Az elvárások – jó pár esetben – az internetre való regisztrációkor hirtelen átléphetik a realitásokat és eltávolodnak a kaphatótól, az elvárhatótól. Sokan hiszik, hogy a nagy számok alapján itt biztosan sok Brad Pitt vagy Angelina Jolie akad, akik toleráns gondolkodásukkal sok-sok (testi vagy lelki) hibát megbocsátanak és kizárólag rájuk várnak.
Mint egy szárnyaló fônixmadár, levedlik – a virtuális tér varázslatos energiamezőjének segítségével – nem igazán előnyös porhüvelyüket s herceggé-hercegnővé avanzsálnak… s e feltámadás után nekiláthatnak megkeresni külsô és belsô alapján egyáltalán nem hozzájuk való partnerüket.
Szeretnék egy kis kollekciót mutatni olyan adatlapokból, amik az elszállt igények, nem jól felmért saját előnyök iskolapéldái:
Adatlap 1:
Egy törpilla rögtön – nem vacakol – 182 cm-ben húzza meg az alsó határt. S tovább olvasva még az utolsó mondatra is szeretném felhívni a figyelmet!
32 éves nő, 160 cm, 50 kg.
28 és 35 év közötti férfit keres, 182-190 cm magasat.
Legyen pont olyan, mint én, csak férfiban!:)
Intelligens, határozott, szenvedélyes, empatikus, érzékeny, kicsit bohém, szexi, udvarias, játékos, akivel a világ végére is lehet menni, akire felnézhetek, aki védelmező, oltalmazó, aki szeret… Na, mivel ilyen nincs /legalábbis itt!/, marad az önimádat!:)
Ha megtudom, hogy hasonlítasz Johnny Deppre, Keanu Reevesre, Josh Hartnettre, Ashton Kutcherre, Tom Wisdomra vagy Adam Lavine-ra és nem szólsz, VÉGED!
Mit is mondhatnék? Az utolsó sor tréfának szánt hangneme még jópofa lehetne, ha elôtte nem lenne ott a sok – halálosan komolyan elvárt – jó tulajdonság. S az elsô bekezdés fényében én már nem tudom egy félmosollyal elintézni, hisz minden tréfa – mint minden mese is – valami valóságalappal kell, hogy rendelkezzen.
Nem olvashatunk semmit az ellentételezésrôl, nem láthatunk fényképet. Ha egy valóban gyönyörû kisasszonnyal állnánk szemben, ha egy egyetemet végzett és sziporkázó elméjû lánnyal, aki ha szerelmes, mindent megad párjának és tejben vajban füröszti, akkor megemelném a kalapom és azt mondanám, hogy hajrá a fentiekben leírt díszhímek, hódítsátok meg e lány szívét és legyetek vele nagyon boldogok (én majd a sarok mögül fogok irigykedni! :-) )
Viszont ezeket nem tudhatjuk – marketing szempontból az egekbe elszállt elvárások mellé nem lett rögzítve a vállalt kötelezettség, nem lett leírva az ugyanennyire részletesen leírt jutalom, ellentételezés! Mi gyôzze meg az érdeklôdôket, hogy érdemes nekiszaladni ennek a magas lécnek? Na, ez az adatlap ezért lesz kudarcos!
Adatlap 2:
169 cm, 78 kg-os, magyarul kövér, igazán rosszarcú, ápolatlan hölgy, aki szörnyen elhanyagolt testét még alsóneműs képekkel is közbotránykozás tárgyává teszi – s most semmi túlzás nincs a jelzôimben, próbáltam teljesen tényszerû maradni. A következő elvárásokat fogalmazta meg jelöltjével kapcsolatban (ehhez hozzáfûzni úgy érzem nincs mit, aki nem érzi , arra keresztet vetek):
Akit keresek az:
-sportos testalkatú,
-magasabb nálam,
-sötét hajú,
-határozott,
-jóképű, sármos,
-van humorérzéke.
Akit nem keresek:
-szemüveges,
-kopasz,
-szakálas vagy bajuszos,
-kövér, molett,
-határozatlan, nem tudja mit akar.
Adatlap3:
Igazából semmit nem irok magamról ha akarod úgyis meg kérded “ki fán termek”meg az sem biztos hogy be jönnék neked,igaz, lehet hogy te se nekem(maradunk egymásnak az 1-2pontos személy,ha kel ha nem(sunyi és fondorlatos alakok),én is ezt adnám neked 1 vagy 2?), nem vagyunk egyformák mindenkinek más az izlése neked szép”lennél a feleségem” a másiknak csúnya”a kutyámnak sem kellenél annyira ronda vagy” ki hogy vélekedik a másikról!ha bár nem ez az egyetlen “társkereső”ahol csak vélekedni tudunk!jó ez az oldal ha ideges vagy így ismeretlenül “vágj oda mindent”
Ha nem tetszem LAPOZZ!!még rajtam kívül sokan vannak!ha mielőtt hozzám akarsz vágni valamit és billentyűt kezdesz ütögetni,és ha már ennyire futja az idődből akkor ezek szerint a naplomra is jut időd hogy el olvasd:)köszönöm hogy meg néztél és olvastál!!
Üdv:Magdi(és senkit nem akartam meg bántani csak néha betelelik a pohár!)
Még valami ne kételkedj a fotóimba egytől egyig én vagyok a képeken!!!ha hiszed ha nem!
Mindenkinek kellemes és sikeres párkeresést vagy akármit kívánok!
Még valami-mindenkinek aki le pontozott az eddig le adott pontokat,nagyon szépen köszönöm! amit most is vallok nem vagyok szép!!(nem is tudom mit jelent a szépség!van ilyen?)de persze mint minden nő,jó tudni,hogy valójában mennyit érek neked:)csak 1valaki a sok nő közül!aki-néha ördög, angyal, bohókás, beképzelt, szép,csúnya,kiálhatatlan, nagyszájú! csendes,szomorú, vidám,és így sorolhatnám magamról a jót és a rosszat!:)én személyem szerint soha soha nem leszek magammal meg elégedve!!!gondolom nem vagy kíváncsi rá!:) köszönöm hogy olvastál!meg néztél:)
Ha győzök,úgy kell tennem,mintha nem unatkoznék.Ha kemény a meccs,úgy teszek,mintha jól érezném magam.Királynő vagyok egy színdarabban!:)
Amikor az érettségi után azt mondták:”Valósítsd meg az álmaidat”,említette valaki,hogy előbb fel kell ébredni?:):)
A központozás, a mondatkezdő nagybetűk hiánya, az igekötők igénytelen használata, a körmondatok ész és értelem nélküli egymásba fűzése, a ragok (pl.: -ban, -ben helyett -ba, -be – ettől mindig megőrülök!), az eleve bizalmatlan, a negatívumra felkészülő és támadó fogalmazásmód, a pontgyűjtő akció (virtuális szépségversenyhez szükséges) előtérbe helyezése a társ megtalálása helyett, a fotók, amelyek egy hiányosan öltözött igen érdekesen pózoló hölgyet ábrázolnak… szóval ezek a tényezôk együttese semmiféleképp nem az értelmes pasikat kéztetik írásra, hanem a véleményüket igen alpárian kifejezô egyedeket.
De hajrá, csak így tovább: aztán lehet szidni a netet, hogy itt csupa abberált és primitív alak található!
Nőtípusok a netes társkeresőkön
(csórtam egy srác adatlapjáról, de e sok lehangoló esettanulmány után egy kis vidámság jól jön!)
Bizalmatlan
Itt ül minden nap és senkinek nem mer írni. Az önbizalomhiány két lábon járó példája.
Ha valaki ír neki, retteg és minden mondatot szót górcső alá vesz. Ebbe beletartozik a férfi sikerlistája is.
Határozott
Nem kertel, egyből a tárgyra tér. Kategorikusan , célorientáltan kezeli a boxot. Azt hiszi, tudja mit akar, de a lécet már csak létrával tudja feljebb tenni.
Férfias
Hasonlóan az előzőhöz, csak megspékeli saját tökéletességével. �? a kapcsolat ajándéka.
Viszont ha benne van akkor csak az lehet amit �? mond.
Vigyorgós
Csak tréfa a boksz, eszerint kezeli. Célja nincs csak időt tölt itt. Mindenre vigyorog mint a sültalma. Néha beidéz egy-két aforizmát.
Elvont
Akad pár, aki úgy leplezi szimpátiáját, hogy kritizál. Burkoltan rejtve, vagy éppen élesen.
Ha rákérdez az ember összefüggéstelen szavakat, idézeteket használ.
Kedvence az eszkimó nyelv. Ott is hideg van!
Tapasztalt
Szintén a helyén kezeli a boxot, provokál, szóval, képpel, hasonlatokkal. A szexchat bajnokai.
A polca tele van góliát elemmel mert kell a PC mellé. Pedig nem is rádiós az egere.
Társkereső
Legtiszteletreméltóbb kaszt. Komolyan hisz benne, itt talál valakit és igyekszik mindent megtenni érte.
Szabadelvű
A szabadszerelmet keresi és találja itt meg. Funkcionálisan kezeli, és ha felgyullad a tűz, eltűnik innen, mint az aranyóra. Becsülendő és becsületes!
Okos
A box egyik legelterjedtebb típusa. Mindent jobban tudnak, mindenkinek tanácsot adnak és mindig igazuk van! Hiszik �?k!
Csoportokba verődve suttognak, vagy éppen kiabálnak. Mint most kint az utcán.
Toleráns
Mindent megengednek itt a partnernek. Elvük az, nem baj, ha máshol jön meg az étvágy, csak otthon vacsorázzon. Ideológiájuk az önbizalomhiányra épül.
�?lreges
Természetesen �?k a használhatatlanok, melyeknek nem partnerkeresés, hanem tréfa vagy kibaxás a céljuk. Olykor a gyávaság a motiváló, nem mer szembenézni, még a saját regjével sem.
Egyetértünk, döntő szerepe van az adatlapnak, a levélváltásoknak, telefonoknak a legelső körben. Nekem is vannak elvárásaim, nem rohanok vak randikra. Megnézem, hogy kinek írok, ki írt nekem, ez természetes. Ha valaki nem tetszik, nem akadok el rajta, tovább keresek.
Sajnos nekem sem jött még a varázs :(. Ez rögtön az első randin vagy van, vagy nincs. Úgy érzem ez a megrendelésre szóló ismerkedés elég kis eséllyel jön be.
Ha varázsos randi után rögtön fenn vagy a társkeresőn, több dolgot jelenthet:
-nem vagy állhatatos,
-nem tudod, mit akarsz,
-a varázst csak hazudtad magadnak,
-még sem ő volt az igazi.
Meg számtalan mást, a tényezők mindig egyediek. :)
Mondd ki nyugodtan… függés… halmozás…. hátha még ennél is van jobb… ( pl. eltitkolt belépési időpontok használatával, véletlenül se jöjjön rá a másik )
5 percnél kevesebb is elég élőben…Csak hát ez nem túl romantikus :)
Following my own investigation, millions of persons all over the world receive the business loans at different creditors. Thus, there’s good possibilities to get a secured loan in all countries.
Érdekes módon mindenki ama bizonyos “varázst” várja, hogy már az első(!) randin felbukkanjon ahelyett, hogy a másikat önmagát szeretné meg – olyannak, amilyen. Ehhez persze idő kell, és kinőni a gyermekmesékből (tudjátok, mikor megjő a szőke herceg fehér lovon, és minden rózsaszínűvé válik a “varázstól”). Hova kell ennyire rohanni? Miért nem lehet időt hagyni arra, hogy megismerjük egymást? Miért kell az érdektelenséget a “varázs” hiányára fogni?
Mert nők…
Ezt sugallja a média, majd álmodják, és tudják, netán egymásnak átadják, kódolják – meg ugye a legtöbbje rutinos kereső visszaeső ne felejtsük el – , hogy a legelső randin a szikra a latinos parfümtől bűzölgő kisportolt egyedülálló gyermektelen Ferrarival beálló pasitól keletkezik.
Közben a nő 3 napja ugyanazt a tangát hordja, csak az a ruhája van amit épp felvett arra a randira, és a recesszió és gyerekei miatt lehet neki egy kávéra sem futja. Miközben kissé frusztrált a volt párja hülyeségeitől, értelmesen nem tud megnyilatkozni de már közben azon gondolkozik a következő nap ennél a pasinál már csak jobbal randizhat, és szebb jöhet.
És alig várja, hogy vége legyen már a randinak, és este újabb pasit ismerjen meg az interneten, mert olyan jó a neten ismerkedni.
Majd ha végigrandizta a hetet, és nem talál olyat aki megfelelne, előhúzza a fiókot, előszedi akár a legelsőt és elsírja neki, hogy ő az igazi :-) Miközben esküszik arról, hogy még nem találkozott senkivel.
Ennyit a varázsról, varázslásról röviden és viccesen :-)
A varázs nem a legjobb szó, inkább vonzódásnak nevezném. Pár perc alatt kiderül, vonz-e a külseje, egyénisége. Anélkül nem megy a való világban sem. Ha nem, felesleges további köröket futni.
Mindegy minek hívjuk varázsnak, szikrának, vonzódásnak, sztereotípiának…
Lehetne még ragozni, a mögöttes cselekmény akkor is ua.
Legfeljebb egy magyarázat/indok bárkinek is, hogy miért menjen mással újabb randira :-) Ez is valami bevált, betanult internetes lózung, pavlovi reflex.
(Egy zeneszám is csak, csak akkor és akkor jó, ha végigmegy a háton a hideg ? Vagy hogy is alakul ki a sláger ? :-))
Miért a férfiaknál nem így müködik? Komolyan kérdezem.
Ha küldenék nektek egy levelet, a három gyerekem és egyéb “szépséghibáim” ellenére meg akarnátok ismerni, milyen ember lehetek? Hát nem:-)
Szerintem a férfiak közül is pont annyi akar egy nőt egy fotó, egy levél alapján, majd az első találkozás után, ha azon nem találta szimpatikusnak a nőt, emberként megismerni, mint nő a férfit.
A sláger úgy alakul ki, hogy a rádió, tévé megvesz egy számot, ami vagy igényes vagy nem (inkább nem) és megállás nélkül azt játssza. Üzlet. Nem sok analógiát látok a párkereséssel, ha csak azt nem, hogy vannak akik azt is üzletszerűen űzik.
a sláger : mint, fülbemászására utaltam
kicsi Nő.. az értelmesek, annyit biztos írnának, hogy bocsi de nem.
Akinek meg “luk luk” csak a keret más, vagy nős, biztos randira hívna minden egyéb kommentár nélkül.
Hja a férfiak fénykép láttán még el is vennék a nőt.
Ilyen az internet világa, és a megindíttatás.
Rég találkoztam pasival, akitől végigfutott a hátamon a hideg. Asszem öregszem. A fülbemászást még nem próbáltam hihihihihihi.
Sztem a sláger és a csábítás (?) között ott az analógia, ahol a fülbemászó és a légy között: a slágeríró tudja, mitől lesz fülbemászó egy dallam ( a tömegízlés számára), a csábító pedig tudja, mitől “döglik a légy” :)
A háton-futkosó-hideg helyett én jobb’ szeretem a melengető érzéseket.
tükör, nem ezt kérdeztem!
Csabi felvetésére, miszerint időre lenne szükség egymás megismerésére (amivel egyébként teljesen egyetértek) írtam, céloztam rá, hogy a férfiak is ugyanúgy működnek, mint a nők e tekintetben.
Nem egy férfi adatlapon olvastam, hogy “a személyes találkozásban hiszek.” Megkockáztatom, ha első ránézésre nem lennék szimpatikus egy találkozáskor valakinek és egyébként tényleg komoly kapcsolatot szeretne, kicsi esélyt látok arra, hogy azt mondaná, találkozzunk újra.
Azért ne becsülj le, az értelmesek mást is írhatnának :-)
Permanencia… szerintem te is tudod jól egy melengető érzést kiváltó érzelmi intelligenciával megáldott, hétköznapi normál egyén túl snassz.
Javában olyanokat keresnek aki kitűnik a tömegből, esetleg van motorja, teli van tetkóval, kerüli a munkát, esetleg még megrendszabályozza a nőt testileg-lelkileg, és lehet miatta gyötrődni is :-)
(Amúgy attól, hogy egyszer hallasz egy számot még nem biztos tetszeni fog. Én így gondolom, bár azt is kétlem, hogy egy randi akkora katarzis élményt váltana ki bárkiből is.)
tükör
Remélem, jól értettem és nem sértésnek szántad. Hogy másoknak inkább a hidegrázás? mi dolgom vele?
Tömegízlésről beszéltem (sláger), ami teljességgel kiszámítható egy szakember számára. Silány értékű, értékromboló populáris műfaj pillanatnyi euforikus érzéssel. Hitvány pótléka az igazinak.
Ha a valóságban megkedvelsz vkit, eszedbe sem jutnak a paraméterei, vagyona, ingóságai.
Jól érzed magad vele: ennyi. Mit akarsz ennél katartikusabbat?
ne kiabálj… :-) ha sértegetni kívántam volna más szavakkal élek… de nem értem akármit is írok, mindenki magára veszi…
Szerintem egy melengető érzést kiváltó, érzelmi intelligenciával megáldott személy egy másik melengető érzést kiváltó, érzelmi intelligenciával megáldott személyt vonz be. A tömegből a saját stílussal, egyéniséggel lehet a legjobban kitűnni, de nem itt, mert a neten nem jön át. Valami ilyesmit neveznek kisugárzásnak. A tetkó, motor, sportkocsi, pénz, vagyis a külsőségek olyan nőket izgatnak fel, akik érzelmileg nincsenek éppen a topon, valamilyen módon sérültek. Mi azzal a baj, ha a zsák megtalálja a foltját?
Na ácsi beszéljünk itt is korosztályokról…. 20, 30, 40 és 50 felett mindenkinek más és más… :-)
( Én pl. jelen pillanatban 42 évesen nem békélnék meg egy 50 feletti anyáskodó, érzelem gazdag, melengetni akaró nővel. )
Kezdem megint úgy érezni magam mikor egy tömzsi molett nő akarja rám erőszakolni ama véleményét, hogy neki a lelke szép, de a testét ne nézzem. :-)
Tükör, akkor mást értünk érzelmi intelligencia alatt. Szerinted az normális, ha egy nő anyáskodva melengetni akar egy férfit? Aki meg hagyja az férfi vagy óriáscsecsemő? Költözzön haza anyucihoz, ha pótanyára van szüksége, legyen akárhány éves.
Ezt már üldözési mániának hívják:-)))
tükör:
Vannak olyan pasik akik a tömzsi molett tömör nőket szeretik. Nem kap a külsőség nagy szerepet nálad ? A hét 168 órájából mennyi a dugás ? Egykét óra. Nalátod, azt meg ki lehet bírni ha tényleg olyan szép a lelke a nőnek, esetleg még főzni is tud :-D
Van egy ilyen történet is. Egy lovagnak valamilyen úton módon feleségül kell vennie egy vén boszorkát, aki a jóságáért cserébe azt mondja neki hogy választhat aközött, hogy a boszorka nappal szépséges szép legyen és éjszaka legyen csúf, vagy fordítva. A lovag gondolkozott hogy melyik legyen, mert ha nappal lesz szép felesége, akkor mindenkninek mutogathatja ugyan, de éjjelente egy csúf csoroszja mellé kell lefeküdni, fordított esetben meg széséges szép nő várja az ágyban, de az ismerősei csak a csúf csoroszját látták. Ti mit választanátok?
Én hanyatt-homlok menekülnék.
A lovag Gawain, a boszorka Ragnell, aki a helyes válasszal megmenti Arthur krály életét. De nem lövöm le a poénodat höhö
tükör üzenete: 2010/04/06 17:40
“Permanencia, ez nem csak a kérésre vonatkozik.
Megemlíteném, az odafigyelést, kedvességet, önzetlen segítséget és a nyíltságot, illendőséget” – ezek a “melengető” érzések az én fogalmaim szerint. (azért van még néhány)
Nem kiabálok, hanem ügyetlenkedek :) Egyébként nekem címezted és nem egyértelmű.
Azt mondanám hogy meleg vagyok :-) ez manapság divat :-)
Rita félreértettél… van számos példám arra és amit nap mint nap is látok ismerősöknél, az idegeimre menne olyan nő, aki féltő állandó gondoskodni akaró és túlzó szeretetével, ellenőrzésével, lelki és érzelmi tusájával-zsarolásával, sírhatnékjával magáévá akarna tenni, magához és a lakás foteljébe akarna láncolni.
Én még erre a feladatra nem vagyok felkészülve… bohém vagyok, mászkálok, szórakozok, megyek a fejem után… és ha kell élvezem a testiséget.
Ezért írtam a korosztályok közti különbséget. Mindegyikre más más a jellemző.
Amiről beszélsz, azt gyámkodásnak hívják és semmi köze a társkapcsolathoz.
Eltűnt egy üzenetem….
Nem hiszem, hogy annak….
Na akkor pótolom – emlékeim szerint.
Permanencia… nem sok értelme van kiragadni szövegkörnyezetből mondatokat és azzal példálózni. Lehet túl késő van de nem is értem, miért tetted és mire hivatkozol.
Én egy fiatalabb férfi idősebb nő párkapcsolatát szemléltettem, amit sokszor látok környezetemben is. Idősebb korba érzékenység miatt sokan túlzásokba esnek. ( Lehet a kapuzárás miatt ? :-) )
Ilyen rám nézve idegesítő lenne, nem kérek belőle, a nőből sem.
Persze megértem ha más a vélemény, más korosztályba tartozunk, mindenki másképp látja. Előkerültek a generációs problémák :-)
Ez nem hit kérdése: egészséges ember nem telepszik rá a másikra, akárhány éves is.
Még a varázs témához röviden.
Nem arról van szó, hogy az embernek nincs türelme a másikhoz. Türelem így is, úgy is kell, ha az ember komolyan akar egy kapcsolatot. De mielőtt belevágnál, érezned kell, hogy menni fog-e a dolog. A való életben találkozol valakivel, akiben meglátsz valamit, és ha úgy alakul, elkezdődhet az a szakasz, ami a bizonyos türelemről szól. Viszont a virtuális keresés folyamán hirtelen ott találod magad valakivel és akkor jön a kérdés, hogy van-e a kölcsönös vonzalom. Hiába akartok időt adni magatoknak, ha az egyik vagy másik valamilyen okból lepasszol. Akkor az volt az első és utolsó randi, vagy még esetleg kínosan húzod egy darabig.
Nagyobb esélyt látok arra, hogy mégis csak a való életen keresztül jövök majd össze valakivel, mint így, a társkeresőn keresztül.
Azért vagyok itt, mert a lehetőségét nem zárom ki, de eddigi tapasztalataimból ezt érzem.
tükör
Úgy látom, nem csak én nem értelek.
Kevered a fogalmakat és az összefüggéseket.
Dehogynem… 1 példa sok közül …. ott van az egyik 38 éves barátom kb. 7 évvel volt idősebb a barátnője. ( Mellesleg jobban tartotta magát mint egy 30 éves nő, na de ez nem minden )
Állandó féltékenység, ellenőrzés, időbeosztás, folyamatos orvosi tanácsokkal történő ellátás – holott nem is volt szakmája – , különféle homeopátiás szerek és természetes gyógyszerek szedetése vele (csak úgy), étrend beosztása, lakásának átformálása, állandó programok generálása, öltözködésbe beleszólás… szegény srác már enni sem mert :-)
Szerinted meddig lehet ilyen dolgokat férfiként elviselni ?
Na én ezt hívom anyáskodásnak, nem kell egy kapcsolatot túllihegni… még ha szeretik is a nők….
Számomra ez most lényegtelen, elég ha én értem :-)
A mondanivalóm benne volt…. csak lehet a másik blogba kellett volna :-)
Telepszik – kíváncsi lennék hány olyan társkeresővel találkoztak virtuálisan már a hirdetők, akikkel szemben már levelek által elkövették ezt. (pl. nyomulás, erőszakosság, zaklatás, ellenőrzés, egyéb bánásmód )
És akkor még szó sem volt személyes kontaktusról.
Szerintem egy 30 év körüli nő is rátelepedhet nagyon a férfire, ha nem kellő önbizalommal, önértékeléssel rendelkezik.
Olyan kapcsolatra vágyom, ahol az illetővel nem teher az együttlét egyikünk számára sem, és nem csak aludni engedném be az ágyamba…
Ezért a magam részéről úgy vagyok vele, nem kerget sem a tatár, sem a török:-) nincs szükségem csak azért kapcsolatra, hogy legyen.
Az, hogy majd a kapcsolat elsősorban a “varázstól” a “varázspálcájától” vagy a “melengető érzésektől” lesz-e jó majd elválik, de mindegyikre szükség van.
Na ez az ! Végre kiderült :-) csak az a 20 centis varázspálca leng a női szemek előtt, attól várják a melengető érzést majd a varázslást :-)
Tudtam, hogy a varázspálcára “ráharapsz” :-)
Az elég ciki, ha csak lengeni tud :-), aztán jön a duma, hogy a szexuális élet a nő hibájából ment gallyra…
az is ciki ha a nő láttán nem lehet bele varázslatot lehelni :-)
Tükör, szerintem is kevered a fogalmakat. 20 éves nő is rátelepedhet a pasira és fordítva, a férfi is kiidegelheti a barátnőjét az állandó ellenőrizgetésekkel, féltékenykedéssel. Ahogy Kicsi Nő írja, ez személyiség- és nem korfüggő, önértékelési problémák állnak a háttérben. Mellesleg aki hosszú távon elviseli, annak is vannak gondok az önbizalmával, különben kilépne a kapcsolatból. Senki nem kényszerít rá, feladd az életviteledet, amit szeretsz.
Lássuk be őszintén azért a társkeresőkön nem épp az egészséges lelkületű emberek vannak jelen, pláne idősebbek tekintetében:-)
Azért egy fiatalabbnak nincs annyi veszteni valója, előtte az élet….
Én már töröltem magam, nincs veszteni valóm, úgyhogy meghízok, felpattanok a seprűmre és üldözni foglak a szerelmemmel, ha rossz leszel és tovább cikized a nőket.
hol volt itt már megint a Nő szó ??
Pedig megilyedhetné mer nem vicelek
LY ????? :-)
Az IQ-mat is visszafejlesztem a kedvedért, hogy teljes legyen a rémálom.
Kedves Tükör!
Milyen kár, hogy én nem tudok annyi okosságot elmondani a párkapcsolatokról mint Te. Nem is elmélkedtem sokat, amikor regisztáltam. Nem végeztem hosszas megfigyeléseket sem a nőkről, sem a férfiakról. Ami kis tudás rám ragadt ebben a témában, az kizárólag a Te szösszeneteidnek köszönhető.:) Most nagyon szégyellem magam, mert én a tudatlan, két hónap keresgélés után találtam valakit, aki csodálatos, aki viszontszeret. Most épp boldogan élünk, amíg meg nam halunk.:) Mit monjak: mázlista vagyok, avagy vak tyúk is talál szemet.
Kedves Mindenki!
Arra még nem gondoltatok, hogy Tükör nem is létezik? Szerintem ő csak egy admin, akinek az a feladata, hogy mások érzelmeit felkorbácsolja az írásaival. Ha kezd ellaposodni a párbeszéd, akkor jöhet az újabb konc a népnek, amin megint jót lehet rágódni, így életben marad a blog.:)
Tükör kivételével mindenkinek eredményes keresgélést kívánok:
Vera
tükör:
“Azért egy fiatalabbnak nincs annyi veszteni valója, előtte az élet….”
Ez alapjaiban igaz, de ők meg tapasztalatlanok.
Plusz a “környezeti hatások” is nagymértékben befolyásolhatják a hozzáállást. Gondolod, ha nincsenek gyerekeim, több, mint tíz évig együttélek valakivel aki nem tekint egyenrangú partnerének. A frászt.
Csak én magam sem hittem el magamról, hogy meg tudom oldani az életemet, na meg úgy gondoltam a gyerekeknek mindkét szülőjére szüksége van…
Jól van Vera, gratulálok az eredményhez, remélem 2 hónap múlva is ilyen boldogan fogod ezt állítani …. a rólam alkotott megnyilvánulásod is szép volt.
Ismét jól mosolyogtam, meddig terjed az emberi “butaság”. :-)
Valóban fiktív személy lennék ? Remélem kézzel fogható mértékben honorálják írásaimat, de ha ezen múlik… kiszállok. Boldoguljatok :-)
kicsi NŐ… Eleinte minden párkapcsolatból kimászott, megszabadult ember azt mondja na majd én megmutatom, megállok én a saját lábamon. Majd egy bizonyos idő eltelte után ez az önbetejesítő jóslat valótlanná kezd válni, és 2 kézzel kapkod az illető alaki után.
Te ne gondolj ilyet, pláne múlt időben… főleg ne egy gyerek fejével.
kicsi NŐ: Fiatal vagyok. Előttem az élet. Nem is látok tőle semmit… :)
tükör:
Az utolsó mondatod nem igzán értem. Elmagyaráznád?
bagoly:
Én meg azt mondom: Fiatal vagyok, előttem az élet. Az első 40 évem nem volt valami fényes, a következő 40 jó/jobb lesz. :-)
Szerinted mi a különbség? :-)
/Valójában a másik témához jobban passzolna :-), de hátha ide is betéved onnan valaki:-)/
Vera: de gondoltam rá. Ha jól fizet, engem is beajánlhatnál Tükör, elfér a laptop a konyhapulton a tűzhely mellett.
kicsi NŐ: te optimista vagy, én meg jól értesült optimista (pesszimista) :)
tükör: majd lefordultam a székről, annyira tetszett, amit válaszoltál. :)
kicsi Nő: az én felfogásom szerint nem a gyerek, nem a szépséghiba, nem a kereseted, nem a lakásod/házad, de még nem is az állásod, a végzettséged, a származásod az érdekes, hanem aki belül vagy. Csak csóválni tudom a fejem azokon az embereken, akiknek a materiális dolgok fontosabbak az ember valójánál. Ők mennek vissza azokhoz a csótányokhoz, akik verik őket, megalázzák őket, türelmetlenek (vagy ha úgy tetszik, ingerülten és feldúltan reagálnak mindenre), logikátlanul gondolkoznak, abszolút nem segítenek a házimunkában, a gyereknevelésben, a szexben csak önmaguk kielégülésével foglalkoznak, stb (tudom, hogy ez legjobb esetben csak egy halmozás). Köszönöm, de hiába népszerűbbek az ilyen pasik, nem alacsonyodom le hozzájuk. Akármennyire is hihetetlen, én mindig hagytam időt arra, hogy megismerjem a másikat (ezért sem volt túl sok randim és kapcsolatom). A randijaim során volt, aki ugyan nagyon szemrevaló teremtés volt, de sírni tudtam volna tőle, annyira sivár volt legbelül (a legérdektelenebb, a legönteltebb, a legönzőbb nő volt, akit addig ismertem). Volt, aki mások szerint nem volt valami szépség, mégis nagyon jó volt vele lenni, s a későbbiek során egyre tetszetősebb lett külsőre is. Csak azért nem volt vele komolyabb kapcsolatom, mert végül ő mondott le rólam. :\ Gondolom, jött az a tükör által is említett “jobb” pasi – hogy csak kutyafuttában, vagy meg is állt neki, azt már nem tudom, s nem is érdekel.
Üdv Csabi!
Örülök neki, hogy vannak még normálisan gondolkodó fiatalok, ezt a lányaimra nézve találom megnyugtatónak. Egyébként tényleg jól teszed, ha nem alacsonyodsz le más szintjére.
Még régebben írtad, de akkor nem volt időm leírni hozzá a véleményem, miszerint a főiskolán nem találkozol neked megfelelő lányokkal. Ha jól emlékszem, műszakira jársz, és én úgy értettem, ott nem találkozol értelmes csajokkal. Nekem vannak műszaki főiskolás lányismerőseim is, nem érzem „gáznak” őket. De az is lehet, talán más jellegű főiskolások illenének hozzád. Én nemrégiben heti rendszerességgel találkoztam főiskolás lányokkal (közgazdász-jelöltek), elég vegyes társaság volt, de egyikről sem állítanám, hogy ne lett volna intelligens.
Ha te az a Csabi vagy, aki 18-32 év között célozta be a jelölteket, akkor ne haragudj meg az őszinteségemért, de ha én egy 18-22 éves, korban hozzád illő lány lennék, nem tudnálak komolyan venni. Egy 18 és egy 32 éves nő/lány szintje nagyban eltér egymástól, azért akárhogy is nézem a különbség eleve 14 év.
Igen, könnyen lehet, hogy engem találtál meg. :) Köszi szépen a véleményed, de nem tudom eléggé irányadónak tekinteni. Ez egy olyan kérdéskör (mármint a jelölt adatai) az én felfogásom szerint, amit nem lehet egyazon értékre belőni, muszáj tágabb határok között lennie. Régebben írtam, hogy mindig is jobban kijöttem a kicsit idősebb nőkkel (ezért lőttem be a 32-t maximumnak), de a fiatalokat sem zárom ki maximálisan a keresett személy szerepéből, lévén, egész biztosan létezik valahol olyan fiatal lány, aki nekem megfelel (ezért állítottam be minimumnak a 18-at), csak jól el van rejtve (hét lakat alatt őrizve). Aki pedig ilyen piti (mert másnak nem nagyon nevezném) dolog miatt nem vesz komolyan, az magára vessen. :)
Nem vagyok amúgy műszaki fősulis (középsuliban voltam kénytelen ilyet tanulni), informatikusnak tanulok. :) A gazdaságtan kb. olyan messze áll tőlem, mint innen az Androméda-köd, de persze nem kötöm meg, hogy a jelöltemnek milyen végzettsége legyen. Az már viszont alapvetően gáz, hogy a fiatalok többségét elsősorban a pasizás (vagy inkább k*rválkodás), piálás és a bulizás érdekli, mint a saját jövője, koloncot meg valahogy nem viselnék el a nyakamon (kolonc jelen esetben az a személy, aki b*szik tanulni, fejleszteni magát, és az emiatt bekövetkező segélyeken való tengődést vagy eltartást nem vállalnám be a későbbiekben). Bocsi a nyersségemért, csak minél konkrétabban szerettem volna kifejezni a mondanivalóm. Szóval az a fajta kikapcsolódás nekem nem igazán jön be (mármint a bulizás, piálás, haverokkal való időtlen és idétlen lógás, stb), és nem is vagyok nagyon kimozdulós típus, itthon is tökéletesen el tudom foglalni magam. Ez ütközik a legtöbb fiatal lány felfogásával, ahogy azt észrevettem, akik mindig rohangásznának össze-vissza, mint pók a falon. :\ Egy nyugodtabb, karrieristább nőt pedig csak a 26-32 éves korosztályból tudnék elképzelni magamnak, alatta szinte teljesen kizárt. Ismétlem, szinte.
Csabi, Te mégis mit gondolsz, én hol találkozhattam azokkal a közgazdász-jelölt lányokkal? Úgy gondolod egy bulin, és én voltam ott a csapos, aki mérte nekik a piát pasizás közben vagy mi?
Csabi
Én viszont megértelek.
Előfordul, hogy az életkor és a mentalitás nincs szinkronban. Érettebb, vagy infatilis vki. Így persze sokkal nehezebb kifogni az illeszkedő aranyhalat , s az átlagból nem is lehet.
A felsőoktatás ma mindenki által elérhető, csak pénz kell hozzá. A tudás meg vagy megjön, vagy se (legtöbbször az utóbbi, mert valódi érdeklődés kevesekben van). De azért akad, szerencsére :) Az eredmény és a “kimenet” is ilyen.
Komolyabb egyetemi körökben (pl Pázmány), kultúrális rendezvényeken, élsportolók környékén nagyobb esélyed lenne sztem.
30 körüli nő – bocs’ -tuti, gyereknek néz :)
Hajrá!
Na igen Csabi…. tökéletesen megértelek és osztom a véleményed.
Ha nem találsz függetlenben olyan nőt aki megfelelne – mert gyakorlatilag koloncnak minősül az általad leírtak alapján, és valóban jól látod a ami felnövekvő nemzedék passzióját – miért vállalna be az ember olyat, akinek e felett több/mégtöbb gyereke van… na ott meg mások az “elfoglaltsági tényezők”, és az érdekek.
Tudom, hogy megint ide jutottam ki :-)
Bár itt sem kizárt, hogy az anyuka, csak menekülni akar az otthoni nyomás, felelősség, monoton egyhangúság alól, ezért mindent megragad, hogy valakibe tudjon kapaszkodni. ( Akár a határtalan internetes ismerkedési függőségbe, a la B. Jones naplója… hogyan ugorjunk bele “holtmindegy” milyen kapcsolatba. Itt csak a hasonlatot szemléltettem a gyermektelen jóval 35 év feletti, azonnal szülni akarok nőket már nem is említem.)
( Na ezért a hozzászólásomért, ismét 500 Ft-tal honorál a szerkesztőség :-) )
Kérj fizetésemelést.
kicsi NŐ: Azt írtam, hogy a fiatalok többsége (azaz nem minden egyes), ami szerintem alapjában kizárja azokat a lányokat, akikről te írtál. A végén direkt ki is emeltem még a lényeget. Remélem, azért nincs harag!
permanencia: Nincs semmi gond. :) Mivel tisztában vagyok az értékeimmel (s jó pár hátrányommal), illetőleg elfigyelgettem a többi… “érettebb” pasit, ezért bátran állítom, nem én vesztem a legtöbbet. :) Jót szoktam derülni, mikor azt írja valaki, hogy csak a korom miatt nem ismerkedik velem, amúgy beillek az ideálja, álompasija kategóriájába. Ha neki az kell, hogy sok nélkülözésben élje le az életét valaki mellett, hajrá! Talán igaza van a horrorszkópomnak: a lelkem egy darabja tényleg nem született meg velem együtt a Földre, s emiatt nem érzek késztetést felvenni a világ rohanó tempóját. :\
Csabi
Én is megértem a problémád csak én ellentmondásokat is érzek.
Azt írod, neked az idősebbek jönnek be (a karrieristábbak), de utána meg itt pityeregsz, hogy mint csóró főiskolás nem kellesz nekik. Neked meg nem kellenek a főiskolások, mert szinte mindegyik csak piál,meg könnyűvérű, de elmenni semvagy képes olyan helyre ahol esetleg értelmes, intelligens korban hozzáillő lányokkal ismerkedhetnél, mert “hejj, de jól elvagyok a négy fal között”. Nemrég írtam egy ismerősömnek, jegyre engedélyezném neki a netezést :-) Lehet, hogy neked is.
Szóval mindent meg lehet magyarázni :-)
permanencia:
“A felsőoktatás ma mindenki által elérhető, csak pénz kell hozzá. A tudás meg vagy megjön, vagy se (legtöbbször az utóbbi, mert valódi érdeklődés kevesekben van). De azért akad, szerencsére :) ”
Az én tapasztalatom az, hogy ahol saját pénze bánja, (nem gazdag szülő fizeti) vagy a szülő a pénzért megköveteli a szintet, ott nem nagyon van lazaság.
permanencia:
A mellékelt érdekes levél bizonyíték arra, hogy az érdeklődés és a tanulni vágyás bennem is megvan :-)
Csabi, egyrészt nem könnyen haragszom meg, másrészt nem vagyok haragtartó, kinőttem már abból a korból :-)
kicsi Nő:
Kezdjük azzal, hogy nem pityergek, hanem leírtam a gondolataim, miközben messze nem érzem magam se szomorúnak, se elátkozottnak. Ezerszer írtam már, hogy inkább jókat derülök ezeken az eseteken. Egyedül az keserít el, ha arra gondolok, hogy lehet a nyűgös anyagiaktól nem vagyok kívánatos. Ez sérti az emberekről alkotott felfogásom, miszerint a belső mielőbbi megismerése a kulcs a hosszútávú kapcsolathoz. Mindegy, ezeket nem fogom többet leírni, mert unom ismételni magam, pláne így este 10-11 között. :\
Másodszor pedig, miért is lenne ellentmondás? Én nem holmi egyszerű számjegyre hivatkozva (mint régebben kitárgyaltuk, kortól függetlenül érett vagy nem, kortól függetlenül lendületes vagy nem az ember) utasítom el azokat, akikről tudom, hogy nem illenek hozzám, mert (és most ugrik a majom a vízbe!) ismerem magam, és látom őt, hogy viselkedik, mit csinál, mi érdekli, mert szántam arra időt, hogy belenézzek kicsit az életének folyásába, hogy az alapokkal tisztában legyek! Mindezt le tudod szűrni mindössze annyiból, hogy 23 éves vagyok? Mielőtt válaszolsz, gondolkozz el ezen egy kicsit kérlek, mivel a kettő között szerintem eget rengető különbség van. És most kivételesen teljes mellszélességgel (bár ebben tuti veszteni fogok :)) elvetem azt az ötletet, hogy lehet csak én komplikálom túl a dolgokat. :) Azt sosem állítottam, hogy nem megyek el olyan helyekre, ahol értelmesebb emberek vesznek körül, de oda nem társkeresési céllal szoktam menni, hanem mert valami spec. érdekel. Számomra ez így van tökéletesen a rendjén, mert mindennek megvan a maga helye és ideje. Ott nem arra figyelek egy szemrevaló lánnyal való beszélgetéskor, hogy “Jaj, milyen csini!”, hanem arra, amit mond – elvégre azért mentem oda, az volt a célom. Egyszer voltam társkereső klubban Dunaújvárosban még anno, de megfogadtam, hogy többször nem megyek, ha elkerülhető. Ki lehet találni, milyen emberek vettek körül! :) Persze most már jót mosolygok a saját ügyetlenkedéseimen, amiket régebben éltem át.
Harmadsorban pedig durranjanak a pezsgők, megvolt az első “Buffer Overflow”! Egy leányzó csak annyit válaszolt, hogy hosszú leveleket nem szokott végigolvasni – gondolom, a “Szimpi vagy jössz?” egérfaroknyi levelekkel kompatibilis. :))) Most őszintén, bár kicsit eltúlozva: egy komolyabb 13 éves is többet tud ennél felmutatni, ha párkapcsolat (sőt, emberi kapcsolat, pl. barátság) kereséséről van szó! :(
De jó lenne már, ha péntek délután lenne!
Csabi
Ne add fel ilyen könnyen :) Nekem van egy korban éppen hozzád illő lányom (19), aki elől hanyatt-homlok menekülnél (időnként én is), pedig gyönyörű, nagyon értelmes és értékes ember, csak most épp elcsavarta a fejét a délibáb-világ :( Én azonban töretlenül bízom a gravitációban :)
tükör: te sem úszod eg ezt az időszakot a lányoddal. Néhány év múlva is így vélekedsz vajon?
kicsi NŐ: te nem vagy szülők-pénzén-okosodó huszonéves :) Ne a hibáimat utánozd, inkább kerüld őket :)
permanencia:
Igen én a saját pénzemen tanulok, és van olyan most 24 éves csoporttársam, aki szintén a sajátján, júniusban védi a szakdolgozatát, hány éves is lehetett, mikor elkezdte? :-)
Rajta kívül lehetnek még jó páran.
Csabi:
Ha nem érted, tényleg nincs mit többet beszéljünk/írjunk róla.
Annyit azért még elmondok, én is szeretek szórakozni, jönni-menni, néha társaságban lenni, máskor meg egy kis csendre, magányra vágyom. Ha valaki csak ezek ismeretében alkotná meg véleményét rólam, hogy intelligens vagyok-e vagy sem, nem nagyon érdekelne.
Csabi hidd el azok a dunaújvárosi társkeresős nők a klubból, a net különféle rendszerein lézengenek :-)
Megadva maguknak az esélyt…. na mire is jó a net :-)
Igaz valós kinézetüket legalább élőben láthattad… a neten meg sem közelítik az általuk leírt saját külsőségeiket :-)
kicsi Nő: Ne adj olyat a számba, ami nem az enyém. :) Sajnálom, hogy nem érted, amiről beszélek. :( Teljesen félremagyarázod, teljesen kicsavarod azt, amit mondok, és ezt rendkívül sajnálom. :( Lehet nekem kéne világosabban fogalmaznom, de szerintem elég érhető voltam.
Csabi:
Nem adok semmit a szádba, nem szeretnélek etetni :-)
Értem, hogy miről beszélsz, csak nem értek veled mindenben egyet. Ennyi.
Például én úgy gondolom sok mindennek megvan a helye és ideje (nem akarom az egész szöveget befeketíteni, ezért itt emelem ki: a hangsúlyt a “sok” szóra teszem :-)), de én az ismerkedés elkezdését nem ide helyezném.
tükör
Számodra tényleg már csak egyféle nő létezhet :-)
Mert, ha a nő független:
- szeretne gyereket, te viszont már nem,
- nem szeretne, de akkor lehet, hogy karrierista,
- már van neki, és nem vele él/élnek, hú az biztos nem jó anya,
a többi meg nem független, gyerekes.
A reakciód gyerekes :-) Csabival értek egyet, kitekered a mondanivalót és annak értelmét.
Többszintű gyerekesség is jellemző rám akár :-)
A többihez: szerintem nem, de nem magyarázkodok…
Olyan jó néha gyerek(es)nek lenni. Kevesebb görcs olvtársak, több móka és kacagás, munka, szórakozás, kirándulás, olvasás, sportolás, itt a tavasz örüljünk és menjünk randizni inkább. Én megyek. Nem a netről. Csók mindenkinek.
Én is megyek a fürdőbe Herr Pottert játszani :-)
Szombaton meg újra előkapom a botom, és “belógatom” egy sellőnek a kukacom :-)
Csabi ” mindennek megvan a maga helye és ideje. Ott nem arra figyelek egy szemrevaló lánnyal való beszélgetéskor, hogy “Jaj, milyen csini!”, hanem arra, amit mond – elvégre azért mentem oda, az volt a célom.”
Sztem a két dolog nem zárja ki egymást :)
Azt gondolom, ki-ki az érdeklődésének megfelelő helyekre jár, mert ott érzi jól magát,de ismeretlen területek felfedezése nem kevésbé élmény. Eközben barátságok, akár társkapcsolatok is alakulnak spontán.
Nehéz elképzelnem, hogy értelme lenne egyes helyeken társat, másutt barátot, megint máshol életcélt, hivatást keresni?!
Valóban szükség van ezekre a merev kategóriákra?
kicsi NŐ /-eskedj a harmadik “kacsacsőr” után :)
permanencia:
Szívemből szóltál, de már nem volt kedvem leírni.
Kedves Csabi!
Én is tökéletesen egyetértek Permanencia utolsó levelével. Az ember eljár ide-oda, nem feltétlenül ismerkedési szándékkal, de ha úgy alakul, hogy belebotlunk egy szimpatikus idegenbe, miért is ne lehetne több.:) Annak idején sokat jártam moldvai táncházba, azért mert szerettem a néptáncot. Mellesleg egy hosszabb kapcsolatom is kialakult ott. Egyébként szívből ajánlom Neked is, hogy nézzél el időnként egy-egy táncházba. Ott jellemzően normális értékrendű nem anyagias fiatalokkal találkozhatsz. Az sem gond, ha nem tudsz táncolni, mindig van tanítás is, ahol kedvesek, türelmesek a kezdőkkel. Az sem baj, ha nem akarsz táncolni, le is lehet ülni beszélgetni, az élőzene pedig nagyon jó. Ha budapesti vagy, számtalan lehetőség közül választhatsz, de vidéken is egyre több az ilyen hely. Sok sikert!
Vera
Kedves Csabi!
Azt hiszem, megtaláltalak a társkereső oldalon (Ugye dunaújvárosi vagy?). Szerintem nincs veled semmi gond. Szerencsés lesz az a lány, aki Téged választ. Szerintem nem kell sokat várnod.:) Kitartás!
Vera
permanencia,
kösz, azt hiszem rájöttem, de légyszíves ne írj este 10 utánrébuszokban nekem :-)
Vera: a táncház és a hasonló kulturáltabb programok nem rossz ötlet, csak az a bökkenő, hogy igen kicsi az esélye, hogy ott találjunk rá a megfelelőre. A “hagyományos” ismerkedési formákkal az a baj, hogy szinte semmit nem tudunk a másik/mások hátteréről és pl. a nethez képest nagyságrendekkel kisebb a merítési lehetőség.
Aki hosszú távra tervez (sőt, egyáltalán tervez, nem pedig csak úgy “él bele a világba”, tengeti életét…), és képes folyamatosan józanul gondolkodni – tudom, a nők többsége romantikus lelkületű, ezért ezt nem tudják súlyához mérten értékelni, csak legfeljebb később, amikor az élet ilyen-olyan csapások által már megtanította őket, hogy talán “szerencsésebb” alapvetően ésszel élni az életet – az mérlegel (értsd: ha boldog életet szeretne, és annak eléréséhez belátható módon sokkal nagyobb esélye van az egyenes “A” út választása által, akkor nem indul el a kacskaringós “B” úton. – igaz, ha a szerencse nem áll mellé, úgy is kudarcra lehet ítélve.)
Csabi: bár elképesztően nehéz a helyzet, megtalálni a megfelelőt a mai világban (teljesen megértem, amikről írsz, hiszen én is sok tekintetben hasonló dolgokat tapasztalok), ne add fel! Nagyon megváltozott a világ, nem kertelek: a mai fiatalok nagy többsége egész egyszerűen szánalmas… (Mondja ezt egy húszas évei végét taposó fiatal, aki nem mások írásait/beszédeit szajkózza, hanem önálló gondolatai is vannak.) Azért tegyük hozzá, hogy sok esetben nem csak ők tehetnek róla. A média, a csordaszellem, a gyakorta kedvezőtlen családi háttér (nevelés hiánya, “egyszülős” gyerekek, akiknek személyisége emiatt nem tud/tudott egészségesen fejlődni, stb.), mind-mind abba az irányba hatnak, hogy ne egészséges, érett gondolkozású, sorsukat irányítani képes felnőttek legyenek.
Mennyi-mennyi kisiklott élet van… A baj csak az, hogy úgy veszem észre, az emberek csak a saját kárukon képesek tanulni (vagy még azon sem), sok esetben csak akkor, amikor már késő… Idézve szóhasználatodat, ilyenkor válnak a “kolonc-kategória” teljes értékű tagjává.
Vannak, akik vitatják a fentieket. Ha majd megkeseredett öregemberként (ha egyáltalán megérik), (mert senkinek ne legyenek illúziói, a XXI. század nem lesz Kánaán, a felhőtlen boldogság korszaka, különösen nem kis hazánkban) visszanéznek az életükre, és talán, ha nem is emlékeznének arra, amiket itt írtam, de legalább arra igen, hogy volt valaki, aki a hosszú távú, felelős, józan gondolkozásról hablatyolt, talán majd elgondolkoznak, hogy lehet, nem teljesen volt zöldség, amiket írogatott…
Tudjátok, boldogabb világban élhetnénk, ha kevesebb lenne a “mai eszemmel már másként csinálnám” sóhaj. Kis túlzással személyes tragédiaként élem meg, hogy ennek felismerése személyfüggő. Az emberek többsége pedig túl későn döbben rá arra, túl későn kap ízelítőt abból, milyen is az objektív valóság.
Szép volt János… okosan és fiatalon átlátod a helyzetet.
Az a baj a többiek – nem az itt lévő hozzászólókra értem – nem látják át, és azt hiszem nem is akarják. – Rakás máglyán, vagy máglya rakáson fogjuk végezni :-)
(Mondhatnám azt, hogy kis nyomorult életükben a “netes” ismerkedés visz üde színfoltot az életükbe. Na de nem mondom, mert megen lehurrognak.)
Nahh a mai sellővadászat nem jött be… halkan elmondom 2 db. hímivarsejtekkel megáldott “hal kannal” tértem haza.
Ma este kanbuli és közös fürdő lesz :-) – nekik a konyha mosogatójában… és közben kifaggatom őket, hogy a víz alatt, rossz látási körülmények közt, náluk hogy is megy ez az ismerkedési dolog. ( Leszólítás, vizisalsa ill. vagy csak úgy szó nélkül “rácsinálnak” az ikrákra ?:-) )
Kedves János!
Talán nem nagy az esélye, hogy az ember táncházban ismerkedjen meg valakivel, de ha el sem megy, akkor nulla a valószínűsége. Gondolom, hasonló a helyzet az egyéb társas összejövetelekkel is. Helyesen teszed, hogy megpróbálod ésszel élni az életed, és amit lehet megtervezni. Sajnos vannak azonban olyan dolgok, amik nem csak az elhatározáson múlnak. Ilyen az ismerkedés is. Eltervezheted, hogy egy éven belül megismersz valakit, rá egy évre pedig családot alapítasz. Az is helyes, ha teszel is valamit az ügy érdekében, de előfordulhat, hogy nem jön össze, és még csak nem is Te vagy a hibás. Nekem az a tapasztalatom, hogy könnyebben megy az ismerkedés, ha nem akarom görcsösen a dolgot. Időnként a túlzott igyekezet nem használ. Nem voltak vérmes reményeim, amikor itt regisztráltam tavaly ősszel, de úgy gondoltam, próba cseresznye…és lám két hónap múlva beérett a cseresznye, mégha december volt is.:) Amúgy Tükör csinálja jól. Ő biztosra megy: nem keres társat. Ez már önmagában garanica arra, hogy nem is fog találni. Az ő élete így boldog és teljes, kielégülést pedig az jelent számára, ha minket ostoroz.:) Nem is veszem el az örömét, hadd döngöljön újra a sárba!
Kedves Tükör!
Köszönöm az ötletet: magam részéről nagyon szívesen végezném máglyarakáson. Ez az egyik kedvencem: lehetőleg sok dióval, almával és mazsolával kérném! Szép estét!
Vera
Sziasztok!
Már nem nagyon akartam ehhez a témához hozzászólni, de mégsem bírok ki. Bár tudom, nem fogok osztatlan sikert aratni nálatok.
Igazatok van abban, hogy felelősségteljesebben kell/kellene élni, de az életben vannak olyan extrém esetek, amikor nem lehet/nem szabad csak racionálisan dönteni.
Hogy miről is beszélek? Jelen pillanatban én is a tutira megyek, mert nem keresek senkit:-), de nemrég az iwiw-en megkeresett egy férfi, beírta az életkorom, a budapesti lakhelyet, és arra nem emlékezett, mit írt a felsőfokú végzettséghez, és megnyert engem :-). (Gondolom, néhány nővel együtt kidobott neki a „nyerőautomata”)
50 év körüli, az általam keresendő kategória felett. Egyetemi végzettségű, orvos ember. A képei alapján orvosként szimpatikus, férfiként nem annyira, inkább közömbös. Gondoltam a megismerése nélkül nem alkothatok véleményt. De sajnos már a levelezgetés is nagyon nyögvenyelősen ment, aztán jött az első telefon. Majd a második. Ott is voltak kínos hallgatási időszakok, ha én nem beszéltem vagy nem kérdezgettem. Kiderült az is, hogy rendelkezik azzal a „varázzsal” is, ami szerintetek sok nőnek kell, mint pl. lakás, nyaraló. Most jönne az, hogy összetehetném a két kezem, örülnöm kellene, hogy egy független férfi engem választott a három gyerekemmel. De nem tudom. A személyes találkozásból sem nézek ki sok jót, de megadom az esélyt, hogy bebizonyítsa, tévedek. Bár megmondom őszintén, a második telefon után már kínomban nevettem, és a sírás kerülgetett, hogy tényleg ennyit számítana, hogy gyerekem van és nekem már csak a szerencsétlen jut.
Akár azt is mondhatjátok, én tévedek. De én ismerem magam annyira, hogy még egy korban jóval fiatalabb esetében sem bírnám hosszú távon elviselni ezt a mentalitást. Még azt is megköszönte SMS-ben, hogy beszélgethetett velem telefonon.
Az is igaz, más az élethelyzetem, mint a tietek (Ti a harmincas éveitek alatt gyerek nélkül, én a negyvenes felett gyerekkel) … így másképp is állok a társkereséshez.
No, csak azt szerettem volna ebből kihozni a két fiatalnak, hogy néha kicsit nem árt lazábban hozzáállni az ismerkedés elkezdéséhez, utána persze ésszerűen menni tovább.
Nem lehet tutira menni egy ismerkedésnél, valóban kicsi az esélye bármilyen összejövetelen pont a nekünk illővel találkozni, de azt sem találom okos ötletnek, hogy pl. egy könyvtárban csak arra figyeljetek, mit mond a lány a könyvről, és még véletlenül se jusson eszetekbe, hogy ”jaj, de csini vagy”.
(Remélem nem tekertem ki a mondanivalóitokat:-))
Tudom azt is, hogy mindig odaírjátok, hogy szinte és hogy többsége, de attól az még általánosítás marad, ami azért nagy befolyással bír nálatok úgy veszem észre.
Egy döntés meghozatalánál előre sosem tudjuk, hogy a jó lehetőséget választottuk-e Akármilyen racionálisan, észérvekkel döntünk, jóval később derül ki, de mindig kiderül, hogy jól döntöttünk-e vagy sem. Szerintem ide tartozik még az is kivel találkozom, kivel nem, kivel kezdek kapcsolatot, kivel nem.
Mert merítés végén lehet, hogy csak a Loch Ness-i szörny marad, vagy még az sem. Azért erre sem árt kicsit figyelni.
Ha majd 50 éves leszek vagy jóval felette… én is az iwiwen keresek “áldozatot” pláne fiatalabbat, és és eljátszom neki jó parti, tóparti “gentle manust” :-).
Kíváncsi lennék hányadik próbálkozása lehetett…. végzettségre nem is lehet keresni… iskolára talán.
Kicsi Nő… ha már ilyen nyögvenyelősen kezdődött, miért is mész bele ? A varázs miatt ? Vagy ennyire elkeseredett vagy, hogy bárki… ? :-)
tükör…
Jól van én írtam el, iskoláknál írta be azt, hogy főiskola.
Hidd el, nálam is működik az ellenőrzés, nem csak nálad.
Mibe megyek bele? Egy találkozásba. Nem is olyan régen ti is írtátok, hogy mi nők nem akarjuk megismerni, ki milyen.
Ha csak egy kicsit is ismernél, nem tennél fel ilyen kérdéseket.:-)
Elkeseredett meg végképp nem vagyok. A legtöbben úgy gondolják, tévesen, hogy egy 3 gyerekes anya csak elkeseredve lehet, ha egyedül van, de nem …:-)
Nem tudom, miből gondolod, hogy mindjárt költözhetnékem támadna.
Ja és nem nagy K-val írom:-)
tükör
Aki tátog, ne csodálkozzon, ha bekapja a horgot.
Úgy látom, kapékonyabb vagy a
(hím)süllők, mint asellőkkörében :)Nem egészen így gondoltam, de sebaj!
Arra gondoltam, hogy a bölcs tudja, miért hallgat.
A halnak egyremegy, hogy megperzselődik-e…
Permanencia
Nagyon cifrázod a sörmintát… de inkább maradjunk a pontyalávalónál :-)
Hallyuk – Maaaargit, a víz alatt nincs is lakástűz :-)
kitchi NŐ… semmiféle költözésről szót nem említettem.
tükörponyty az se rossz…levesbe :) Megértelek.
tű-kör keresztapa :-)
Még egy kis adalék, miért is megyek bele a találkozásba:
Én nem félek idegen emberekkel találkozni, nagymértékben segít toleranciát tanulni.:-)
Vannak, akik egy „hanggal” telefonon nem úgy tudnak beszélni, mint egy „élő emberrel”, megadom a lehetőséget.
Mivel nekem is eszembe jutott az elején, hogy vajon hányadik ilyen ismerkedése lehet, jobban szeretem úgy feltenni a másik fél számára a kényes kérdéseket, hogy lássam a reakciót, és egyből eldől ki az „áldozat”
permanencia:
Mai menü: tükörponty tükörtojással ? :-)
kicsi NŐ : ez “övön aluli”.
Halat és tojást minden mennyiségben! Tükörre nincs szükségem :)
Visszatérve az indító témára, sokan jobban járnának, ha először tükörbe néznének, majd ahhoz viszonyítva adnák meg a hozzájuk való célszemélyt :-)
Jelentem a való világban sem jobb a helyzet. Elegem van a hülyékből. Pont.
Rita, akkor vegyél egy “droidot” :-) Mindig kéznél van, nem csal meg, nem beszél vissza, nem kell kiszolgálni… igaz manapság az elem is drága :-)
Hol lehet olyat kapni? Láttam a tévében droidot, semmi mást nem csinál, a kocsmában 1 eurót kunyerál és rögtön elissza. Egyetemisták csinálták. Igaz ő sem beszél vissza.