Tag-Archive for » férfiakról «
Béla álnevű lány olvasóm és rendszeres hozzászólóm most ismét jelentkezett és leírta a nemrégiben megesett kalandját. Tanulsága a férfiak számára is van – méghozzá elég fontos! Figyeljünk oda mit mond a másik oldal és ha nagyon ragaszkodik a “nem”-hez, hát lépjünk (akár le) – a saját érdekünkben!
Szokták mondani, hogy a nők egy része hajlamos már az első randin fejben megvarrni az esküvői ruhát. Az alábbi történet álljon annak bizonyítékául, hogy erre nem csak nők képesek…
Jópár hónappal ezelőtt lett vége egy – az én fejemben legalábbis – szépnek ígérkező kapcsolatomnak, ami a lelkivilágomra meg is tette a hatását, pár hét összeomlás. Ebben a se enni, se aludni nem tudok fázisban már annyira kikészültem az önsorsrontó gondolatoktól, hogy kínomban beregisztráltam az első szembejövő társkeresőre, mégpedig azzal a „nemes�? céllal, hogy én bizony randizni fogok. A cél rettentő egyszerű volt: addig is emberi arcot látok és valami elvonja a figyelmemet. �?gy különösebb elvárásokat se állítottam fel, aki elsőnek szembejön. Jött is, találkoztunk is. Én, lelkiállapotomra tekintettel inkább hasonlítottam egy auschwitzi menekültre, mint nőre, belül pedig maga a nagybetűs K�?OSZ volt, jó adag keserűséggel és fájdalommal átitatva. Nem is érdekelt, találkozunk-e még, ki az illető, egy óra figyelemelterelést akartam, ennyi. Rögtön borítottam szakításom fájdalmas részleteit. Urak, mindenki tegye a szívére a kezét, ugye ez az a pillanat, amikor egy laza mozdulattal a randipartner arcába löttyintitek a kávét és távoztok… �? maradt és csillogó szemmel hallgatott. Maga Teréz Apu.
more…
Egy hölgy tollából ered a következő kis szösszenet, ami a tipikus férfi társkereső hibákat veszi sorra. Személyes élményei átsütnek szavain, nem kezdő onlány! Érdemes minden pasinak átolvasni és elkerülni a következő sablonokat:
Tanulmányt lehetne írni erről a netes társkereső témáról, ha az ember már eltöltött itt néhány hetet. Már akkor is érdekes megfigyeléseket tehetünk, ha csak a fényképeket vesszük tekintetbe. Némelyek bizonyos idő után új tagként teszik fel magukat – kár, hogy ugyanazzal a fényképpel, s a név is ugyanaz. Biztosan azt gondolják, hogy a friss hús jobban elkél. Mert hát máshogy jön le, ha teszem azt egy hete sincs fent az illető, mintha szánalmas módon ott virít a tavalyelőtti bekerülési dátum? Ahogy mondják: a napszemüveg öltöztet. A képek láttán úgy tűnik, mintha némelyek éjszakára sem vennék le, az összes képen napszemüveget viselnek, pedig az adatlapon nem szerepel, hogy látássérült lenne.
Kocsi (márkás), jobb láb mindenképpen a balelső, kissé kifordított keréken, kéz lazán a combon könyököl, az elmaradhatatlan napszemüveg természetesen a fejen. Ilyenkor nem tudhatjuk, hogy a kocsit, avagy a hímneműt kell-e megszemlélni…
Lazán, oldalirányban kissé kitekert csípő, stégen/tengerparton/szálloda előtt/pálmafa alatt. Söröspohár, sörösüveg kézben avagy szájon.. Biztosan csak ünnepeken iszik. Aztán, beszéljünk a fürdőgatyásokról: említett ruhadarab félig lecsúszva a nem épp hájatlan hasaaljáról… Találkozás alkalmával szinte mind elsírja, hogy megcsalta a felesége… Legalább ne mesélnék el… Eset: messzi vidékről képes Pestig autózni. Tízszer elmondva neki: X-hídon áthajtasz, letérsz egyből az első kijárón. Ez meg továbbmegy, koccan, a kár nem is kicsi. Majd végre találkozunk. A legelső benyomás: uramisten, ennek rettentő szőrös a füle!!! Akár elsős gyereknek tanévkezdéskor kötelező 10-es ecset. És persze mindez feketében foglalja el a füle hallójáratához vezető utat…
Intelligens úr keres hosszútávra (ilyen-olyan) kapcsolatot… Milyen szerény! Nem nézegettem nőtársaim adatlapjait, de el tudom képzelni, hogy ott is mi minden lehet.
Hová kerültünk, emberek? Lehet itt igazi társat találni?
Továbbra is várom az olvasói leveleket a [email protected] címre!