03
Nov 2008
Ma kaptam ezt a nagyon érdekes, humoros és egyes kijelentéseivel kegyetlenül találó levelet, (a minél nehezebb beazonosíthatóság véget hívjuk a hölgyet (saját kérésére! :-) ) Bélának) – amit mindenféleképp – az írónőjének engedélyével természetesen – közzé szeretnék tenni, hiszen a férfiaknak újra – vagy még mindig – meg kell tanulniuk a randizás, udvarlás és széptevés művészetét ill. nem ártana – ezen görbe tükör segítségével – egy kis önismeretre szert tenni, hogy önkritikát gyakorolva ne folyton a csajokban keressék a hibát és a kudarc okát!Véletlenül keveredtem a blogodra – aztán jól ott is ragadtam :) Mintha a saját élményeim férfiverzióját olvasnám… A saját fejben hozzátett kommentárokkal :)Jó két hete ismét töményen a netes társkeresés bugyraiba vetettem magam és sok történet visszaköszönt az oldaladról. Régebben is, ha éppen szingliként tengettem az életemet, akkor is a netes társkeresőkhöz fordultam – hát nagyon vegyesek a tapasztalataim. Lassan már a kategóriák is kezdenek körvonalazódni a fejemben. Amúgy a teljesen rendes, normális kategóriától a "vigye már valaki vissza Lipótra léccciiii"-ig szinte mindennel találkoztam. Pillanatnyilag loveboxon töltök több időt, így arról tudok nyilatkozni, de szerintem nagyjából – némileg karikírozva – ráilleszthető a többi site-ra is.
1. Ne a pénzemért szeress! – ők azok, akik hosszasan lamentálnak, hogy mindenki csak a pénzükre hajt, majd egy sanda oldalpillantás a képeikre: a)BMW-re támaszkodik, b) öklömnyi fuxok lógnak a nyakában, c) egyértelműen luxusberendezéssel bíró lakás méregdrága kanapéján fényképezték le; illetve a luxuslakás közepén fekszik a BMW-n öklömnyi fuxokkal – bár ez valóban a ritkább verzió :)2. Akit elhagytak – az adatlapján felsorolva, hogy milyen NE legyen a keresett célszemély, egyúttal hihetetlen pontos személyiségrajzot adva a "szemét, dög, stb" exről, akinek az elvesztését még mindig nem heverte ki.3. A kétségbeesett – na ők a mindenre elszántak. Több okból is kerülhet valaki ebbe a kategóriába. Simán csak csúnya. Vagy járatlan a személyközi kommunikációban és ezt már ő maga is felfedezte. Vagy nemrég szakított és nagyon gyorsan keresi a "szőrit" a harapására. ?k azok, akik küldenek egy statit, és ha válaszol rá az ember, akkor átmennek kullancsba. Ha nem válaszolsz azonnal, követelőznek, számonkérnek. Hogy én éppen kivel vagyok és hol? Miért nem válaszoltam azonnal??? Tán van valakim?? Mert akkor jönnek és jól szétverik a pofáját… kérem szépen, ők építik ki a menekülési ösztönt az emberben.4. Hazudozók, kalandorok, libidócsődörök - ebbe a kategóriába jön a kamuadatlap, illetve amikor a kedves delikvens nem érti, hogy miért vagyok azon megütközve, hogy az első randit a lakásomon tartsuk. (De tényleg, mi rossz van abban? Maximum feldarabol miután aláíratott velem egy papírt, hogy szabadon rendelkezhet a lakásom, jó állapotban levő belső szerveim és kedvenc háziállataim felett.) Ennek a "kultúráltabb" változatával is találkoztam már, aki a személyes randin kerek-perec közölte, hogy ő bizony megizélget mindenkit, aztán majd lassacskán talán dönt valamelyik mellett. Legalább őszinte volt és esélyt adott, hogy egy grimasz kíséretében megköszönjem az idejét és távozhassak.5. A tétova – ezt a kategóriát nagyrészt a frissen – korán belelépve a házasság kötelékébe – elváltak teszik ki. Még fogalmuk sincs mit akarnak az élettől, de érzik, hogy egyedül nem jó. Na ők azok, akik hatszázszor tudtomra adják, hogy mennyire tetszem, de még azután se kérik el a számomat, hogy nyilvánvalóvá tettem, hogy szívesen találkoznék velük. Vagy ha valami csoda folytán össze is jön a randi, és még akkor is biztosítanak róla, hogy tetszem, tétovák maradnak, találkozgatunk, de nem lépnek semmit, és többnyire exfeleségről is többet esik szó a kelleténél….Csak a sztorizgatás kedvéért néhány történet, ami hirtelen eszembe jut, ha másra nem, hát szórakoztatásra jó lesz. (Amikor megtörténtek, nem mindegyiken tudtam nevetni, némelyikhez kellett egy kis idő, hogy mosolyogni tudjak rajta…)Lovebox, jó kiállású pasas, pár stati után átnyergeltünk msn-re. Néhány mondat után kezdett kibontakozni a teljes sötétség. Semmi gond nem volt a sráccal, csak nem a többlóerős verziót kapta a genetikai lottón agy néven. Bennem egyre inkább kezdett erősödni az érzés, hogy nem ő lesz a lelki társam, de már-már komikusnak ható "nem értem"-ek kezdték követni egymást. Nem volt szimpatikus – és isten lássa lelkemet, gonoszkodós hangulatban voltam – feltettem a nagy kérdést neki: "Mint kívülálló, mi a véleményed az intelligenciáról?" Itt hosszas csend következett. Tapintani lehetett a gondolkozás erejét. Majd felvillant a válasz néhány perc múlva: "ezt most nem értem…"Évekkel ezelőtt találkoztam egy úrral. Vagy a fényképész volt nagyon ügyes, vagy a plasztikai sebész nagyon béna, de amikor rámköszönt a megbeszélt helyen, hát én istenemre mondom – megijedtem az arcától. De akkor már tisztességből végig kellett ülni a randit. Időközben kiderült, hogy alig pár hete vált el, még méregtől és keserűségtől fröcsögve tudott csak az exnejről – illetve semmi másról – beszélni. Kérdeztem, zavarja-e ha rágyújtok. Zavarta. Rágyújtottam. Majd’ egy doboz cigit elszívtam, reménykedve, hogy menekülőre fogja. Nem fogta. Három mondatnál többet biztos, hogy nem beszéltem, pedig jó két órát ültem vele. Sietve elköszöntem és fellélegeztem, hogy végre vége a rémálomnak. De nem ám… felhívott pár óra múlva. Én vagyok az a csodálatos, kedves, aranyos kis tündérke, akit egész életében keresett. Vettem egy mély levegőt és ami diplomáciát sikerült belepréselnem a közlendőmbe, azt belepréseltem és közöltem, hogy sajnos egyoldalú az érzése, én nem szeretnék többet találkozni. Kitalálod a végét? Igen, hetekig zaklatott telefonon, sms-ekkel, képtelen volt felfogni, hogy NEM.Srác élőben, csakúgy, mint a fotóin, nagyon helyes. Jó humora van (gyengém), szép a mosolya. Beülünk egy kávéra. Eleinte egész jól alakult a beszélgetés, majd valahogy a lakhelyére terelődött a szó. Kiderült, hogy sok kisebbségi lakik arrafelé. Na egy dolog van, amire nagyon érzékeny vagyok – ha bárki vagy bármi ellen uszítva beszélnek, legyen az etnikum, vallás, politika, bármi. Itt jött a vehemens "dögölne meg az összes cigány", "gázkamrába az összes pontpontpont cigánnyal", stb. Finoman próbáltam jelezni, hogy nem értékelem a beszélgetésnek ezt a fonalát, de fittyet hányva rám, csak engedte kifelé a gőzt. Igen, gyalog mentem haza.Az egyik legdurvább történet pár éve esett meg velem. A szóhasználatért előre is elnézést kérek, csak a pontos idézet kedvéért hagyom érintetlenül.Delikvens egy jól szituált harmincas. Első randira egy méregdrága sportkocsival érkezik. Ilyet még soha nem láttam, bazári majom jelleggel megnéztem. Mentünk is egy kört. Az első tíz perc csodálkozás után már kiütköztek a negatívumok is, például eszméletlen kényelmetlen az ülése. Beültünk kávézni. Fickó ötpercenként az ablakhoz rohant, hogy nem lopták-e el a kocsiját. Következő randira egy másik méregdrága járgánnyal érkezett. Harmadik randira egy harmadikkal, a forgatókönyv – felugrálás, idegeskedés – ugyanaz volt. Kértem,hogy a negyedik randira szerezzen valami pórnépnek való autót, mert szépek, de elég nehézkes úgy beszélgetni, hogy ötpercenként a hátát látom csak. Szerzett egy "átlagautót". Viszont még a harmadik randin feltűnt, bár nem értek a kocsikhoz, hogy egy betű és sok szám a rendszáma mindegyiknek. Rákérdeztem, miért. Mert vámolás alatt vannak. ? meg autókereskedő. Nem volt nehéz rájönni,hogy a garázsból nyúlta az autókat egy-egy randi erejéig, egyik se a sajátja.De a java még csak most jött. Ülünk az autóban és nagyjából a "nálatok is sokat esett ma?" izgalmi szinten beszélgetünk, amikor teljesen váratlanul felém fordul és blazírt arccal megkérdezi: "Leszopsz?" Itt kellett volna pofán vágni, de férfiasan bevallom, annyira meglepett és váratlanul ért a helyzet, hogy hirtelen egy "nem"-en kívül mást nem bírtam kinyögni, csak nagy kerek szemekkel néztem. "De legalább megfogod?" Itt már teljesen értetlenkedve (esküszöm már a rejtett kamerát is kerestem, hogy ez valami rossz vicc) csak egy még felháborodottabb nem-re telt tőlem. De nem adta fel: "De azért megnézed?" "DEHOGY nézem meg!!!" Rendben akkor várjak egy pillanatot, felhívja a haverját. Itt végképp elvesztettem a fonalat, ezután a szürreális epizód után mi van a haverral? Miért kell felhívni? "Még nem volt nő, aki nemet mondott volna nekem, muszáj Pistinek elmesélnem"Ez volt az a pont, ahol visszatért a józan ítélőképességem és az ajtót bevágva gyalog mentem hazáig.
Category: Olvasói levél
You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed.
You can leave a response, or trackback from your own site.
39 Responses
Leave a Reply
Egyetértek, kitűnő levél :)
Kitűnű, csak gratulálni tudok, a fogalmazás első osztályú.Köszönöm, hogy Megosztotta “élményeit”.
Üdv. Vera
????hhh!!! Ez az utolsó már annyira szürreális. De az írás alapján van akinek bejön ez a stílus, vagy csak kamuzott a srác. Egyébként valóban nagyon jó a stílus. Köszönjük.
Jó és remek fogalmazás. Élvezet volt olvasni, köszönöm Neked! Rengeteg ilyen történet van.
Igen, humoros, igen, egyéni, igen, stílusos.
De hol a Happy End?
Ha valóban ilyen jó fej a hölgy, akkor hogyhogy nincs sikertörténet???
Vagy valami mégsem tuti?
Kedves Társkereső tanácsadó!
Igenis tényleg humoros, egyéni, stílusos volt a levél!
Miért kötelező mindig a Happy End?
de tényleg lehet, hogy a mi készülékünkben van a hiba, mert lehet, hogy egy másik bolygón kellene keresgélnünk, mert itt a földön kihaló félben vannak a “normális” pasik.
De az is lehet, hogy már éppen foglaltak, vagy egy rosz házasságban szerepet játszanak a gyerekek kedvéért és ezt maguknak sem hajlandók bevallani, nemhogy a környezetüknek. Még a végén össze omlana egy idilli kép….
De azért a társkeresőkön aktívan hódítanak, szíveket törnek össze, majd lelépnek….
A levélírónak csak annyit üzenek, hogy a kategóriákat csak bővíteni tudnám…. és mindegy, hogy melyik társkereső fórumról beszélünk!
Remek volt az iras. Sajnos nincs Happy And, de ez nem azert van szerintem, mert valami baj van Veled.
A tarskeresooldalakat a ferfiak legtobbje poenbol, ingyen bugyigozasert keresi fel, termeszeten csak manoken alakatu, 800 kobcentis mellu holgyek, lepedoakrobata tudomanybol kitunore vizsgazott szemely johet szoba.
Termeszetesen azert nem adom fel, eljenek a Tank Arankak
Bélácska!
nagyon klassz a stílusod, ezt az élethelyzetet nem is lehet másképp csak jó adag humorral “túlélni”
Kedves Béla!
Hihetetlenül feldobtad ezt a hétfői napomat.Nagyon jó az írás,remélem még sokaknak szerzel örömet vele.
Valószínűleg mindannyian talákoztunk-találkozunk hasonló esetekkel.
Hát nem rossz!Tényleg nagyon szórakoztató írás.Bár remélem hogy ez tényleg egy “görbetükör” és inkább csak a kirívó esetek közé sorolhatók.(megjegyzem:ha ezek csak a kirívó esetek, elég mozgalmas életed lehet Béluska)Azt még azért hozzá tenném (akár magam felé is forditva azt a tükröt)hogy természetesen vannak a férfiak közt is “minta példányok”,de kiállva a “normális férfitársadalom” mellett(döntse el ki-ki maga, mi számít normálisnak)azt is ki kell mondani hogy a csajokat se kell félteni ha túlzásokról van szó.Némelyeknek olyan elvárásaik vannak hogy Superman meg Chuck Norris is tanácstalanul ,pánikba esve keresik a megoldást(vagy a menekülési útvonalat)a lehetetlennel dacolva.De(újra “élve”a tükrös hasonlattal)a helyett hogy néha mi magunk(nő/férfi egyaránt) is belenéznénk abba a bizonyos “görbébe”,ha kritikáról van szó szívesebben forditjuk mások/egymás felé.Nekem nem ez volt a szándékom,csak így sikerült.
Hát ez valóban így van, tökéletes kivonat, de azért nem egyoldalu…sok itt a “fitalos”, de sajnos kirakja a fényképét!?
Igen, jó az írás, sőt remek…De melyik is vagyok én?
Kedves Baba+
Nos, igen, soha nem álítottam magamról, hogy tökéletes volnék, rengeteg hibám van, sajna, de azt kell, hogy mondjam, nem minden esetben a fériak lépnek le,vagy törnek össze szíveket, de ezt biztosan tudod.
Hopp….
Helyesírás: 1-es :D
Sziasztok! A levélről csak annyi a véleményem, hogy a jó verdával villogó csávóval azért sikerült el jutni a harmadik randiig! ????? Nem túl üdvös dolog más képet mutatni magunkról mint ami valójában vagyunk, mert elég hamar kiderül az igazság! De miért is érzik úgy a férfiak, hogy ez szükség szerű?? A nők ezt vívták ki! Amúgy magam is társkeresésben vagyok de ilyet nem tennék! Viszont tisztában vagyok vele, hogy a nőknél a legfontosabb egy férfi személyében a jó mód. (Nagy tiszteletem a kivételnek!!!!) Higgyétek el én is ki akadok amikor azt írja a hölgy annál a résznél ,hogy milyen pasit keres “vállalkozót vagy vezető beosztásút” és hasonlóak! Elnézést azoktól akik nem osszák a véleményt, és elnézést azoktól akik tökéletes hibátlanul írnak! Sziasztok! Szebb jövőt!
Érdekes felfogás, hogy a férfiak azért kamuznak, mert a nők viselkedése ezt indolkolja. Olyan sztorid esetleg van, ami ilyen módon jól végződött? Egyáltalán miért akarnál egy olyan nőnek tetszeni, aki nyilvánvalóan felszínes? Talán mert az értékrendedbe ez beleillik? Talán ha más szempontok alapján keresnél, több olyan nőt találnál, akik miatt nem kell kamuzni.
Üdv Mindenkinek,
Aki ide regisztrált, mindenki egyformán vállalta azt ami ezzel az ismerkedési formával járhat.Szerintem ha valaki folyamatosan “megaparasztokkal” randizik az nem azért van mert rossz emberismerő, vagy mert balszerencsés, hogy már megint egy “olyat” fogott ki.Nem, véleményem szerint ez azért van mert más tulajdonság alapján döntik el, hogy elsőre szimpi vagy nem és ez a más tulajdonság általában a külső.Egy megnyerő külsőt, tudat alatt és tudatosan is, sokkal több jótulajdonsággal ruházunk fel, sokkal nagyobb a vágy bennünk, hogy valóban felfedezzük mint egy kevésbé megnyerőt.Természtetesen a csalódás is jóval nagyobb és jóval súlyosabb nyomokat hagy bennünk.Amikor azt mondjuk, hogy ” már nincs normális pasi/nő az egész világon” stb. ezek a sebek beszélnek belőlünk és nem gondoljuk végig, hogy lehet kicsit változtatni kellene a szempontokon mert lehet hogy, nem egy ragyogo kék szempár és izmos test , nagy mellek, kerek fenék határozza meg igazán, hogy milyen egy ember.Sajnos ez legtöbbször ki sem derül, mert “nem jó a csomagolás”, pedig a kettő együtt (külcsíny és belbecs) határozz meg minket milyenek is vagyunk valójában.
Jah és még valami,kedves 25 év felettiek, nem akarok megbántani senkit magam is elmúltam már harminc de nagyon sokan keresik itt az igazi nagy szerelmet, a szikrát, lángolást azt az érzést amit még a suliban, gimiben érzett az első randin, az izzadó tenyereket az első ölelésnél, a reszkető ajkakat az első csóknál.Nos ha azt keresed ami akkor volt akkor csinálj egy időgépet, vagy egyedül maradsz. Már nem vagy tizenéves és ez már nem lehet az az “idegen érzés” mivel már te sem vagy ugyanaz és akivel legközelebb randizol esetleg az sem az akivel azokat a bizonyos “idegen érzés”-eket átélted.
Szia!
Tetszik..nekem is van némi tapasztalatom és megfigyelésem.
Majd ha nem zavar megosztom
Ami számomra nehezen érthető, bár van némi elgondolásom róla-hogy amikor újra feljövök ide szinte ugyanazok a nők vannak itt. Pontosabban sokan nagyon régóta, fotoval kellemes szöveggel.
Vajh miért??
azért a pasik tipusaiból egy-két tipus hiányzik.
Például, aki szellemileg anyagilag még nem lerobbant és komoly kapcsolatot keres! vagy ilyen nincs??
de van
szép napot
én siketek vagyok bészelni.udvar lányok lesz.166 magas 75 kg sörkésbarna szembarna.új kézimunka.hallókészültek bészelt jó.szabadíő horgász,úszás,bicike,magrgít sziget.szeret temész állatok közledési nemzeti muzéum.lányok áll hozzám.inter számitógép.csümölstorta szültésnapot és névnapot ünnepet.dvd tv ha video film.
Nekem is vannak tapasztalataim a hölgyekkel kapcsolatban, akik csak egy kedves, értelmes férfit keresnek. Természetesen ebbe a képbe már nem fér bele aki 175 cm. alatti magasságú, nem kisportolt alkatú és nincs biztos egzisztenciája (vezető beosztás, sok pénz). Talán a fenti levelet megíró hölgy is csak magas, jóképű, gazdag pasikkal jutott el az első randiig?
Gratulálok Kojak.A nagyon humoros karakán írásban felfedezni az ellentmondást,és az író önnön cáfolatát, az jó.Rávilágítottál az írónő tán még önmagának sem bevallott olyan dolgára amit itt annyira nem akart hírdetni.Nagyon poénos ,és divatos akart lenni,/-ő az egyáltalán nem kirekesztő-bár ha jó megnézzük ez az írás is rejt ilyet magában /,csak nem vagyok biztos abban ,h ez saját tapasztalásból jött,illetve mennyi idő alatt.Ha sok évben gondolkodunk ,nekem felmerül a kérdés a hölgy önmaga nem valamelyik szintén kikarikírozható női kategóriából poénol??
Egyébként meg sokan vagyunk ,és sokfélék,és ha ilyen hosszú a negatív tapasztalat lista akkor tán meglehetne említeni egy kellemest is,még ha nem is házasság a vége.
?gy ebből nekem inkább a nagy női síráshoz való csatlakozás jött le.Persze lehetne itt válaszból női kategóriákat írni,a hercegkereső pozitív,kreatív ,mindegyminden csakengemszeress, stb.De a világ ettől sokszínűbb,szóval én annyira nem csatlakoznék az írónő rajongóihoz,sőt poénjait egyoldalunak tartom,sztem csak a hasonló cipőben járó nőknek vicces+odamondogatós ez.
Valóban szép írás, gratuláljunk? Nem tudom, ha valakinek a kritizálás az egyik hobbija, amit X doboz cigaretta mellett űz, vagy a mobil társaságok gazdagításával, egy-egy hasonló kritikai érzékenységgel bíró barátnőnek a készülékbe duruzsolva, – a „randi? után 2 perccel, hiszen ki kell beszélnünk magunkból azt a traumát, ami ért -, vagy személyesen egy Cézár saláta mellett, akkor kialakul a megfelelő szókincs, szófordulat az ilyesmihez.
Milyen furcsa, hogy a viszonylag butácska, de luxus kocsival járó kuncsaft négy randit is megért a kedves írónak…
Aki csak hülyékkel találkozik, és „nincs egy rendes pasi sem?, az vonzza, tudat alatt választja a kategóriát, mondjuk ki: a hozzá valókat! Valószínűleg egy valóban rendes „pasi? unalmas lenne a számára, és már a „statiját? – ismét a nyelvújítás; egy szép kifejezés a hobbiból randizós, de soha össze nem jövős lányoktól – is kitörli.
Sosem értettem az ilyen embereket. A „miért vonzom a hülyéket? kérdés esetén magukba is nézhetnének néha, kicsit átgondolhatnák a választási stratégiájukat, szempontjaikat. Már, ha nem 16 évesek…
Egy „ronda?.
:-)
Babának szeretném üzenni ,hogy valószínűleg az űrkutatásra azért áldozik az emberiség olyan sokat,mert meg akarja találni a technikai módját ,és azt a bolygót ahová Ti szegény nők elutazhattok,mert itthon már kihaltak az igazi férfiak.Csak azt nehéz elképzelni a világ végtelenségébe ,hogy a “más”bolygón lévő életformák közül pont a levélíró /k álmaiban szereplő “hercegek”lesznek ,és nem pl vírusok ,egysejtűek,vagy bármik.Azt meg már csak remélni tudom ,hogy mikor kiokosolják az elutazás módját,lesz annyi rafináltságuk,hogy e hölgy szállítóról letörlik a visszaszállító kódot,mire meg ők rájönnek itt mi már úgyis kihalunk.De addig legalább nem hallanánk a rinyálásukat…..
Uhh, az utolsó hozzászólásoknál azért csak kiderült, hogy mégsem vagyok egyedül a véleményemmel…
Bizony Bélácska az a kategória lehet akitől sikítva menekülnék. Az átlagautónál megszakadt a randik sora, kiderült, hogy -akár teljesen rendben is lehet a pali- mégsem saját verdák. Gyanítom, ha végig a menő géppel jött volna a srác, akár a “megnézésen” is hamar túl lett volna, sőt talán a második alkalommal már nem is nyomta volna Bélácska hátát a csúnya kemény sportülés, mialatt emberünk “célba ér”!
Bélácska az a fajta nő lehet, akinél az “átlagos” mint pejoratív kifejezés szerepel. Valószínűleg átlagos alatt azt érti, hogy jóban-rosszban, egészségben-betegségben, becsülettel dolgozva, minden örömöt, bánatot megosztva élni egymás mellett.
Szerinte átlagon felüli az, ha sok-sok misi lapul a számlán, semmit nem kell érte tenni csak azt a néhány kérést teljesíteni, amit a fenti halvány kis szösszenetben az úriember felvázolt, egésznap plázázni, telcsizni, szoli, fodrász, manikűr, müzli, dumcsi, pincsi. Ez OK, a többi kis hernyó alsóbbrendű, szánalmas kis féreg. Valószínűleg el is hiszi, hogy ez a normális értékrend. Aki ezt nem biztosítja -külsőre legyen akár Brad Pitt- mehet.
Egy kép alapján nem lehet senkit megismerni. Nyilván nem vagyunk egyformák, kinek a pap, kinek a papné. Igen, van akinek a mell fontos, van akinek a posi, kinek a molett, kinek a vékony. Azt hiszem a nőknél is így van ez. Ha valaki tetszik és jól érzem vele magamat akkor pont le….om, hogy vannak-e milliói vagy csak 2 db szakadt tangája.
Ezen az oldalon egyedül egy pápai lány -szép mint egy görög istennő- tisztelt meg azzal, hogy válaszolt az e-mailemre. Annyit írt: “Köszönöm az érdeklődést de nem kívánok élni a további ismerkedés lehetőségével.” Nekem ez legalább annyira jó volt, mintha belement volna egy randiba! Egyszerű, lényegretörő, nem bántó, őszinte. Ennyi elég, nem szükséges egy oldalon fikázni azokat akik esetleg nem Adoniszként lettek anyakönyvezve és nem kő gazdagok.
Bélácska! Légy olyan jó és zuhanj magadba, meg fogod találni az okát annak, hogy miért így sikerültek az ominózus randik! Lehet, hogy azért, mert pont olyan embereket választottál akik hozzád valók!!! Mégsem jó? Akkor keresd a hibát magadban és légyszike( ne mérgelődj, a te stílusod) kímélj meg minket a rózsaszín köd mögül írt sületlenségeidtől!
A hozzám hasonló gondolkodásúak nevében köszönöm, a többiektől pedig bocsikácska!
Gondolom, mindkét oldal tudna mesélni színeseket. Ha a kategóriákat nézzük, nagy többségben vannak a biztos háttér, házastárs, állandó kapcsolatok mellől keresők, kipróbálva a lehetőségeket. Ez a kategória, ha valahogyan kinéz és az átlag számára elfogadható egzisztencia, hamar elveszti a lendületét és önelégülten a levélroham után hátradől és azt mondja: “Úgy jó ahogy rossz….” és válogat és egy -két boldog óra felajánlásával biztosan ül tovább a megszokott helyen…
A következő kategória a fizikailag és szociálisan – olykor mentálisan – lerobbantaké. Elhizottan és magas vérnyomással – sajnos ilyen az 50-esek nagyobbik fele – keresi a lakhatás és az élet megoldásait, amit ezidáig nem sikerült megoldania, azt mind az új társsal próbálná “közösen” megoldani. Miután Magyarországon élünk,az egzisztencia és az életkörülmények is csak egyszer épithetők fel igazán…Ez az a kategória, aki nagy vehemenciával keresi a kapcsolat megoldását, de saját maga nemigen tud kinálni megoldást…
Na és az özvegyek…?k is valódi keresők, csak a elhunyt szeretett személyt keresik igazán…
És bezárult a három nagy kör…Remélem vannak még olyanok, akik a körön kivülről kikérik maguknak és egyszer csak jelentkeznek…
Ha nem túlzott elvárásokkal ugyan,de legalább a saját érdeklődésednek, iskolázottságodnak, megfelelőt szeretnél akkor nagyon nehéz dolgod van.
De az is igaz, hogy ha társ helyett embereket keresel és szívesen ismerkedsz, talán egy-két érdekes élethelyzettel és sors megismerésével lehetsz gazdagabb.
Én ha csüggedni kezdenék, mindig azzal vigasztalom magam, hogy ettől függetlenül azért érdekes…mert ennyiféle jó,rossz, érdekes és érdektelen ember úgysem kopogtatna be az ajtón magától…És a megismerés tapasztalat…
Valóban ennyire szörnyű lenne a helyzet ? Ilyen sokan lennének a félrelépők ,az egzisztenciális gondok miatt ismerkedők,a vmféle “pótlékot” keresők ? A hazudósok és az anyagias regisztrálók ?
Ha mégsem………… akkor vannak itt szép számmal olyanok akik anyagilag rendben vannak, akiket nem érdekel hogy BKV bérleted vagy autód van és a bankkártyádon levő öszegre sem kíváncsi , de hiányzik az életükből valaki, olyanok
akik a ” csak ” ismerkedni szeretnének.
Remélem ők vannak többen.
A helyzet szörnyű, de a világ már csak ilyen!
De aki keres, csak az talál! ;-)
Hja, … az jár a fejemben, hogy húsz-negyven év múlva erről a hihetetlen inetrnet-szabadságról hogyan is fogunk mesélni a (déd)unokáknak! Hogy bárki, bárkivel, csak úgy, vaktában, levelezett, aztán találkozott, aztán összevesztek vagy lefeküdtek, vagy … megírták, hogy mit éreztek. :-)
“Löketekben” (ahogy egyik levelezőtársunk írta itt) keresve, de már – két talilap és két valódi házasságközvetítő iroda ajánlatai alapján tett – vagy harminc talin túlról arról számolnék be, hogy szinte mindegyik meglepően nagyon is normális volt (ha a másik levelezőtárs sokfélékvagyunkját elfogadom). És egy kapcsolat – két valódi (de azért inkább hisztis) “kidobás” után is kitartó ostromomnak köszönhetően – ma is él.
De a többi is – többé-kevésbé spontánul feldolgozva a csalódásokat és a csalódás-okozásokat – szép emlékké szelídült mára. Azért meg kelett tanulnom sértődés és sértés nélkül elviselni kemény helyzeteket … Példák: Egy pohár bor és kellemes beszélgetés után, váratlanul, a szemembe mosolyogva: “Nem is értem, az a hülye (értsd: házasságközvetítő hölgy) hogy is ajánlhatott ilyen, kinyolc évvel öregebb, vén pasit!” (51 vagyok). Más. Elgondolkozva, egymásra figyelve, váltakozva, halkan beszélgetünk magunkról. Egyszerre hirtelen: “Te, nem tudsz egy jó pszichiátert? De igazit, nem kiégettet, megbízhatót?” Tudtam. Mondtam. Azóta sem láttam a nőt…
Na és, már szinte általános: a harmadik levél utáni negyedik levél: “Én szívesen találkozom veled élőben is, de. tudod, nekem támogatásra van szükségem” “…és mennyi lenne az?” “hát, tizeneötezer alkalmanként, vagy havonta….”
De: szép a Zélet! Ha bírjuk… :-)
Lonelyplanet
Nagyon tetszett a cikk, és a reagálások is. Mind-mind a maga módján igaz is. Megítélni azonban sablon alapján senkit sem lehet.
Csinosnak mondanak, és számomra fontos a hűség, talán ezért is, de mindig olyan embereket választottam akik sem nem voltak szépek, sem nem vagyonosak, sőt mondhatni okoskodóak inkább mint okosak. (Kinőtték magukat, mellettem azt hitték szépek és okosak, aztán megpróbáltak eltiporni.) A legutóbbi azonban mindegyiken túltett. Évekig keringett a net különböző fórumain, “míg végre rám talált”. Összeköltözés, családegyesítés, minden happy. … aztán eltelt fél év, és kiderült hogy a randijaink alatt is “társkeresett”, az összeköltözésünk után is randizott, és azóta is eteti a hölgyeket. Mindegyikünk hitt benne, mert gyönyörű idézeteivel, szép lelkével, és a sok keserűséggel, melyet mindenkinek elsír az ilyen anyáskodó, pozitív érzelmű libusok mint én is segíteni próbálunk neki tanácsokkal, és minden egyébbel, hogy “boldoggá tegyük végre”. De talán nem is erre van szüksége. Megszállott internetes társkeresővé vált. Vegyem tudomásul, hogy velem él és engem szeret, nem tesz semmi rosszat, nem is csal meg, de ez az ő magánszférája, amihez nekem semmi közöm sincs. Már többször lebukott, akkor a célszemélyt ejtette, de mindig jön újabb, akivel először csak levelezik, aztán egyre szorosabbá fűződik a viszonyuk. Lelkiismeretlenségnek tartom velünk, és a levelezőtársaival szemben is ezt a viselkedést. Lopja az időnket, hitünket abban, hogy tényleg normális társra lelünk. A társkeresést van aki komolyan gondolja, nem flörtölgetni akar, hanem egy nyugodt életre vágyik. Igen is nagyon sok normális “pasi” van, csak nős, társa van, boldog vagy boldogtalan nem ránk tartozik… de nem egyedülálló. Reményeink szerint itt egyedülállóak keresik a párjaikat.
Szia Erzsó!
Először azt hittem, amnéziás vagyok ,irtam egy levelet másnéven, mikor elolvastam irásodat. Utána rádöbbentem: szóról szóra igy jártam!!Lehet hogy közös ismerősünk volt?:)Nem ismétlem mondataidat, mert azonosak a gondolataimmal és asorsom a tieddel.
Nagyon elgondolkodtatott és megázott irásod, mert “magunkra” ismertem. Az én drága egyetlenem is csetelt folyamatosan, kikérte magának ha szóltam érte, szerinte ez nem megcsalás, ha más nőket is szórakoztat, miközben nekem vall szerelmet.
Kész poéta, versek tömkelege, kiadhatna egy regényt, olyan érzelmes, szerelmetes szöveggel jön…persze nem nekem, volt kpe megmutatni irásait, amit persze nem nekem szánt.Hjah..csak egy nő lehet ilyen ostoba???
Nos azóta-bár tartalmas és elsősorban komoly kapcsolatra vágyom-azt teszem, mint ők. Ez semerre se vezet, de a lelkem megnyugszik legalább. Ha ő csetel, akkor én is, ha ő áradozik egy “barátjáról” én se vagyok rest, szivesen megiszok egy kávét egy himneművel-eddig ezt soha nem tettem párkapcsolatban-minden kötöttség nélkül stb…stb….ha látnád a képét!!!!Azóta elment kissé a kedve a flörtölgetéstől, “savanyu a szőlő..”én meg röhögök a markomba….de kapcsolat az ilyen??? Mindegy is ,megtartom talonba, ha jön másik, vahy marad, vagy megy…kegyetlenül hangzik, de sokan nem igy csinálják velünk??? Tényleg…mi a véleményetek a csetfüggőséggel megáldott himpéldányokról?
Hazudozni, másokat átverni, hülyiteni, megbántani ( MINDEGY MILYEN OKBÓL !!!) visszataszító és undorító. Akkor is ha nő teszi és akkor is ha ffi !!
jól irsz……csak hiányolok még egy pár kategoriát….
Én csak most keveredtem erre az oldalra,de jó pár t.keresőn voltam már,és sajnos elég rosszak a tapasztalataim.
Zizi írásai nagyon helyénvalóak,sajnos ez van ilyen világban élünk
.
(- közzé szeretnék tenni, hiszen a férfiaknak újra – vagy még mindig – meg kell tanulniuk a randizás, udvarlás és széptevés művészetét ill. nem ártana – ezen görbe tükör segítségével – egy kis önismeretre szert tenni, hogy önkritikát gyakorolva ne folyton a csajokban keressék a hibát és a kudarc okát!)
Ezt az oldal elején olvastam,És egy kicsit nem értek vele egyet,”Széptevés művészetét”Ha már itt tartunk,ha tenni kell a szépet ahhoz,hogy a társunk,vagy bárki érezzee azt,hogy fontos nekünk,akkor ott már valami nagy baj van,vagy inkább hazugságok sokasága?!
holvagyszerelem? Szia!
Nagyon jó amit leírtál,én is így jártam csak annyi külömbséggel,hogy én ffi.vagyok és a kedves exem csinálta ugyan ezt,egy darabig próbáltam tolerálni,sőt talán túl sokáig is.
Rá ment minden ami kedves volt nekem addig,már…bocs nem tudom befeezni.
Sziasztok
Én Bélucinak adok igazat. Igaz, megkérdőjeleztétek hogy miért várta meg a harmadik vagy negyedik menő autós találkozót, de ez annak is betudható, hogy kíváncsi volt arra hogy mi is kerekedik ki ebből az őrültségből. Szerintem emiatt nem érdemes elítélni Bélucit. Többek között olyan hogy valaki bevonzza a hülye, infantilis pasikat nem létezik (én is foglalkoztam ezotériával)! Azt az írást is elítélem hogy a nők alították ki ezt az alfaját, mutáns verzióját a pasiknak. Sajnos vannak olyan pasik, akik azt hiszik hogy akkor kapnak (szereznek) meg több nőt, ha ilyen infantilis, gyerekes viselkedésmódot produkálnak. Van egy olyan érzésem, ezekből levonva a tanulságot, hogy mintha a pasik értelmi színvonala alacsonyabb lenne mint a nőké. Lehet hogy rosszul fogalmaztam! Tehát azonos korosztályú pasikat és nőket véve alapul. Hány olyan esete tudtok mondani mikor a nő veri a nyálát, hogy megszerezzen egy pasit? Ne olyanokkal dobálódzatok, hogy magasabb beosztású társat keres, mert szerintem ez gyenge védekezés. Hanem a konkrét esetet tekintve.
A nők sokkal kultúráltabban viselkednek (vagy kezelnek) egy randin. Természetesen vannak normális, nem agyjátszós pasik, és nem feltétlenül van feleségük vagy barátnőjük.
Egy biztos, kevesebb a becsületes társkereső pasi mint ugyanebből nő.
A munkám révén nem egyszer kerültem olyan helyzetbe mikor a nő nyíltan felkínálkozott (pedig nem volt k…..) de ezek a felkínálkozások sokkal diszkrétebb megnyilvánulásúbbak voltak mint Béluci esete. És ezek között volt férjezett is. És hogy miért? Mert a pasik elhanyagolták őket, és nem azért (vagy nem csak azért) mert csak dugni akartak.
:))))
örülök, hogy ilyen esetek nem csak velem esnek meg!
szeretnék megosztani egy még tavaly történt esetet.
társkeresőn megismerkedtem valakivel, találkoztunk is, meg volt a közös izzás is,
randi randit követett, minden jónak tünt, kivéve, hogy folyamatosan csak a szexről, meg arról beszélt, hogy ő mekkora fickó
aztán úgy 1hét eltelte után felmentünk hozzá kerámiát festeni :) (nem nevet, mert tényleg kerámiát festettünk)
ülünk együtt, két kerámia kiégetése közt csókcsata,
majd ember egyszercsak felpattan és közli, hogy kíván!
Ennek természetesen mégjobban nyomatékot adva bokáig tolja a gatyáját :)
én meg ülök ott a szönyegen egy a homlokomnak meredő vízisiklóval szemben
:))
nekem is kerekedett a szemem, s csak annyit tudtam neki mondani, hogy az eddig elmesélt sztorik alapján legalább egy boát vártam volna, hogy elővesz, de ez csak egy sikló….
persze elszégyelte magát s visszatette a nadrágba a hüllőt, ezek után összeszedtem a holmim és távoztam.
Hosszú ideig nyomult még utána nálam, végül lekopott
Esküszöm, valami magazinba kellene írnod! Fantasztikus, és sajna teljesen igaz!!!
Hát ez az! Jó humorú, normális nők (és férfiak) vannak egyedül, mert nem elég szépek. Plusz adalék a tapasztalatokhoz: a férfiak csodálkoznak, hogy egy “minden rendben” randi után a lány nem keresi őket. Én viszont nem egyszer jártam úgy, hogy egy végigveszekedett, végigvitatkozott találkozó után az volt a búcsúkérdés: szerinted megfelelünk egymásnak?
Azért az olyan gáz, hogy röhögök a sztorin, és elszomorodok a kommenteken… Mégis miért kell rögtön hibát keresni benne? “Mégis miért volt harmadik randi?” Kit érdekel? De olyan tök jó, hogy egy irónikus megfogalmazásból egyből le tudod szűrni milyenek voltak a körülmények :)
Inkább mondjatok ti is sztorikat, azt jobban élvezem!