Miből sejthetjük, hogy kudarcba fulladt a randink? (fiúknak)

Sajnos tény, hogy sok netes randi végződik kudarccal. A csodaszernek hitt ismerkedési fajta sem teszi könnyebbé és sikeresebbé az emberek párkeresési akcióit. Jópáran azért regisztrálnak, mert egyes ismerőseik itt jöttek össze párjukkal, így – mint bizonyított eljárást – ők is ki akarják próbálni. �?m arról már nagyon ritkán szól a fáma, hogy a jó párkapcsolatig mennyi kellemetlen és felesleges randit kellett átvészelni!

Most a férfiak számára szeretnék egy kis összefoglalót adni a lányok viselkedéséből és kijelentéseiből, hogy tudják mikor nem érdemes tovább erőltetni az udvarlást.

A fiúk esetében az merül fel fő kérdésként, hogy miért nem csörrög rájuk a leány javasolva egy következő randi időpontját: sajnos eddig nem terjed az egyenjogúság mozgalma és nem akarják átvenni a hímektől a piszkos munkát. Hanem
– miért nem veszi fel, ha hívja s aztán miért nem csörrög vissza?
– miért kap 1-2 nappal és kudarcos hívással később egy kikosarazó sms-t vagy emailt??

Nos, röviden és egyszerűen azért, mert a nagyon kevés kivételtől eltekintve a nők nem szeretnek szemtől-szembe konfrontálódni és a teljesen negatív véleményüket a másik arcába vágni. A nők inkább fúrnak-faragnak valakinek a háta mögött, taktikáznak és úgy formálják a szitukat, hogy az illetô rájöjjön: nem kivánatos a személye.

Egy szinte vadidegen srác, aki az első randin nem váltja be a reményeket, nem fogja a szemébe kapni, hogy “ne haragudj, de ne találkozzunk többet!”. Ez túl direkt, ez túl bántó, fôleg akkor, ha nagyon kedvesen, udvariasan viselkedett. Van még annyi lelkiismeret a mai emberekben (lányokban), ha valaki velük szemben udvarias, finom modorú és próbál a kedvükben járni, akkor azt nem döfik hátba késsel, nem szándékoznak megbántani. Ilyenkor jön a majd hívlak szöveg. S persze nem. A srác pár nap után – nagy balga kíváncsiságában – felhívja, nyomul, mert nem ért a finom szavakból s jelzésekből. (Semmi gond, mert a férfiak nagy többsége csak az egyenes fogalmazásból ért, csak a mondatok első és legkézenfekvôbb jelentéstartalmát érti!) A telefon süket lesz, az üzenetekre nincs válasz.
Pár – viszonylag – egyértelmű reakció, válasz, mondat a lányok részéről, amelyek azt sejtetik, hogy nem nyertük el szimpátiájukat és szívüket, s a randi kudarccal zárult:
(Mivel itt igazából csak a fantázia és a megélt tapasztalatok szabnak gátat a variációk számának – én pedig szeretnék minél teljesebb képet összeállítani az erre szoruló hímnemû userek számára – így nagyon szívesen várom az olvasóktól a már megélt, megtapasztalt eseteket, hogy azokat beépíthessem az alábbi felsorolásba!)
A nagy klasszikus: S mikor találkozunk legközelebb? – Majd beszéljünk telcsin…
– Fizetésnél a nő ragaszkodik a saját fogyasztásának a kifizetéséhez (nem szeretne adós maradni ill. azt a képzetet kelteni a fiúban, hogy meghívatta magát miközben már tudta, hogy nem akar semmit)
– Beszélgetés közben sűrűn nézelődik körbe-körbe
– Nagyon röviden, tömören válaszol a kérdéseinkre
– Ha mi mosolygunk, jókedélyű beszélgetéssel próbálkozunk, ő faarccal ül
– Hirtelen az előre megbeszélt beülős kávézgatást megváltoztatja pl. sétára
– Nem igazából néz a szemünkbe
– Szinte egyáltalán nem tesz fel kérdést
– Lábát és karját ülés közben keresztbe fonja
– Mindössze 15-20 perc után hirtelen eszébe jut egy sürgős teendő-elintéznivaló-találkozó
– A rutinosabb lányok felhívatják magukat egy barátnőjükkel és ha kellemetlen a randi, akkor erre a váratlan hívásra hivatkozva lelépnek
– A randi végén nem vagy csak hosszas rábeszélés után engedi, hogy elkísérjük kocsijához/buszmegállójához
– Miután elváltunk nem int búcsút, nem néz vissza ránk s nem mosolyog

E fenti – még nem teljes – felsorolásból ha csak egy történik meg, még lehet esélyünk, ám egyszerre több jelenség előfordulása esetén már elkönyvelhetjük a kudarcot és – ha csak nem szeretjük a megalázást és a kellemetlen helyzeteket – kihúzhatjuk a lány telefonszámát, hogy még véletlenül, egy gyenge pillanatunkban nehogy felhívjuk!

Category: Elmélet
You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.