A reménytelen esetek.
Vannak páran. Akik már évek óta itt fent. Nem kényszerűségből járnak vissza – mint azok a pechesek, akik találkoznak, járnak, majd szakítanak. ?k legalább megpróbálkoztak egy kapcsolattal és a kudarc után – ismét feljelentkezve – keresnek tovább. Viszont azokat nem értem, akiket évek óta itt eszi a fene. Kapják a maileket, de érdekes módon egyik jelentkező sem az igazi. ?k a reménytelenek. A netes társkeresőkre kattantak. Akiknek senki és semmi nem elég jó. A lelkileg megtiportak. Akik igazából nem újat keresnek, hanem a régi exüket. Vagy valami annál is jobbat.
Vonzó külsővel rendelkeznek, tehát biztosan kapnak szép számú jelentkezést. Tán még az adatlapjukat is ki tudják tölteni értelmes szöveggel. De aztán kész. Válaszolni képtelenek. Randizni képtelenek. Ránéznek egy adatlapra és már csukják is be, mert nem Mr. (avagy Miss) tökéletes található rajta. Talán nem is olvasnak levelet, adatlapokat, csak fényképet néznek: ha nem Richard Gere, akkor megy a kukába!
Semmibe nem kerül manapság felregisztrálni egy társkereső oldalra: kb 5 perc a munkahelyi gépről és internet elérésről. Már szinte mindenütt van, lassan már a vakolókanálba és a parizeres mérlegbe is tesznek egy hot spotot. Mobilja pláne mindenkinek van, így aztán még egy emelt díjas sms-sel is meg tudja támogatni ezt a friss adatlapot – ha kell egyáltalán.
Aztán lehet nézegetni a jelentkezőket. És törölgetni. Mert ez egy nagyon jó szórakozás, igaz? Egy idő után már lehet írni fikázó szöveget is az adatlapra – mert pár ilyen lány a sok jelentkezőtől azért egy picit felbátorodik és megemeli kezdeti igényszintjét is: követelni kezdi a sablon dumák helyett az egyedit, a jópofa szöveget, a szórakoztató levelezést, a 160-as magassága mellé a min. 180-as pasit, a kocsit+pénzt+diplomát+sármot. Legyen határozott, de figyelmes! Legyen a nők kedvence, de hűséges! Legyen független, de ragaszkodó! Legyen érzelmes, de nem nyálas! Legyen határozott véleménnyel rendelkező, de mindig mindent figyelembe vevő! Legyen egzisztenciával rendelkező, de ne pénzhajhász! Legyen szép, ápolt, de nem hiú!
Sajnálom az ilyen adatlapok és jelentkezők közt kukázókat, akiknek már semmi nem elég, akik reménytelenül várnak a jobbnál is jobbra, akiknek életformájuk lett a netes társkeresés: a rengeteg jelentkező közt elvész a lényeg, s örökre egyedül maradnak…
Idézek egy adatlapból, amelyre mindez abszolút igaz:
“Királylány. Olyan hétköznapi fajta. Csillogó ruhák, ékszerek, lovagok nélkül. Tulajdonképpen csak egy copfos apró lányka. Kócos tincsekkel, smink és tűsarkú nélkül. Még nem vagyok alkalmas a szerelemre. Akkor sem, ha mindenféle beleszerettem statit írtok. Amúgy a szerelem mellett most a dugásra is alkalmatlan vagyok. Remélhetőleg idővel mindkettő változni fog:-)
2003 szept.27 óta az XXXXX(társkereső oldal) tagja.
Eddig 161466 alkalommal nézték meg a lapját.”
Jó.Akkor most ugorjunk arra az oldalra,amikor megvan a kölcsönös szimpátia,és innen folytassuk.
Akkor vakószinű minden rendben.Kivéve ha közben beesik egy negativ faktor. Esetleg egy koszos bugyi ,egy ápolatlan lábköröm,egy rossz beszólás,egy büdős száj,egy szerencsétlen pillanat,sok-sok aproság lehet-és oda az idill. Ott lehet még sex de szeretkezés már nem
Tételezzük fel,hogy ezek nincsenek.Csak mondjuk egy olyan kérdés,hogy mi van akkor,ha a férfi igénye mondjuk a napi 2,a nő viszont mondjuk csak kétnaponta?Vagy vannak olyan esetek,amikor a nő nem azért bújik oda,mert momentán szeretkezni akar,(persze egy odabújás közben akár a kedv is megjöhet,de ez nem előírás),csak egyszerűen megölelni szeretné,viszont a férfi minden ilyen közeledést felhívásnak tekint?Hogy lehet úgy közelíteni az elképzeléseket,igényeket,hogy a férfi ne duzzogjon ha nem azt akarjuk,vagy ennek elkerülése érdekében ne kelljen a nőnek akkor is lefeküdnie ha nem akar?
Vagy mért olyan nehéz néhány férvival megértetni,hogy a szeretkezést a szextől az különbözteti meg,hogy a szex lényegében csak arra irányul hogy megtörténjen a dolog,a szeretkezés ezzel szemben ad valami mást is:érzelmeket!
Rob…
Szerintem egy nő sem tud akárkivel… mert ha nincs megfelelő érzelmi alap… és nem kívánja a pasit… akkor nem lesz megfelelő a viszkozitása… az pedig fájdalmas lehet…
És a negatív faktorok a pasiknál is előfordulhatnak…
Ráadásul szerintem szeretkezni lehet erekció nélkül is… Van még a pasiknak (a nőknek is) pár nyúlványa, amit be lehet vetni az ügy érdekében :) Vagy ezt te nem így gondolod? Akkor nagyon sajnálom…
Most nincs időm, csak bekukkantottam….
Rob!
Visszakérdezek…ha nem volt erekció(külső okok miatt)..de volt orgazmusom, és igen jól éreztük magunkat közben a párommal együtt, akkor az nem volt szeretkezés?
Akkor az mi volt?
Evita:
Ha egy pasi nem kapja meg akkor valószinűleg félrelép – de nem biztos.
Nekem nem voltak ilyen jellegű problémáim tehát ehhez nem tudok érdemben hozzászólni.
Ladyb:
Egy jó nőre mindig van erekcióm
Ha csak érzelmi alap esetén szeretkeznénel a nők akkor nem lenne 1 éjszakás dolog,nem lenne kurválkodás stb.-megy az anélkül is
?gika:
azt hivják pettingnek de nem szeretkezésnek -minthogy a masztizás,éjjszakai magőmlés stb esetén szintén van orgazmus- mégse szeretkezés
Rob
Igenis kell, én szeretkezésről beszéltem és normális nőkről… nem egy-éjszakás kalandokról és kurvákról… illetve nem puszta szexről és biológiai szükségletek kielégítéséről…
Sajnálom, hogy neked ezek a fogalmak összemosódnak…
Én nem tudok megkívánni egy jó pasit csak úgy… de ez nem is baj… a nők így, a pasik meg úgy vannak megalkotva… hogy még a gondolataik is jól látszanak a testükön…
A továbbikban nem kívánok erről meddőn vitázni… van más dolgom is a hétvégén…
Ladyb
Rob!
Megütötte a szemem a “moslék kinézetű”kifejezésed, amit a nőkről irtál.
Nos enyhén szóval kissé mwgdöbbentem! Tudod, az én vesszőparipám itt, talán már lerágott csont is és sokan gondolom unják, de kedvedért leirom még egyszer: most akkor Te társat keresel, vagy vmi pótszert? amjdnem pótsz…rt akartam irni, de nem áll messze a valóságtól:)
Annyit kérj, amennyit adni is tudsz..ez egy párkapcsolatban is érvényesnek kéne h legyen ám!Amugy is eléggé degradáló az ilyetén megnyilvánulás, nem vagyunk topmodellek, “csak” normális , egyszerű, a földön járó, reálisan gondolkodó emberkék.
Ha Te mégis a másik kategória vagy , gondolom nem lennél itt…
A genetikáról senki se tehet, vajmi kevesne születünk gyönyörűnek, és ez a korral csak romlik..tudom..most jön a belső érték duma ..de azért sem.
Mindenkinek rá van bizva a lelkiismeretére, mit hoz ki magából és mit ad, de szerény véleményem szerint a hovatartozás, a társkeresés-és megtalálás nem hinném, hogy egyenlő lenne a kulináris élvezetekkel: a kelkáposztát útálom, a libamájat/ pörköltet szeretem…
Itt az elfogadással van hatalmas gond ugy látom, ez sok embernek nehezen vagy sehogyse megy.Perzse nem tudom, Nálad hol kezdődik a jó nő kategória, szeretném nem remélni, hogy Te vagy az , aki majd 50valahány évesen váltasz egy “jobb nőre”, mert neked akkor megy a dolog..:)
Nem árucikkek vagyunk, hanem érző emberek! És a ki “bűnranda”, az is szeretne boldog lenni, kapcsolatban álni, családot teremteni.
Ladyb!
Megértelek, valóban nekünk is kell a kis bizsergés, és akárkivel azért mégse…csak tudod az ilyen konkrét és direkt szelekcióra , mint pl. Rob is, összerándul a gyomrom, és ilyenkor gondolkodok el azon, vajon mit keresek még mindig itt a párkeresőn…
Jó lenne már ha a nő valóban N?T jelentene aszó igazi értelemében és nem egy használati tárgyat.
Szép napot Mindenkinek! Évi
Évi
Olvass vissza és meglátod miről folyt az eszmecsere-Nem a társkeresésről.
Viszont állitom,hogy van olyan nő,férfi akitől undorodom és van olyan is aki tőlem undorodik.Ez igy van rendjén.
Ja ,bocs…azt hittem egy társkereső oldalon vagyok és az ezzel kapcsolatos kommenteket olvasom…lehet h eltévedtem?:)))
Hagyd Évi,nem éri meg a fáradságot magyarázni.Ez a téma kudarcba fulladt!
Sajnos a férfiak egy bizonyos hányada úgy gondolja,hogy a nő 3 műszakban dolgozik,lakást,kocsit vesz a párjának,közben persze nevel 2-3 gyereket,de jól menő állása,karrierje van,szabadidejében bevásárol és ellátja a háztartást,aztán átmegy szeretőbe,szex után elvégzi a maradék házimunkát,aztán elmegy szülői értekezletre,és persze szülői munkaközösségi tag,majd elintézi a hivatalos ügyeket,hazafelé pedig betér valamelyik fitness terembe,ahol edzés közben a kozmetikus,a manikűrös és a pedikűrös megszépíti,hogy megfeleljen a kissé kopasz,borostás és pocakos férjének,és 60 évesen is olyan szép kerek a popsija és feszes a bőre mint 20 évesen….ha meg nem,hát lecseréljük!
Rob!
Én egy szóval nem mondtam, hogy az a szeretkezés amikor orgazmus van.
A petting szó simogatást jelent…..minden mindennel érintkezik, csak a nemi szervek nem.
A szeretkezés szó magában foglalja azt, hogy szeret……testi-lelki átélésről beszélünk!
A legtöbb nőnek ez a fontos!….még ha sok esetben nem is jár orgazmussal.
A dugás pedig egy érzelemtelen dolog….dugni mindenki tud, aki nem impotens.
Az pedig, hogy a nőknél is van “1 éjszakás dolog” ….hát valószínű, hogy nem kér belőle többet, …..vagy még nem jött rá, hogy a szeretkezéshez nem ezzel kell indítani, de az is lehet, hogy azt hiszi ez a trendi…..
?gika,sajnos ebben igaza van Robnak,nőben is van ilyen!Este még klassz a pasi a buliban,aztán hirtelen eszébe jut,hogy nincs kedve mosni rá…
Még nem olvastam ezeket a bejegyzéseket, ma volt az első alkalom, hogy olvastam.
Több évi tapasztalat alapján mondhatom, hogy elkeseritő a nők helyzete a társkeresőkben. 62 éves vagyok, a hozzám illő koru urak, max 40 körüli hölgyeket keresnek, mindegy hogy az a hölgy hogy néz ki, milyen mentalitásu, mennyire energikus, a lényeg hogy jó fiatal legyen. Én táncolok, lovagolok, kirándulok, szinházba és hangversenyre járok, imádom a rock&roll-t!
Volt már néhány randim, de a saját magát fiatalosnakk mondott ur, fogatlan, ápolatlan, izzadságszagu, rosszul öltözött. Nincs lakása, kevés a nyugdija még saját maga ellátására sem elegendő.
Most remélem megtaláltam azt akit keresek, bizom benne és nagyon-nagyon reménykedem.
Hölgyeim, Uraim nézzünk magunkba, nézzük azt a tükröt a falon és utána irjuk le mit szeretnénk, kit szeretnénk.
Akt érdekel,a másik blogban az utolsó 10-12 hozzászólással elég érdekes témába tenyereltünk bele!
Sziasztok,
A témához egy szerintem nagyon igaz kommentár.
Minden nő olyan az ágyban amilyet a partnere kihoz belőlle, valamint minden férfi ollyan amilyet szintén a partnere kihoz belőlle.
h
Péternek: ez az igazság!!!!!végre valaki úgy látja a dolgokat ahogy vannak,lehet erről filozofálni , “megasszondani”,de igenis az vagyok az ágyban amivé a partnerem tesz.
ágika..
van akivel még “dugni”sem tudok…pedig nem vok impi……
Mayday
Erről beszélek én is,….. nincs “csodamasina”. Mint tudjuk sok minden befolyásolja a működését. Erről már Ladyb írt.
Péter!
Tökéletesen igazad van!…..ezt nem vitatta senki, de hogy érthetőbb legyen: nem mindenkinek egyforma az “étvágya”, és az elképzelése a szexről.
Van akinek a dugás a szex, van akinek nem nagyon van rá szüksége, és olyan is van akinek a tantrális szex jelenti a szexet. Van aki csak az ágyban tudja elképzelni, de olyan is létezik aki kreativitást visz bele. Az igényeket kell közelíteni, mert később nehezebb, vagy egyáltalán nem is lehet.
De vannak akik nem tartják fontosnak ezt a kérdést, mert arra gondolnak, hogy majd megoldják…ez most úgyis olyan trendi.
ágika….nem válaszoltál még a multkori kérdésre…………………..
Szasztok,
?gika!
Habár még nem volt semmilyen kapcsolatom net segítségével, így nemtudom, hogy történnek az első randik ilyen szituációkban. De nem hiszem, hogy kölcsönös szimpátia megléte esetén nem lehet szóbahozni az intim dolgokat, valamint lerakni az “étvágyunk” alapköveit mindkét fél részéről. Mivel szerintem egy kapcsolatban az egyik legfontosabb dolog a szexuális harmónia. Anélkül nem sok esélye van hosszútávon.
Már abból sokat le lehet szürni, hogy a szex vagy a szeretkezés szót használja, mivel ég és föld a külömbség…
Péter!
Egyetértek Veled.
Az ismerkedés során a beszélgetésekből, testbeszédből, a történetek elmeséléséből, ahhoz hozzáfűzött véleményéből nagyon sok mindent le lehet szűrni.
Meg lehet figyelni, sőt meg is kell azt is, hogy mennyit beszél jelentéktelen dolgokról, esetleg saját magáról, és mekkora az irányunkban az érdeklődése. …sokat elárul az illetőről…..de még a szándékáról is.
Szerintem fontosabb a személyiség megismerése szexuálisan is, mint az, hogy ki milyen könyvet olvas, vagy milyen filmeket szeret. Nem ilyen apró, tolerálható dolgokon múlik egy kapcsolat.
?gika!
Teljes mértékben egyetértek Veled, így nem is tudok mit hozzáfüzni.
Zsuzska!
“megaszontad” de ezek a tények.
Sziasztok!
Olvastam a hozzászólásokat, és szerintem az-az igazság, hogy mindegyikban van egy kis igazság. Talán az összes hozzászólás egyesítésével lehetne egy jó képet kialakítani a jó pár- és szexuáliskapcsolatról. Mivel szerintem is mindennek egyben van szerepe, a jó kapcsolathoz. Nekem volt két féle kapcsolatom is, az egyikben nem volt szex, és jól működött, nem a szex hiánya miatt lett vége. Volt olyan is ahol a szexre probáltuk alapozni, egy darabig “jól” is működött, amíg nem jött el a nyár, és az esetleges közös nyaralás, vagy egyéb tevékenységek kérdése. Ott már adottak gondok, és őszre vége is lett. Én ebből a két kapcsolatból azt vontam le, hogy mind a két dolog fontos. Természetesen megfelelő arányban elosztva. Arra hogy ezt a témát mikor érdemes felhozni, még nem sikerült rájönnöm. De erre még van időm. De most már nem mennék bele egy olyan kapcsolatba, amit a szexre alapozunk. Mert abból nagy valószínűség szerint ismét szakítás lenne.
Ennyi volt a hozzáfűzni valóm!
Sziasztok Szilárd!
Ui.: Mind a két kapcsolat, úgy mondván anyós miatt ment tönkre.
Teljesen egyetértek Tuvok üzenetével.
Sajnos ez manapság így működik főleg a mi korosztályunknál. (20-25) Én is azért regeltem, mert egész jó esélyt láttam arra, hogy barátokat szerezzek amiből esetleg kialakulhat valami. Azóta sajnos rá kellett jönnöm, hogy 2 féle csaj létezik itt. Az egyik akinek semmi sem jó, a másik pedig az akinek jó lenne de már senkinek nem hisz a sok komolytalan köcsög miatt. ?ket egyébként meg is tudom érteni. Hamarosan le jár a VIP tagságom és szerintem meg is lépek innen. Csak az a baj, hogy olyanok mint én is akik szinte napfényt sem látnak a munkájuk miatt azok hova mehetnének ismerkedni, vagy beszélgetni ha éppen van egy óra szabadidejük.
Hello:)
Nem olvastam végig a rengeteg hozzászólást, csak az első néhányat. És van igazság abban, amit az egyik januári kommentelő írt: hogy vannak emberek, akik nem akarják lejjebb adni a szintjüknél…egyrészt, ha értelmi szinten nem vagytok egy hullámhosszon, kár is erőltetni.
Ugyanakkor az is tény – tuuuudoooom, a külső nem minden – de tény, hogy a magyar lányok sokkal jobban adnak magukra, mint a fiúk. Most nem a szépségről beszélek, hanem az igényességről, az egyéniségről. Egyszerűen, nem tudok mit kezdeni pl. az elhízott pasikkal…nem tetszenek. Egy férfi ne hagyja el magát, főleg fiatalon. És a magyar pasik öltözködése is borzasztó igénytelen! Én nem azt mondom, hogy járjatok Armaniban, sőt….de könyörgöm, szállj fel a villamosra és nézz körül, hány megnyerő külsejű, kicsit jólöltözöttebb férfit látsz? 100-ból 1, talán…..én egy csinos és egyedi nő vagyok és nem is a hülye kategóriából. Egyszerűen kiakadok, ha fehér futócipőben jönnek randizni, ugyanakkor a lakkcipős nyakkendősöktől is viszketnem kell, ha úgy ül ott, mintha tárgyaláson lenne. Lazaság…pl. zakó farmerral és sállal. Nem nagy ügy, nem kell hozzá stylist…mégis, magyar férfiakon nem látok ilyet. És nekem ne magyarázzon senki, hogy a ruha nem számít, mert igenis, jobban kommunikál az öltözéked, mint amennyire te szeretnéd:) Ezt a legtöbb nő alátámasztaná, mit gondolsz, miért nézik egyből a cipődet?:)) Mert már az alapján (ciki, de tény) be tudnak kategorizálni…….ezt nem csak nőként mondom, hanem szakmabeliként is (divatszakma), szóval fiúk, figyeljetek oda magatokra és egy picit igényesebbek kell lenni a külsőtökre.
Egyébként nem lehetetlen, találkoztam már “számomra megnyerő” férfival, de valamiért mégsem jött össze. Félreértette a fáradtságom, tényleg nem lerázni akartam 2 órás séta után:)) Azóta is bánom. és V?ROK a következő 100-ból 1-re… Köszönöm:)
Kedves Lili!
Amig az Örs aluljáróban ciki végigmenni jólöltözötten, addig mit is várjunk?
Néha Európába kell utazni, és ott beszívni a szépség, ízlés és jólápoltság
levegőjét. Avagy még távolabbra…
lili..régi mondás: egy zsákban is szép aki szép……
Nagyon jó ez az írás . Igaz az utolsó szóig , és a manapság olvasható “művek” közül ez legalább jól fogalmazott , kúltúrált és nem kerülgeti a kellemetlent ! Persze , mint minden igazság , sokaknak fáj ez is , és szép számmal akadnak olyan embertársak , akiknek elsősorban nem is lelki problémáik vannak , hanem inkább belgyógyászati. Igen , ?k az ok akik nem tudják meg-emészteni a valóságot , de priorítási sorrendjükben ” a trendiség minden téren ” az első helyen áll ……
Csak gratulálni tudok a szerzőnek !
Sziasztok!
Szeretnék minden elkeseredett és cinikus társkeresőt megnyugtatni. Az írásban szereplő, alábbi paraméterekkel rendelkező férfi létezik!
“Legyen határozott, de figyelmes! Legyen a nők kedvence, de hűséges! Legyen független, de ragaszkodó! Legyen érzelmes, de nem nyálas! Legyen határozott véleménnyel rendelkező, de mindig mindent figyelembe vevő! Legyen egzisztenciával rendelkező, de ne pénzhajhász! Legyen szép, ápolt, de nem hiú!”
A parom.hu oldalon találkoztunk és nagyon boldogok vagyunk. Receptet és sem tudok, nekünk szerencsénk volt. Szóval nincs jobb tanácsom, csak ennyi: kitartás és ne adjátok fel!
Timi,
Senki nem állította, hogy nincsenek kivételek. :)
Ha már ilyen szerencsés vagy, igazán segíthetnél másoknak is!
Pl. elmesélnél egy-két dolgot…
Mennyi ideig kellett várni?
Mennyi konkrét elvárásod volt?
Hány jelentkező közül választottál?
Mennyi ideig leveleztetek?
Szóval jó lenne egy életszagú sztori. Please!
Lili, mayday!
Mind a kettőtöknek igaza van! (Persze bizonyos mértékben és adott nézőpontból.)
Az élet tele van ellentmondásokkal… szoktam mondogatni.
De éppen ez a szép az életben és ezért nehéz megtalálni az igaz, örök értékeket.
(Ha bizonytalanok vagyunk csak arra kellene gondolni, hogy vajon érték lesz-e egy bizonyos idő múlva is az a valami, vagy csak múló divat.)
Ha tudjuk mik az igazi (mondhatnám úgy is, klasszikus) értékek, akkor talán könnyebb elvárásainkkal is a realitásoknál, a valós talajon maradni.
Mert álmokat kergetni (szép fotókat nézegetni) lehet, csak közben egy dolog az tuti, az idő kérlelhetetlenül rohan. Holnapután valószínűleg örömmel elfogadnánk azt, amit ma meggondolatlanul elutasítunk.
Ez a bejegyzés például onnan indult, hogy komolyan lehet-e venni azokat az embereket, akik ott felejtik magukat egy-egy társkereső oldalon.
De lehet, hogy közben azt is elfelejtették, hogy miért is regisztráltak és csak az időtöltés, megszokás maradt.
Nyitottak vajon ők (és még sokan mások) egy új kapcsolatra… és úgy egyébként is?
Mit is jelent az a szó, hogy “nyitott”?
Kedves Figaro!
Csak azért, mert olyan szépen kérted :)
Természetesen nekem is voltak elvárásaim, nem véletlenül voltam egyedül több éven keresztül, de alapvetően mindig azt gondoltam, hogy jobb egyedül, mint egy rossz kapcsolatban, illetve olyan partner mellett, aki nem felel meg teljes mértékben. Szóval a magánéletemben sohasem tudtam kompromisszumot kötni, így utólag azt hiszem, jobban is tettem.
A parom.hu-ra a barátnőm hivta fel a figyelmemet. Az internetes társkereséssel először úgy voltam, hogy ha ez a “valóságban” nem sikerül nekem, akkor itt sem fog, így hát több hónapos rábeszélés után regisztráltam, valamikor 2007 év vége felé, már nem emlékszem, hogy pontosan mikor.
Az elvárások közé tartozott, hogy legyen diplomás, mert én is az vagyok, aztán legyen független (elvált vagy nőtlen) hiszen én is az vagyok, legyen gyermektelen, mert én is az vagyok, aztán minimum legyen 180 cm, mert én 170 vagyok. Rendelkezzen stabil egzisztenciával, legyen határozott, mert egyébként nem leszünk jóban.. :) Aztán külsőre is legyen ott.. Legyen intelligens és széplelkű, na meg úriember, az a kabátfeladós és autóajtó-kinyitós típus. Ne zavarja túlságosan, hogy én dohányzom, és imádjon (ez a minimum!!!). Szeretném magam Nőnek érezni mellette, és én is imádni akarom ?t.
Levelezgettem néhány emberrel, de nem történt semmi: sem úriember, sem villámcsapás, sem randi. Megállapítottam, hogy én azt az embert keresem, akinek itt semmi keresnivalója nincs. Aztán töröltem a regisztrációt. Eltelt néhány hónap és úgy gondoltam, hogy belevágok még egyszer, akkor is leveleztem néhány emberrel, de megint nem történt semmi, még egy randevúig sem bírtam eljutni. Hangulatomtól függően néha szórakoztatott ez a semmi, néha viszont kegyetlenül elkeserített. Tudom nem szép dolog, de velem is előfordult, hogy válaszra sem méltattam az illetőt. Aztán megint töröltem magam kb 2-3 hónapra. Az utolsó regisztrációm tavaly augusztus 27-én történt, szeptember 3-án kaptam Tőle levelet. Az adatlapját átböngészve az elvárásoknak megfelelt, így válaszoltam és elkezdtünk irogatni egymásnak, ami az első két hétben igazán semmitmondó volt, aztán történt közöttünk egy kis félreértés, amely után megköszöntük az eddigi levelezést és további jó társkeresést kivántunk egymásnak. Másnap viszont bekövetkezett a fordulat, mindketten azt gondoltuk, hogy nem kéne veszni hagyni ezt a dolgot és egyetértettünk abban, hogy talán szóban könnyebb lesz a gondolatainkat megosztani egymással. Megadta a mobilszámát, amire én elküldtem az én telefonszámomat, felhívott. Én már a hangjába beleszerettem, szeptember 23-án sor került az első randira, amely után én teljesen bizonytalan voltam, mert nem egészen úgy sikerült, ahogyan én azt a leányregényekben olvastam. (Az én intelligens és úriember párom a telefonbeszélgetések dacára a személyes találkozáskor olyan zavarban volt, hogy hebegett-habogott össze-vissza, totál idiótának tűnt és én a kritikus természetemmel ebből messzemenő következtetéseket vontam le, de nem a helyes irányba) De már másnap annyira hiányzott a hívása, hogy majd’ megőrültem. Szeptember 26. óta pedig nagyon boldogok vagyunk.
Hát ennyi a történet, igy dióhéjban.
Tanácsot sajnos senkinek nem tudok adni, viszont azt teljes szívemből hiszem: jól tettem, hogy nem kötöttem kompromisszumot és megvártam, hogy betoppanjon az életembe az elvárásom. Hát elég sokat kellett várnunk: én 35 éves vagyok, ? pedig 45.
timi…..könnyű neked- hisz standart igényeid vannak…ill voltak:)
Kedves Timi!
Aranyos vagy, hogy megosztottad velünk a történetet.
Ha már te nem tetted meg, akkor megpróbálom én, t.i. levonni egy-két tanulságot.
Az illem sajnos nem trendi, kicsit kiment a divatból, többek között a média áldásos tevékenységének köszönhetően is. Pedig mennyire meg tudná könnyíteni sok helyzetben az életünket. Pl. nem lenne kérdés kell e válaszolni egy levélre v. nem.
Saját tapasztalat, hiába próbálsz udvarias lenni valakivel, ha fogalma sincs (vagy téves elképzelései vannak) az illemről. A helyzetet sokszor a nőnek kell megteremtenie, hogy udvarias lehessen a férfi. (Ehhez pedig sokszor nem is kell mást tennie, mint “türelmesen” vármia, hát ez az, ami manapság nem igazán jellemző.)
Szerintem nagyon jól tetted, hogy néha töröltél, közben van idő más oldalról is szemlélni a dolgokat, nem beszélve bizonyos függőségről, amit így elkerültél. Ami úgy kialakul, hogy észre sem vesszük. Már nem is a társkeresés lesz fontos, hanem hogy levelet kapjunk.
Nem véletlen, hogy egyesek folyamatosan szponzorálják magukatl. (Nem hiszem, hogy egyetlenegy figyelemre méltó megkeresésük se lenne.)
Nem derült ki, hogy ki volt az, aki a két (ennyit említettél) zakkanónál továbblendítette az ügyet. De szerintem nem is ez a lényeg hanem, hogy valaki megtette.
Azt pedig nagyon szépen lehet érezni a leírásodból, hogy addigra már kialakult a másik hiányának érzése, ami szerintem nagyon fontos az érzelmek alakulása szempontjából. (Itt jó lenne tudni, hogy közben leveleztél-e másokkal ???)
Egy nagyon fontos tanulság még kiolvasható, ami annál is inkább érdekes, mert ellentétes az oly sokat hangoztatott – “Az első benyomások fontosssága, személyes találkozás varázsa mítosszal”. Mint a történet is igazolja, nagyon is el lehet “izgulni” az első randit. Nem biztos, hogy a legszerencsésebb megoldás az “üljünk be valahová …”, (ahol még mozogni sem lehet) választás.
Tehát jobb, ha nem várunk túl sokat az első találkozástól és semmi esetre se döntsünk elhamarkodottan.
Sok vita folyik még itt a van fotó – nincs fotó témában. Kár, hogy nem említetted az ezzel kapcsolatos körülményeket, ill. csak annyit “átböngészted az adatlapját”, ami azért annyit elárul, hogy a tartalom volt a fontosabb számodra.
Azért én látok itt kommpromisszumokat is. :)
(Csak olyan jó hangoztatni, hogy nem!)
Kérdés persze, hogy a türelem, a megértés mennyiben kommpromisszum.
Döntse el ki-ki saját maga!
Én így látom a dolgokat (persze fenntartva a tévedés jogát is).
Mégegyszer köszi!
.. kompromisszumra gondoltam, még ha követketetesen írtam is el… :)
Bocsi!
Szerintem teljesen normális ha valaki igényes. Abban azonban egyet kell értenünk, hogy mindenkinek lenni kell egy egészséges önértékelésének 250 férfiból 2 szimpatikusat találtam.Elég szomorú arány.Szörnyű hogy 50 felett mennyire elhagyják magukat a férfiak. Aki meg kinéz valahogy annak 10-15 évvel fiatalabb nő kell.Vajon hányan lehetünk aki tartalmas kapcsolatot keres.
evita….most 51..
Szerintem teljesen normális ha valaki igényes. Abban azonban egyet kell értenünk, hogy mindenkinek lenni kell egy egészséges önértékelésének 250 N?B?L 2 szimpatikusat találtam.Elég szomorú arány.Szörnyű hogy 50 felett mennyire elhagyják magukat a N?K. Aki meg kinéz valahogy annak 10-15 évvel fiatalabb PASI kell.Vajon hányan lehetünk aki tartalmas kapcsolatot keres.
Mayday—ez jó–:)))))))
Sziasztok!
Sokan keresnek tartós kapcsolatot,viszont még többen élnek olyan kapcsolatba,ami értelmetlen.Pár éve egy jó nagy pofáraesés után regisztráltam először.Egy-két sráccal találkoztam.A hazugságok tömkelege.A fényképen még szép barna hajú pasi megkeseredve,a világ fájdalmát magán hordozva,tiszta ősz fejjel,a másik közel egy órán át az exéről mesélt,a majd holnap hívlak négy nap múlva keresett… Az ismerkedés eme formáját pár hónap után megszüntettem.Elegem lett.Hogy most miért vagyok itt újra,mert az életben azt tapasztalom,hogy a “műköröm,műöröm”nők miatt a férfiak nem mernek kezdeményezni.És ki tudja?Az utcán a férfiak nagy része utánam fordul,de már az egyszerűség is riasztó. Talán az őszinteség hiányzik a legjobban a kapcsolatokból,és az hogy aki túl sokat van a virtuális térben az képtelen face to face beszélgetni.Ha a kamionsofőr nem logisztikusnak,a vállalkozó nem felsővezetőnek…adná ki magát akkor hamarabb megtalálnánk a hozzánk hasonlót. És fiúk szólítsátok meg azt a lányt, aki szimpatikus.Nem kell a hülye csajozós szöveg.Elég csak annyi,hogy beszélgetni szeretnék veled.Ha kudarc na és lehet,hogy őt várja valaki otthon,de ha nem jól is elsülhet.
Szerintem túlbonyolítjátok a dolgot.Ha valaki itt érzi jól magát hagyni kell.Aki meg keres,talál.Ahogy a mondás tartja.Csak venni kell a fáradságot,naponta feljönni,körülnézni,aki kedves annak írni.Ez sem fog az öledbe pottyanni,mint oly sok más se.Ha valakinél nem ütöd a lécet,akkor mi van.Valószínűleg úgysem töltenétek együtt fél óránál többet.Ha a Te léced magas azon érdemes elgondolkodni.Én csak egy dolgot tartok gusztustalannak,aki poénkodni jár ide.Én is társat keresek,még én sem találtam de ettől még vannak jó napjaim.Nem kéne olyan görcsösen,majd előkerül az akit igazinak gondolsz.Mert hogy nem feltétlenül az.Egyébként amit ide irkálunk szerinted sokan elolvassák?Aligha.Na sziasztok!
Kedves Maci-Laci!
Többségünk nem azért írkál ide, mert grafomániás és a nagyvilággal meg akarja osztani fennkölt gondolatait… hanem azért, mert jó a társaság és meg akarja velük osztani a hétköznapi (egyesek a fennkölt :) gondolatait …
Engem nem érdekel, hogy sokan mások olvassák-e… azok biztosan el fogják olvasni, akik nekem fontosak…
Üdv: Ladyb
Kedves Ladyb!
Nem is így gondoltam,valóban vannak érdekes hozzászólások is.?m egyesek úgy csontozzák ki az intim témákat,mint a hentes.Jó és rossz szeretkezés közt annyi a különbség amennyi jót és rosszat mi belerakunk.Engem annó azért hagyott el a párom,mert neki kevés volt,nem azért mert rossz volt.Pedig szerettem,ma is szeretem,talán ő is,de megértettem az igényeit.Sajnos a munkám,időbeosztásom valóban nehezem elviselhető volt,de ebből éltünk.Mindegy nem ez a lényeg,hanem én azt mondtam ne bújjunk össze csak azért,mert nem volt meg a heti kettő,bújjunk össze akkor,mikor mindketten rá vagyunk hangolódva.Soha nem is volt baj a minőséggel csak a mennyiséggel.Én változtattam,de már későn.Na most mit mondjak erről egy társkereső blogban?Pláne az első randin?Fontos vagy nem? Mindenki döntse el,mi az előrébb való az életében.Na most nekem ez egy személyes,másoknak hétköznapi gond volt.?ltalános és mindenkire érvényes szabály nincs.Talán ez így jó,mert ha létezne ilyen, egyformák lennénk az viszont borzalmas lenne.
Bocs,hogy hosszúra nyúltam!
Szia!Sziasztok!
Maci-Laci!
Akit komolyan foglalkoztat a társkeresés, az elolvassa ezeket a hozzászólásokat, sőt megosztja velünk a tapasztalatait, gondolatait. …mert az ember élete végéig tanul, a bölcsességet nem kapjuk…az egy út, amin járunk.
Én 51 évesen, négy ismerkedés után szívesen olvasom mások tapasztalatait, történeteit, mert tanulhatok belőle.
Az intim téma kicsontozásával kapcsolatban pedig a saját példádon láthatod, hogy mennyire fontos a társkeresésben a hasonlóság, az azonos hullámhossz e tekintetben is.
Fontos az a bizonyos “étvágy” is……nem a jó és a rossz szeretkezés volt a téma, annak megítélése egyéni, hanem a szexuális igényeknek a hasonlósága, annak a fontossága. Ezért beszéltünk róla.
Sokan úgy gondolják, hogy ez nem annyira fontos……majd lesz valahogy…..pedig láthatod saját példádon, hogy csak ezen a mások számára nem fontos ponton bukott el a boldogságod.
Kedves ?gi!
Egyetértek,de ki az, aki ezt előre meg tudja mondani.Az én példám hétköznapi, csupán azt szerettem volna érzékeltetni,hogy jó és rossz,sok és kevés közt nagyon szubjektív a megítélés és bizony ez csúszós pálya.Ha kicsit nem vigyázol,máris orra estél.Ezt a mostani kapcsolatomba sem tudom bele kalkulálni.Szerintem az a lényeg,hogy tudjunk és merjünk beszélni róla,akkor esetleg elkerülhető,hogy akkor derüljön ki egy olyan probléma,amit mindketten érzünk,éreztünk,amikor már késő.A lehetőségeket még meg lehet változtatni,a tényeket már elég nehéz.Fel kell nőni ehhez a témához minden párkereső és párkapcsolatban élőnek.
Üdv.minden fórumozónak
Nem olvastam végig az összes bejegyzést, ezért nem tudom volt-e róla szó, de szeretném megvédeni azokat a régóta fenn lévőket, akik nem találtak maguknak párt, mert esetleg az Isten nem olyan arccal, egészséggel stb. áldotta meg őket, mint a manapság “sikeres és szép” embereket. Ha több vagy tíz-húsz kilóval, mint a “kívánatos”, akkor már sokkal kevesebb levelet is kapsz, ezt tapasztalatból merem leírni. Mivel ma annyira felszínes világban élünk, hogy mindenki a “számokban” kifejezhető “értékekre” megy, ezért nem szabad azon csodálkozni, hogy egy mozgássérült, egy duci stb. esetleg fenn van 3-4, vagy esetleg több éve is, mert egyszerűen nem írnak neki, vagy olyan ír, aki nem szimpatikus neki. Azért két levélből nem nehéz kiválasztani vagy éppen nem kiválasztani a nekünk nem tetszőt, mert hogy nekik is lehetnek elvárásaik (teszem azt, hogy fogadják el őket).
Kedves Maci-Laci!
Én végig arról beszéltem a hozzászólásaimban, hogy ez egy nagyon fontos dolog, és ha nem is az első randin, de még az első intim találkozás előtt beszélni kell róla. Az igényekről és minden más egyébről, ami ehhez a témához hozzátartozik :) (itt most nem részletezném, vissza olvashatod, ha van kedved hozzá…)
Szerintem már elég felnőttek vagyunk ehhez a témához… bár az én korosztályomat igen prűden nevelték… otthon tabu téma volt a szex… Én a gyerekeimet már teljes nyíltságban neveltem… annyira hogy a 2 éves lányom is tudta, hová teszem a tampont és miért :) ugyanis megkérdezte, és én válaszoltam neki…
Remélem, hogy nekik már ilyen jellegű problémáik nem lesznek :-)
Igazat adok ?gikának, hogy ha ti anno ezt időben át/megbeszélitek a pároddal, még lehet, most is együtt lennétek…
Üdv:Ladyb