40)
Egy fő válaszolt hogy már van valakije… Hozáteszem, barna hajú volt… :)
Mese?
Egyszer vitáztunk a gyerekes anyákrol(ne etesse kaviárral az én pénzemböl)rémlik?
Ha egyszer erre járnál mesélnék a fejleményekröl,stb…
Jelezhetnéd melyik fórumon vagy elérhető.Élmény lenne
Kedves olvasók!
Ez valóban így van, ahogy az író leírta, de csak részben van igaza. :) Én is a neten ismertem meg a páromat, már több mint 2 és fél éve együtt vagyunk. Csak én anno úgy álltam hozzá, hogy most vagy soha.
Az a baj a nőkkel (és a férfiakkal is) hogy nem hajlandóak tenni semmit a sorsuk beteljesüléséért. Saját magunkért csak mi tehetjük meg a maximumot.
Én válaszoltam a leveleim 90%-ára (maradék 10%: perverz állatok). Általában azt, hogy ne haragudjon, nem az esetem, és sikeres párkeresést kívánok neki. Volt aki meghatódottan válaszolt, hogy köszöni, hogy őszinte voltam…
Tanács 1: Az első sablonlevél után, ha nem kérdez rólad személyeset a pasi, nem érdeklődik irántad, akkor ő sem hajlandó tenni a boldogságáért. Ez jel.
Tanács 2: Ezen felül ameddig randizgat az ember, addig senkinek nincs lekötelezve, randizhat másokkal. Nagy butaság a többi ‘lehetséges életünk párját’ hanyagolni amiatt, mert mással randizunk.
Nem mondom, hogy elsőre megtaláljátok az igazit, de tenni kell érte!
Jó cikk! és ezen akadt meg a szemem: “szeretne gyorsan találni valakit (mert nincs kedve lúzerekkel beszélgetni)”
Na ez a baj, hogy a nőknek a nekik tetsző 1-2 pasin kívül mindenki lúzer… akkor csodálkoznak hogy mi meg picsának becézzük őket? Amilyen az adjon isten, olyan a fogadjisten. Az tetszett igazán egy oldalon amikor 22 éves fruska egzisztenciával rendelkező 30-35 éves pasikat kereset… na ezért nem szeretem az “ifjabb” korosztályt (bár csak 24 vagyok)
pillanatra felnéztem a mydate-re, oszt találtam egy olyan, de olyan adatlapot, a fületek kettéállna. véletlenül bezártam, de ha meglesz ismét, bemásolom.. :)
meg is van:
“Ez vagyok én:
Felettébb ellenszenves minden egoista. Ki nem állhatom őket, nem értem, h válhat valaki azzá. Az a legnagyobb baj velük, h magukat szeretik és nem engem…Jah meg neten nem ismerkedek!”
“Az ideális társam:
Ne ’dohányozzon’ mert nem szerizem. Ne beszéljen többet, mint én, fogadja el, h ált. mindig igazam van, és ne akarjon nagyon meggyőzni. Legyen értelmeske, kedvesecske, őszintécske, jól öltözöttecske, cukkerecske, bölcsecske, legyen szép keze, ne legyen bunkócska, sem fárasztó, ne legyen a kedvenc színe a fehér, szeresse a macskákat és a pettyes nyesteket, ha francia, akkor előnyben van, ha német, akkor hátrányban, ha pedig magyar, akkor….! Minden második felsője feszüljön rá a jó testére és pinkíí legyen, hordjon minimum 4 arany nyakláncot (egyszerre), és olyan hűűű de lazán. Festett, fekete haja naneeee, és ne is vasalja többet a kelleténél, mert az árt a hajnak…körmöt se fessen, piercinget nem díjazom, de a szép fekete fültágítót igen. A trapéz nacit sem szerizem…a jó kocsikat viszont nagyon…
Amúgy nincsen ideálom, és a belső a fontos természetesen…na puxyyyyyykaa”
:)
Azért egy olyan levéltől, amin látszik, hogy elment másik ötven nőnek, hadd ne kelljen már megtisztelve éreznem magam. Más dolog, ha valakinek egy értékelhető sor nincs az adatlapján (a kötelező “szeretem az állatokat meg a jó filmeket, akit érdeklek, írjon”-on kívül), annak tényleg nem lehet mit írni, az ilyen fiúkra nekem is volt pár sablonmondatom. De aki ír magáról egy legalább két bekezdésnyi jellemzést, megcsillantva 1-2 humormorzsát, amire már reagálni is lehet, annak ne küldjétek már a “Pisti vagyok, tetszik a képed, megismernélek” jellegű sablondumát (pláne, ha képe sincs fenn az illető lánynak…)
Ha már általánosítunk: lehet, hogy nem minden lány válaszol, de akik nem válaszoltak, annak hánynak olvastad el az adatlapját? Mert én csak az olyanoknak nem írtam vissza legalább egy “bocs, de öt másik sráccal levelezek, ennyi most elég”-et, akik az általam keresettnél pl. tíz évvel öregebbek/fiatalabbak vagy ötszáz kilométerrel arrébb lakók, vagy dohányosok, vagy ilyenek voltak. Mert ezekről messze látszott, hogy a “meglátok egy nőneműt –> küldök neki levelet” folyamatból kimarad az “elolvasom az adatlapját, hogy egyáltalán kell-e nekem ez a lány és én kellek-e neki”.
Ide nyilván nem az ilyenek írnak ;-)… Hidd el nekem, nem a levél tartalmától függ hogy jön e válasz, hanem a levél címzettjétől. Általában nagy gondot fordítok egy levél megírására, reakció semmi. Mint fentebb is olvastad, egy ritkaxar sablonlevélre szokatlanul sokan válaszoltak. (már az átlagomhoz képest…) Volt aki regényt írt… Már e-mail címet nem is szoktam megadni. Ha nagyon engem akar, gazdálkodja ki… :)
Már többen felvetették az iskolai szint kérdéskörét. Én úgy gondolom, hogy Pali bácsi ügye egy remek példa erre, aki 80x évesen, súlyos balesete ellenére is kimegy és kapál a kertben, de vannak akik ezt nem a kitartás példájának veszik.
Felhozhatnánk azon férfitársainkat, akiket a “nők” beállítanak lúzereknek. Tényleg azok lennének a LÚZEREK, akik minden energiájukat belefektetik egy adott helyzetbe, még ha mindezt esetlenül, néha ügyetlenül teszik, de szívből?!
Személyesen tapasztaltam, amikor egy csaj leírta a profiljában, hogy ő nem kér a bunkó pasikból. Igaz, azt nem írta le, hogy kit miért talál annak. Talán azért mert egy-egy pasi nem igazán fogadta el, hogy a nagy gonddal megfogalmazott levelére nem érkező válaszra úgy reagál az ŐNAGYSÁGOSASSZONY, hogy még neki áll feljebb, hogy valaki ezt szóvá meri tenni?!
Jajveszékelni bezzeg sokkal könnyebb, pedig- (ahogyan ezt már sokan leírták előttem is más szavakkal)- sok fejvakarászástól kímélnénk meg egymást, férfiak és nők, ha korrektebbek lennénk egymáshoz.
Szerintem mindannyian jól tudjuk, hogy annak ellenére, hogy látszólag a türelmesek húzzák a rövidebbet…. a végén úgy is azok a fáznak rá, akik mindent gyorsan akarnak, ott és akkor, amikor azt ők akarják.
Hát, lehet, hogy ez tényleg egy tipikus női hiba, de eskü, nem mi tehetünk róla, ez van belénknevelve!
Annak idején én is így csináltam, mert jóanyám azt mondta, amikor egyszerre többel próbálkoztam, hogy “ne hülyítsem a fiúkat”, mert egy nagy k…-nak fognak nézni…
Aztán persze rájöttem, hogy egyszerűen szóba állni valakivel még nem hülyítés…
Hozzá kell tenni, hogy egy meg nem érkező válaszra nem illik őnagyságosasszonnyal reagálni, ezer és egy oka lehet annak hogy valaki nem válaszol. A férfiak is hibások… A legtöbb levélről nemhogy az jön le hogy másik 1000-nek ez lett elküldve, hanem az hogy ha nem válaszolok, max elküldi a következő másik ezernek. A férfiaknak meg kéne nézniük az Egy csodálatos elmét, és alkalmazni az ott látottakat. De nem fogják, mert bambák.
Napi 10 levél esetén meg értelmetlen szóba állni mindenkivel.
“ja, és hogy a nők igényeit is kiegélítsük, férfi addig nem írhat levelet, amíg van megválaszolatlan levele – kivéve persze a rendszerüzeneteket”
Nekem az a tapasztalatom (kb 10 éves), hogy érdemi kapcsolat csak abból lesz, ha a nő kezdi a levelezést. Ha nem ő ír elsőre, akkor az már eleve bukta szerintem. Alapból több is az esély, hiszen egy férfinek nem írnak fél óránként 100-an. Ha a nő látott, de nem ír, azzal már teljesen értelmetlen próbálkozni.
Egyébként támogatom, hogy a férfiak ne írhassanak addig amíg a nőknek van válaszolatlan levele, a nők viszont korlátlanul írhatnak a férfiaknak. Így legalább a nők rá lennének kényszerítve arra, hogy írjanak. :)
Nekem is az a véleményem, hogy nagyobb az esély akkor, ha a lányok, nők írnak először. Onnantól kezdve nem kell azért aggódni, hogy az illető férfi nem érdekli a levélíró nőt, legalábbis az elején. De hát az a nagy probléma, hogy a nők jóval ritkábban írnak, mert ugye, általában ki vannak szolgálva a sok levéllel. Emellett az még semmit sem jelent, még ha ők is írnak, mert sajnos olyat is szoktak művelni, hogy alig egy pár levélváltás után teljesen eltűnnek valamilyen számomra érthetetlen okból kámfort megszégyenító módon, és utána már hiába ír akár még egyszer az illetőnek az ember, mint ha nem is léteznének. Ez legalább ugyanannyira idegesítő, bosszantő, ha nem bosszantóbb, mint az, hogy ha egyáltalán nem írtak volna vissza.
Ez az egész szerintem részben olyan, mint egy szerencsejáték. Megtenni ugyan meg lehet, ami tőlünk telik, de ez kétoldalú folyamat. Innentől kezdve már csak a szerencsében (csodában?) lehet bízni. Az ember hiába teszi ki a lelkét is, ha még válaszra sem méltatják, persze tisztelet a nagyon kevés kivételnek. Vannak olyan íratlan szabályok, viselkedésbeli normák, amiket mindenkinek be kellene tartania. Nagyon szomorú és döbbenetes dolog ez az egész, hogy az emberek annyira sem tisztelik egymást, hogy legalább visszaírjanak.
Meg egyáltalán, miért utasítja el akárki a levélnek az íróját, ha az normálisan írta meg a levelet? Hiszen még el sem kezdődött az ismerkedés, de ők máris hallgatnak, meg sem adják az esélyt a fiúknak. A jelentős részük semmit sem ír magáról, és így még nehezebb a helyzet, csak néhány alapdolgot lehet megtudni az adatlapokról.
Sokan panaszkodnak az ún. “sablonlevelekről”. Hogy ha normálisan visszaírnának, és az adatlapok meg bemutatkozások is jók lennének, akkor nekünk férfiaknak sem kellene annyi levelet küldenünk, mert sokkal hatékonyabb lenne az egész és egyben személyhez szólóbb is. Nehogy már annyira fontos legyen az, hogy ki mennyit meg mit ír az első levélben! Az első levélnek még főleg csak az érdeklődés kinyilvánítása, a kapcsolatnak a felvétele lenne a célja. Persze, én így is arra szoktam törekedni, hogy lehetőleg minél kevesebb ilyen jellegű levelet írjak. De hát az is jó kérdés, hogy kinek mi a sablon. Az emberek nem léleklátók, nem lehet tudni rögtön a legelején, hogy a másiknak milyen stílus a jó; meg egyáltalán bármit. Nagyon hamar, roppantul felszínesen döntenek, és rögtön elutasítanak, mert ugye a nem válaszolás is elutasítást jelent.
Hiszen még csak nem is látták személyesen a másik személyt, legfeljebb egy képen. A képek pedig még megtévesztőek is lehetnek. Egyedül a kép, a kinézet az az indok, amit meg tudok érteni, hogy ha nem tetszik az illető a levél címzettjének.
Tudom, hogy általában a képek döntenek sajnos, de hát ezt is le lehet írni, még ha kellemetlen is. Ha valaki nem tetszik kinézetre, akkor annyit legalább megérdemel a másik, hogy ezt válaszban leírjuk neki. De akkor sem írnak vissza, ha nincsen kép sem rólam, sem pedig róluk, és egy pár kivételtől eltekintve képet sem kérnek, tehát még ennyi érdeklődést sem tanúsítanak; inkább hallgatnak. Hát, roppantul kíváncsi vagyok az arcukra, amikor ezeket a csúf, sumák dolgokat művelik a gépeik előtt. Azt hiszem, ez szintén sok mindent elárulna róluk, egyfajta bizonyítvány lenne ez is önmagukról.
Ha korlátozott a levélszám, tehát nincsen előfizetés, de e-mail elérhetőséget adnak és adok meg, akkor pedig arra lehetne és kellene visszaírni. De ahogyan tapasztalom, ezek még erre sem képesek, egy-két kivételtől eltekintve. Írhat itt az ember bármit, hosszú meg rövid levelet egyaránt, a vége szinte mindig ugyanaz lesz: a hallgatás. Jó, oké, nem kell minden levélre válaszolni, ha esetleg feltűnően bántó, szemmel láthatóan nem normális stílusban írta meg valaki a levelet, de ez már tényleg döbbenetes, hogy milyen arányban csinálják.
A sablonért reklamálni butaság, a lányok is pont ugyanolyan egymondatos sablont küldenek. Én mondjuk egy jóképűnek mondott kisportolt testalkatú pasi vagyok, szóval írni azért szoktak, de senki nem fél oldalt ír, teljesen fölösleges. Szimpatikusnak talál szeretne ismerkedni itt az elérhetőség ott majd bővebben folytatjuk, pont. Ennél többet írni értelmetlen egy vadidegennek.
A lányok ott követik el a hibát, hogy óriási elvárásokkal vannak a másikkal szemben. Megszokták, hogy sokan egy csinos ruhától már eldobják az agyukat és azt várják, hogy szinte megkérjem a kezüket, mert van róla egy miniszoknyás kép. A legegyszerűbben úgy lehet szűrni, hogy nem szabad kimutatni ilyesmit és az értelmesebbje látni fogja, hogy te nem vagy olyan, mint a többi, akik csak egy numerára mennek. Persze sok nő fejében a nyomulás = férfiasság, de velük amúgy sem lehet sok mindent kezdeni, általában passzív személyiségek.
Lehet sokkal kevesebb az esély, de inkább megvárom, amíg ő kezdeményez és végig érezhető legyen, hogy érdeklődik, nem az a fapofa, mert akkor úgyis eltűnik. Esetleg jelölöm kedvencnek, vagy valami, de ennyi. Ha veszi a lapot ok, ha várja a sült galambot, akkor annyit is ér.
“De akkor sem írnak vissza, ha nincsen kép sem rólam, sem pedig róluk, és egy pár kivételtől eltekintve képet sem kérnek, tehát még ennyi érdeklődést sem tanúsítanak; inkább hallgatnak. ”
Ez egy védekező mechanizmus. Lassan egyébként én is kezdek arra a szintre jutni, hogy már szinte jelölni sem merek, mert néha olyan otromba, vagy taszító a reakció, hogy erre nekem nincs szükségem.
Egyébként élőben is ismerkedek természetesen, de ott se sokkal jobb a helyzet. Legtöbben azt sem tudják mit akarnak. Hebegnek-habognak, de igazából halvány gőzük nincs akarnak e társat, vagy úgy egyáltalán. Lehet ez egy ilyen új divat, hogy ennyire elsatnyulnak a nők.
“Napi 10 levél esetén meg értelmetlen szóba állni mindenkivel.”
És abból a 10-ből 10 nem ér semmit, akkor sokra mész vele. Aki normális az már rég leszokott arról, hogy irkáljon, maradnak a lepedő akrobaták, meg a hibbantak, akiknek mindegy. Ha komoly pasit keresel te fogsz neki írni, különben az életben nem találsz így normálisat.