Ma ismét volt egy “randim”.
A hölgyet idefent találtam több hónappal ezelőtt. Egy teljesen átlagos, alacsony lány volt látható az egyetlen fotón: vízparton állt, felhajtott szárú nadrágban, szél belefújta arcába a haját. Kedves választ küldött a levelemre. Jó állása van, képzett, törekvő, normális értékrendű és nem kérette magát: bevallotta, hogy tetszett neki mindaz, amit az adatlapomon olvashatott. Rögtön javasolta, hogy folytassuk telefonon. Igaza van, minek kell ezzel a hosszú levelezéssel tölteni az időt?! Az ilyen önállóság, bátorság és nyílt sisakos ismerkedés mindig pozitív.
Felhívtam. Ott is kellemesen elcsevegtünk. Szimpatikussá vált – ismétlem – mégha a fotó alapján nem is. Bíztam megint a csodában – ami egyébként velem még soha nem esett meg – és azt gondoltam, hogy érdemes vele találkozni, mert hátha megkedvelteti magát velem és megláthatom közben benne a bűbájt.
Volt még egy próbatétel: épp elutazott egyhetes nyaralásra, s megígérte, hogy ha hazaérkezik, jelentkezni fog. Itt még kétesélyes volt az ügy: ha nem hív vissza, minden megoldódik magától, hisz tapasztalataim szerint ezek a nyaralások, eltűnések csak megszakítani bírják a szinte még el nem kezdődőtt ismerkedéseket. ?gy könnyedén mentem bele ebbe a megalkuvásba…
Aztán eltelt a hét és láss csodát, érkezett tőle az sms!
- Itthon vagyok ismét. Szuper volt, de megfáztam nagyon.
Felhívtam. Valóban nagyon kerregő volt a hangja, betegnek tűnt, köhécselt. Kért még egy hét türelmet, hogy összeszedje magát. Mi az már nekem? Ó, hogyne, beleegyeztem.
S eljött a nagy nap, jobban mondva este. A megbeszélt helyen – kis téren – a padokon csak egy lány ült, mikor megérkeztem. Szinte észre sem vettem vagy legalábbis nem akartam, mert hasonlított is meg nem is, mindenesetre nem volt az esetem. Telefonáltam, hátha késik. Mit ad isten, az ülőnél csörgött ki. Odavánszorogtam, s közben tekingettem jobbra-balra, hátha az égből lepottyan egy kis segítség s megúszom ezt a kellemetlen szitut. Bemutatkoztunk. Egy pillanat alatt találtam – mint a késő éjszakai színvonaltalan vetélkedőkben – a képe és a való énje közt 100 eltérést, csak hogy a legfontosabbakat említsem: a haja rövid, közel sem ért a válláig, a testsúlya lazán 15 kilóval volt több és az élet is több ráncot vésett orcájára.
Azonnal csacsogni kezdett a helyről, amit már kinézett nekünk és hogy miket fog ott inni. Én hallgatagon mentem mellette és sanda oldalpillantásokkal próbáltam megbarátkozni az új külsővel. De olyan szintű volt az eltérés, hogy ezt már képtelen voltam benyelni. A kávézó előtt megállítottam:
- Valamit mondanom kell mielőtt beülünk. Az ember már az első pillanatban, mikor meglátja a másikat rengeteget megállapít róla. Szinte azonnal eldönti, hogy érdekli-e vagy sem. A fotók alapján is kialakít egy képet, amely – lehet, hogy az én figyelmetlenségem miatt -, de most nem azonos a valósággal. Úgy érzem, hogy köztünk – mint ffi és nő közt – nem lehet semmi. Ha ennek ellenére is szeretnél beszélgetni, ám legyen, de én legalább szóltam: nem akarom egyikünk idejét sem feleslegesen húzni.
- Hát igen. Köszönöm. Gondolom a hajam hossza, ami más, mint a fényképen és ez zavar, igaz?
- Többek közt – válaszoltam. Nem vette magára. De gyorsan elváltunk, mert még véletlenül sem szerettem volna, ha ennek ellenére is be kellett volna vele ülnöm fecserészni. Féltem, hogy a csalódottság dühe kirobbant volna belőlem.
S ismét dolga végezetlenül, nem a magam hibájából elszállt egy estém értelmetlenül…
Tanulság: telefonos beszélgetés alatt rá kell kérdezni finoman, hogy a fotók mikor készültek! Fontos infó!
Várom az olvasók leveleit, élménybeszámolóit a tarskeresoblog@freemail.hu címen!
Ladyb
“Végül, hidd el hogy nagyon sok mai modern nő hagyományos női szerepre vágyik, azaz szeretne otthon maradni és csak a családjának élni, de nem teheti meg.”
Hiszem, ha látom!
Csak úgy kijelenteni valamit, nem igazán meggyőző, érvekre, stb lennék kiváncsi.
Én azért leírtam egy-két dolgot, sőt még jóslásokra is mertem vállalkozni, ami ugye nem könnyű műfaj.
Üdv.
Szerintetek mi jó van abban, hogy valaki különböző nevek alatt írogat ide?
Figaro
Én csak a környezetemben élő nők nyilatkozataira tudok hagyatkozni… Közvélemény kutatás elvégzésére nincs időm…
A tieid sem igazán meggyőző érvek… legalábbis az én számomra… inkább csak csúsztatásnak érzem őket helyenként… és nálam a jóslások sem tartoznak a meggyőző érvek közé… sajnálom :)
Ladyb
Kedves Ladyb!
Érdekes amit írtál, rögtön arról, hogy tőled várják el az együttlét körülményeinek kitalálását. Ez általánosságban lehet attól, hogy az emberek az udvarlást sem tanulják – sem otthonról, sem maguktól – kellőképpen. Tán éppen ezért kerülnek ilyen virtuális körülmények közé (jómagam is beleértve). Elképzelhető, hogy valaki épp gáláns dolognak hiszi, hogy te irányíts. Lehet továbbá attól is, hogy te mondjuk annyira határozott vagy, hogy ez ilyen választ vált ki stb..
Én a 708907 vagyok, de már csak rövidecskén, elköszönve.
Figaro gondolataihoz:
mostanában jöttem rá: ha majd’ az összes nő a családjával lenne elfoglalva otthon, akkor az ő munkájukat nyilván a férfiak végeznék, és akkor keresnének annyit, hogy eltarthassák a családot.
Korunk legnagyobb társadalmi tragédiájának tartom a család leértékelődését, de ez túlnépesedésileg nyilván mégis OK (?)
Közelebbről: én azt az anyát, aki a családdal, ezenbelül a háztartással teljesértékűen foglalkozik, értéknek gondolom. Egy nő igenis meg kell (kellene) tudni valósítani önmagát anélkül, hogy hagyományosan férfiszerepekbe kényszerülne. Ha mégis unatkozna így: Hollandiában nagyságrenddel nagyobb hozzánk képest a négyórás (!) részmunkaidős nők aránya.
Azelőtt: az összes háztartásban volt pl. szövőszék… most írjatok ti is!
Isti
Elmúlt egy óra, semmi reakció,
Úgy tűnik az emancipált rétegnek nincsenek ötletei, vagy nem akar ezirányban önmegvalósítani. Kár érte.
Nekem a kézimunkázás (abban sok minden benne van) jutott eszembe.
Kedves Isti!
Köszönöm, hogy talán közérthetőbben megfogalmaztad a gondolatainkat, mert az látszik, hogy sokmindenben egyetértünk.
Egyik jelentős probléma, hogy a Lajtán túl a piacgazdaság egész máshogy működik, mint nálunk, de mondhatnám úgyis, arrafelé működik, ide pedig valahogy a jó dolgok nem akarnak begyűrűzni, ellentétben a szeméttel.
Mint a holland példa is igazolja, nyugaton sokkal több megmaradt a klasszikus értékekből, én is ezt tapasztaltam.
(Nemrég Belgiumban pl. olyan segítőkészséget, amit lassan már egy magyar faluban, ismerősöktől sem kapni, á, csak ilyen különbségek vannak. :( )
Az átlagpolgár értékrendje egész más, mint amit a média, szappanoperák sugallnak.
Pl. a vidék élhető és komfortos, a népviselet is része a divatnak.. szóval meg tudják őrizni értékeiket, a rendet, a tisztaságot és lehetne sorolni még sok olyan dolgot, ami pénzbe se kerül, csak odafigyelést, gondosságot és nemzeti öntudatot igényel.
A család értéke és szerepe sokkal inkább megmaradt és itt nemcsak a köztudottan családközpontú Dél-Európára gondolok.
A túlnépesedés pedig nem igazán Európára jellemző, sőt…
Tehát szempontunkból lényegtelen, el is felejthetjük.
Kimondtad a kulcsszót: ÖNMEGVALÓS?T?S
A média, de még a család is, nem azt közvetíti, hogy ez a családon belül megvalósítható, hanem a karrier, a pénz lesz az egyenlő az önmegvalósítással.
Ehhez kell ugye a tanulás, sok tanulás, ami mellett persze nem marad idő a hagyományos női feladatok időbeni játszva-tanulására, a család nem tudja (de nem is igazán akarja) értékeit átadni, továbbadni, nem reprodukálódik.
Ez teljesen nyilvánvaló, hogy zsákutca.
Annál is inkább, mivel nem lehet mindenki a fentiek szerint sikeres (vagyonos) marad nekünk a frusztráltság.
Úgy szoktam mondani:
Sose lesz boldog az a nő, aki nem leli örömét a házimunkában!
Vitára kész vagyok, de érveket, alternatívákat kérnék, ha lehet.
Találjuk meg közösen a megoldást!
Figaro…már megint
Figyu haver!:Ha majd nem én tartom el évekig a munkanélküli férjemet,mellette mosok főzök takarítok,felásom a kertet és villanykörtét cserélek,akkor a férfi se mosogasson!!!!!!!!!!
Na most te jössz!!!
Te mit tudsz felmutatni?Én megjártam Svájcot,voltam Németországban,Franciaországban,neked mid van???????
Figaro! Az emancipált férfinak is volt közel egy órája válaszolni!
Mitől nem értél rá???
Főztél,mostál,vagy mosogattál éppen?…….
Ladyb,
Idézlek: “Végül, hidd el hogy nagyon sok mai modern nő hagyományos női szerepre vágyik, azaz szeretne otthon maradni és csak a családjának élni, de nem teheti meg.”
Ezt azzal egészíteném ki, hogy a hagyományos női szerep körülményei alaposan megváltoztak, hiszen pl. a kismamák gyermekükkel – jó esetben – kényelemben élnek, mondjuk a négy fal között, ami igazán börtön lehet egy idő után. ?gy azután utazzák is keresztbe a várost munka után nyargalva, óhatatlanul hanyagolva személyes jövőjüket: gyermeküket. Mindehhez járulhat az anyagi kényszer, és az úgy már tényleg gáz. Ma valahogy ez a természetes!?
Kíváncsi vagyok véleményedre ezzel kapcsolatban is, megszólítva ezzel még a tapasztaltabb férfi kollégákat.
Üdvözlettel
Isti
Kedves Isti!
Jó néhány évet töltöttem otthon gyesen… én sosem unatkoztam, akkor sem, amikor már a gyermekem nem adott olyan intenzív elfoglaltságot, mint az első évben :) mert kerestem magamnak fél állást a gyes mellet… van tapasztalatom otthon végezhető munkában is és rendes munkahelyen is…
A nők intenzív bevonása a munkaszférába a szocializmus ideológiájából következik és ennek az érának az eredménye… csökevénye… maradványa…
Jó lenne, ha ebben is helyére kerülnének a dolgok kis hazánkban, azaz a nyugat-európai – általad is említett, már jól bevált – mintát kéne nekünk is követni…
De addig, amíg ez a szemlélet itthon nem változik, nem lesz a nőknek szabad választási lehetősége az otthon/család és a karrier között… Arról meg már nem is álmodom, hoyg esetleg a mi gyerekeinknek mindkettő elérhetővé válna, bár erre vannak már jó példák manapság is, pl. családbarát munkahelyek :-) csak még fehér holló…
Az tény, hogy a fősulis éveim alatt sok fiatal lánnyal beszélgettem erről, és nagyon sokan szeretnének otthon maradni a családdal, ha megszületik az első baba… Magam is csodálkoztam az arányon :) És sokan voltak azok is, akik mindkettőt szeretnék megvalósítani… azaz: család + karrier :)
Nem tudom konkrétan erre gondoltál-e…
Üdv: Ladyb
Nekem nagyon sok olyan randim volt, amikor legszivesebben inkább a fogorvosnál ültem volna, (a leendő társammal) A férfiak egyáltalán nem adnak magukra, de azt elvárják, hogy a nő úgy nézzen ki (legalább, mint a fotón), de ha lehet 10 évvel legyen fiatalabb. ?polt, szép, és nagyon bölcs legyen. A férfinak elég ha megjelenik és ő a Teremtés Koronája.
Arra például kíváncsi lennék minimálisam és maximálisan hány levéllel lehet kimeríteni egy témát mások és saját magunk ismétlése nélkül.Az eddigi társkereső blogokra elvégezhetnénk némi statisztikai számítást.Ki lehetne számítani a körbejáró témák valószínűségét is.Esetleg valaki írhatna egy szakdolgozatot a randitémák korrelációjáról is.Engem például jobban érdekelnének mint maguk a levelek!
Marika
Nekem nagyon sok olyan randim volt, amikor legszivesebben inkább a fogorvosnál ültem volna, (a leendő társammal) A N?K egyáltalán nem adnak magukra, de azt elvárják, hogy a férfi úgy nézzen ki (legalább, mint a fotón), de ha lehet 10 évvel legyen fiatalabb. ?polt, szép, és nagyon bölcs legyen. A N?NEK elég ha megjelenik és ő a Teremtés Koronája.
Kedves Ladyb!
Azért nem kellene mindent a szoc. nyakába varrni!
Akkor pontosan a nőknek nem volt kötelező dolgozni, (ellentétben a férfiakkal, lásd: közveszélyes munkakerülés elvének alkalmazása) inkább biztosítva volt számukra a lehetőség, az egyenlőség, ezen a területen is.
Meg egyébként is nem hiszem, hogy gond lett volna a társadalmi megbecsüléssel.
Abban az időben érdekes módon még a családok is jobban működtek, sokkal kevesebb szingli volt. (Sokkal kevesebb nő szerzett diplomát!!!)
Az igazi romlás később következett be.
Egyéb pozitívumokra, mint létbiztonság, közbiztonság, stb. most nem térnék ki, de legyünk tárgyilagosak.
A nők foglalkoztatása Nyugaton is elterjedt, pedig ott nem volt szocializmus. Más kérdés, hogy felismerték ennek negatívumait és egy társadalmilag elfogadhatóbb modell alakult ki napjainkra.
Tehát az okokat máshol kellene keresni.
“…nem lesz a nőknek szabad választási lehetősége az otthon/család és a karrier között… ”
Azért ez sem ilyen egyértelmű…
Bizonyos mozgástér most is van, csak nem szabad hagyni, hogy a tömeg sodorjon magával, kétes értékeket hajszolva beállni a sorba.
- el lehet dönteni, hogy sokat FOGYASZTANI szeretnék vagy nyugodtabban élni (értékrend),
- pl. lehetne olyan SZAKM?T választani, ami otthon művelhető, ráadásul még kreatív is,
- szakmunka esetén előbb kezdődik a ciklus, előbb abba lehet hagyni (természetesen megfelelő feltételek fennállása esetén).
A példákat még lehetne sorolni, tehát, ha valaki igazán szeretné, vannak lehetőségek.
A kifogást persze mindig könnyebb megtalálni, mint a megoldást, a legkönnyebb pedig beállni a sorba.
Nem azt akarom mondani ezzel, hogy könnyű, de valamit, valamiért. Az életben egyébként is minden így működik.
Egy dolgot nyugodtan ki merek jelenteni – mégha ez sokaknak nem is fog tetszeni –
aki a diplomát választja, nagyon behatárolja későbbi mozgásterét, sokkal jobban, mint azt bármikor is gondolná vagy sajátmagának is bevallaná.
Család és karrier, igen ez is működik, – csak kicsit másképp – ismereteim szerint, szinte minden igazán sikeres ember mögött ott található a stabil családi háttér.
Kár, hogy ezt a mai hölgyek közül kevesen tekintik igazi kihívásnak, pedig valószínűleg mindenki jobban járna.
Szép estét!
most akkor mikor is volt jobb nőnek lenni???szocban vagy mostanság..?
mayday,
Szerinted?
?mbár szerintem ezügyben nem igazán nekünk kellene nyilatkozni…
Figaro
Megmondanád, miért is volt nekem jó a cucilizmusban nőnek lennem, mikor vissza kellett mennem dolgozni a kislányom 14 hónapos korában, és őt bölcsibe adni… mert a gyes oylan kevés volt, hogy nem tudtuk fizetni a lakásrészletet egy fizetésből, két gyerek mellett ?
És miért kaptam én sokkal kevesebb fizetést nőként ugyanazon munákért?
Soroljam még?
Ladyb
Az értékrenddel van a probléma. A szabad választás lehetősége adott volt a szocializmusban is, és adott ma is.
Én az első gyermekem születése után választottam egy olyan szakmát, amivel az otthonomban tudtam dolgozni…..ennek már több mint 30 éve.
Majd szakképesítéshez kötötték, így nappalin elvégeztem egy szakmunkásképzőt, és eltartottam egy négy tagú családot az iskola és a napi főzés, meg a munka mellett.
Volt az osztálytársaim között állatorvos, tanár, de még lakatos is….férfi.
Mindenki eldöntheti, hogy mi a fontosabb…a karrier, a “papírok”, vagy a család.
Én ezt választottam, és nem bántam meg.
Nem vagyok trendi, de ez engem egyáltalán nem érdekel….jól érzem magam, és elégedett vagyok.
Kedves Ladyb!
Köszönöm válaszod, erre gondoltam!
Erről a mostani egyetemista lányok jutnak eszembe, akik – legalábbis korosztályuk szerint – jövőnk meghatározói!(?) ?k erről hogyan vélekednének?
Innen többszörösen kimoderáltam pár sort.
Üdv,
Isti
Ladyb
Nem ismerem az akkori körülményeidet, de szerintem egy korról nem egyéni sorsok alapján lehet és kell véleményt alkotni.
Lehet, hogy csak egy rossz döntést hoztatok (if any) , azért még nem a kort kell hibáztatni.
(Bokros Lajost nem is olyan régen szinte mindenki utálta, ma pedig egyre többen egyedül benne látják a megoldást.)
Képzeld magatokat az akkori adottságaitokkal a mai körülmények közé, kiváncsi lennék be vállálnál-e egy lakáshitelt?
Akkoriban azért a gyerekes anyukákkal sokkal toleránsabbak voltak a vállalatok.
Ma ilyen gond nincs, egyszerűen fel se veszik őket…
…ó az a csodálatos, mindent megoldó piacgazdaság.
Figaro
?gika!
Köszönöm,erről van szó!
Kimondtad a kulcsszót: Értékrend.
Nem véletlenül beszélnek mostanában értékválságról.
Isti!
Egy sokatmondó vélemény (bocs, de én nem tudom kihagyni):
“Komoly királylány keresi a komoly királyfit…minden egyéb,aminek nincs köze a komolysághoz…
…,álmodj sokat..szépet..és legyek köztük én is:):)
UI:nem sértődök meg,ha tudsz,vagy szeretsz főőőzni:):) ”
És még csak 32 éves!
Figaronak:
Ez a nekem való, minden szempontból,
csak sajna felébredve sokszor elfelejtem a legszebb álmaimat is!
?gikának: ma még valóban inkább ciki, ha valaki a családját választja az egyetem helyett.
Viszont mikor a barátom így tett, nagyon is megértettem, még ha kicsit sajnáltam is,
mekkora lehetőségtől eshet el, hiszen tudtam, milyen tehetséges.
Úgy érzem, a kocka viszont már fordulóban!
Isti
isti…hogy is van ez?….miért is kell egyetemre járni??..a tudásért?? vagy esetleg csak ugy lehetsz “vezető” vagyis valami hatalomszerűséghez tudsz jutni… az emberek nagyrészének ez okoz boldogságot ??….
Figaro
Nem tudom mi lehetett az a rossz döntés… az hogy vállaltunk egy második gyermeket is? Vagy netán az, hogy elfogadtuk a férjem vállalatától kapott lakást?
? már akkor is a Mol-nál dolgozott elekrtotechnikusként, és Százhalombattára költöztünk le Bp-ről a lakás miatt… ez a cég már akkor is jobban megfizette a dolgozóit, mint egy átlag cég… Én akkoriban eügyi dolgozó voltam… kórházban dolgoztam csecsemős nővérként… a szakképzetlen műtősfiú többet keresett friss munkavállalóként egy hónapban, mint én, aki 5 éve ott voltam már felelősségteljes munkakörben…
Rossz döntés… nevetnem kell…
És nem én voltam az egyedüli eset… Mit gondolsz, abban az érában miért voltak tele a bölcsődék pici gyerekekkel? (ott is lehúztam 3 évet, tudom, miről beszélek!)
Ladyb
Mayday
Én speciel bizton állíthatom, hogy a tudásért mentem a fősulira… Tisztában vagyok azzal, hogy pedagógusi karriert nem 50 éves kora felé kezd az ember :)
Ladyb
köszönöm hogy válaszoltatok és tanácsot adtatok nekem ezért sok sok puszi,és ölelés
csak azért irtam erre az oldalra hogy hátha segítséget kapok de úgylátom egy csomóan segítetek ezért nagyon sok hálával tartozom nektek.
azóta se változott a helyzetem ugyan olyan és még durváb.
nemrég versmondóversenyen voltam és megnyertem.örültem neki.ti szerettek verselni én nagyon.mingyár ittlesz a futóversenyem is és eztis szeretném megnyerni csak kívánjatok szerencsét.köszi.
most mennem kell
melinda…a mingyárba mit termelnek???
ladyb..
akkor én valamit elszurtam …mert tudásom 98-99 % át nem az egyetemen szereztem….igaz csak 1 évet jártam anno…
persze ha valaki karriert akar csinálni………………………………………….
mayday,
“…a mingyárba mit termelnek??? ”
Leginkább hazugságokat!
Kicsit figyelsz, nem nehéz rájönni…
csak próba
Kedves Mayday
A tudásom nagy részét én sem ott szereztem… csak egy töredékét… de ez a töredék is nagyon fontos számomra… még akkor is, ha nem leszek már igazi tanár…
de még sosem lehet tudni :) l
Lehet hogy mégis felcserélem a számológépet a katedrára… vagy esetleg megpróba mindkettőt fele-fele alapon, mert valamiből élni kell… és csak a tanári fizetésből aligha fogok megélni, egyedülállóként 2 nagyobbacska gyerekkel a hátam mögött…
a szaktudás az más…az kell a munkához,karrierhez….. viszont amit az életben használok az mind autodidakta modon történt…a legfontosabb tudás persze mindenkinek mást jelent…
pl a másodfoku egyenlet megoldóképletét használta valaki valaha???
mayday
Ebben teljesen igazad van… a gyakorlati tudás alapjait otthonról hozzuk… és az évek során megélt tapasztalatainkból bővítjük, + itt-ott észrevétlenül felszedjük, vagy saját kárunkon megtanuljuk :)
?szintén szólva a másodfokú egyenlet képletére sem igen emlékszem már… de pl. gyökös képlettel találkoztam számvitelben. A tervszerinti értékcsökkenés egyik fajtájának (amortizáció) számításánál anno a mérlegképes tanfolyamon… Mindenki “jézusmáriám” -mal fogadta :) Tán azóta sem találkoztam vele… igyekszem én is elkerülni, mert túl bonyolult képlet erre a műveletre… nem is értem miért tanítják mégis…
Ladyb
mayday:
Egyetemre járni nagy százalékban azt jelenti, hogy az ember bekerül egy világba,(ahonnan mások kimaradtak, mert pl. képtelenek befizetni a tandíjat) ahol jó esetben a bulizáson kívül találkozhat olyan emberekkel, akik még szakmailag és erkölcsileg is kapaszkodót nyújtanak neki az Életbe. Én a társaságot, a közösséget értékeltem benne nagyra, amíg volt.
Ladyb:
Elképesztő, hogy mennyi felesleges dologgal erőszakolják meg a kiskorúakat!
(+ az egyetem, + a kötelező továbbképzések)
Úgy gondolják, megkerülhetetlenek.
Saját tapasztalat: frusztrált, tehetségtelen tanítónéni próbálta elvenni a maradék életkedvemet a koordinátageometria segítségével. Azóta javult a helyzet?
Azért én mégis örömömet leltem az integrál számításban később, egy igazi tanárnál :-)
Üdv,
Isti
“Hallgason maga vén kóró!Ha mi nem lennénk,már rég meghalt volna!”Részlet a Kocka című horrorfilmből
Sziasztok,
Az első diplomára a tudás miatt akartam szert tenni, a másodikra (egyetem + szakosító) a papír miatt. Ami tapasztalat, tudás a mai napon a kezemben, fejemben van, azt viszont nem az iskolapadban, hanem az életem során megtapasztalt dolgokon keresztül kaptam, szereztem meg. A fősulin számvitelből meghúzták (sokakkal együtt) az egyik csoporttársamat, akinek a korrepetálását a saját okleveles könyvvizsgáló és főkönyvelő édesanyja végezte… Amikor a lány reklamált (édesanyám azt mondta, így kell), akkor a tanár mindenki füle hallatára azt mondta, hogy “valóban így kell az életben csinálni, de a tankönyv szerint nem”. Pótvizsgán a lány ötöst kapott, mert az anyja akkor már a tankönyv szerint gyakorolt vele. Ennyit ér az iskolában megszerzett tudás. Az egyetemen olyan nemzetközi egyezményrendszert oktattak, ami már évekóta elavult, a jelenleg használatos rendszer köszönő viszonyban sincs a tanítottal. Mindegy, van egy újabb papírom egy patinás egyetemről is.
Andras
Andras,
Déjá vu…
Estleg PSzF és (korábbi) BKE?
UD Judit
Isti
Szerintem nem felesleges mindazt ismertetni az ifjúsággal, amire már az emberiség tudásban képes… csak esztelenség visszakövetelni tőlük az összes ismeretet… nem két lábon járó lexikonokat kellene nevelni… hanem olyan emberkéket, akik a megszerzett tudást kreatívan a gyakorlatban is tudják hasznosítani… de ehhez gyökeres szemléletváltozás kéne az oktatásban…
Azt szoktam mondani, hogy nem az az okos, akinek minden info a fejében van, azaz mindet tud… hanem az, aki tudja hol keresse az infromációt :-)
Nem írom ide, aki nagyon kíváncsi rám, iwiw megnézheti, hol végeztem… nicknév után megtalál…
Ladyb
isti……
az én időmben még ingyenes volt a suli…:).. de pl a főtaxihoz bekerülni sofőrnek az volt igazán nehéz…
Anno ipariskolában kezdtem, de furcsán néztek rám, hogy ez biztos csak ezt tudja.
Ma már alig van mesterember (segédet sem találnak), de esetleg vannak – lesznek – pozitív változások, úgy lenne az egészséges.
Más: nekem még feltűnt, hogy van itt egy rendes horpadás a jelenléti ívben úgy 28-32 évesig. ?k babáznak, első kapcsolatukban élnek megállapoottan? Vagy úgy érzik, még bőven van idejük?
Valamelyik hölgy írt erről – ezt érintve – korábban itt valahol.
Üdv,
Isti
Nem rossz ez az oldal,de az iskolás történetek mellé a férfiak ideírhatnák a katonasztorikat.Az mindig érdekes.Én szerencsére megúsztam.
Üdv. minden régi és uj blogosnak…Szimpatikusnak találtam e “vakrepöüléses randi” témát..ugy hogy jöttem ismeretet böviteni,dumcsizni..((Látom,már elszaladtatok az eredeti téma mellöl–gondoltam visszakanyarodom oda: randi,ahol nem azt kaptad,amit mondtak erröl..
NEM EGY,NEM TIZ randis történetem van arra,hogy mennyire nem azt az embert kaptam netes randin,mint akit “megigértek”……..Ennyire megváltozott volna a világ,ennyire nincsenek tisztában az emberek saját külsö és belsö személyiségük megállapitásával?
Nem értek valamit: tényleg miért nem lehet objektivebb kategóriákat használni és pontosan megadni,hogy valaki
“duci,cserfes,duma-gép,hogy tornász-alkat,kecses,tömzsi….akármi “..?
Miért kell vetiteni,elönytelen,régebbi képekkel,képek NEM KÖZLÉSÉVEL,idöhuzással belehuzni a másikat ebbe az ismerkedös játékba?Ennyi fölös ideje lenne bárkinek is,vagy ennyire silány áru az,amit el akar adni az illetö?Szerintem igen….
Szerintem egy csomó ember azzal szórakozik,hogy lehetetlen elvárásokat támaszt a másik felé.Már írtam róla valahol,itt mindenki felfele hazudja magát.Sokan attól félnek,a valós kép ábrázolásával hátrányba kerülnek a többivel szemben.A csomagolás mindenek felett!Úgy veszem észre,az egyéni stílus vállalásához bátorság kell.Egyszerűbb a “jól bevált”poénokat előadni.Azon se lepődnék meg,ha kiderülne,néhányan másokkal íratják meg a leveleiket.Hofi Géza mondta:”korona van,fej nincs”.
Lehetetlen elvárás támasztása: egyfajta játszma a szakirodalomban szerint, és eléggé ciki. Ennél már az is jobb, ha semmit sem válaszol. Arra nehezen fogunk rájönni, hogy itt a nagyobbat mondók aránya több-é, mint a real 4D világban, de azért érdekelne egy ilyen statisztika :-)
Üdv
Isti
Szerintem leírhatnánk a ma aktuális varázsigéket:”középvezető”,”…jól menő vállalkozás vezetője…”,”több diploma,nyelvvizsga”,”sportos testalkatú”,”szőke bombázó”,”szeretem az extrém sportokat”,”úszás,vívás,lovaglás”,”sokat éltem ott és kedvencem X ország”,idegen nyelvű adatlap(lehetőleg kínai írással!),fotó egy méregdrága kocsi előtt,napszemüveges kép,nők lehetőleg pucéron fotózva,több varázsige most nem jut eszembe,nem vagyok egy Merlin!
Nagyon tetszett Tamás “varázsigés kollekcioja”.
SOKSZOR ÜTÖM A FEJEM A FAJBA,hogy én, abszolute élöben ismerkedö ember mit keresek-kutatok-kukázok a neten?Hát nem találok én magamnak való nöt/társat élöben??…Szomoruan vettem tudomásul,hogy egyre inkább NEM! Elfogynak,kifogynak,elpárolognak,KAPCSOLATOK FELSZIVJ?K a jó nöket…
Hétköznap találni reménytelen,mert meló ezerrel..hétvégeken az éjszakában,vagy szinház,vagy mozi,vagy…. hol vannak…? Hahó,valaki mondja már meg??Hol tudtok ugy kontaktusba kerülni jó nökkel,ahol esetleg
1.észrevehetök legyenek jelzéseik,ha jeleznek
2.még tudtok legalább 3 értelmes tömondatot váltani velük,ugy,h ne legyen komprommitálo a dolog?
Minden héten kapok a fejemre,hogy” igy-meg ugy nem törödöm a belsö értékek gazdagságával”..Dehogyis nem!De figyelembe kellene venni,hogy nem virtuális jétékban játszunk,ahol karaktereket személyesitünk meg!..(Bár a levelezések igy kezdödnek)
Nekem fontos a kémia,az,hogy lássam,érezzem,”aurájába behatoljak”…és ha ez megvan,akkor jöhet a többi…
Neten-bármennyire is igyekeztem heteket,ezreket rákölteni az oda-vissza kommunikáciora,képküldésre,telohivásokra–valahogy “nem jött át a kémia”…csak max 2-szer…de akkor nagyon…((((
Amíg nem őszinték az emberek,addig halott ez a társkereső dolog.Az lenne az igazi,ha az itt leírt sok panasz pozitív irányba elvinné az egészet.Ez csak naív álom.
Na és mi van olyankor,ha én spec. minden levélre válaszolok,de van olyan emberke akinek az udvariasság veszett fejsze nyele,avagy én válaszolok,és ő meg erre annyit se mond hogy mukk,holott előtte ő gyözködött hetekg,a másik “fajta” meg az aki erre egyenesen alpári,és majdnem szó szerint “akkor dugunk vagy nem”…?
Érdemes válaszolni???már akinek…!
Úgy veszem észre,ennek az internetes társkereső akárminek nincs meg a kultúrája.Amíg az elemi viselkedési szabályok nem mennek át ebbe az írott formába,addig reménytelen az egész!Az anonimitás itt azt jelenti,hogy mindent lehet.Szó szerint!Csak azt nem veszik észre sokan,hogy saját magukból is hülyét csinálnak.A sznobizmus és a humor kétélű fegyver.Az illetőket nem nagynak,okosnak és viccesnek látják,hanem beképzeltnek és hülyének.Nincs mellettük pártatlan szemlélő,aki szólhatna nekik.Ez van.
e. k. evita!
Aki válasz nélkül hagy valakit (hölgyet), az annak érkező következő levelet egy olyan, korrekt személyhez irányítanák, aki viszont mindenkinek válaszol :-)
Ha már digitális technika…
Isti
Ami a nyelvtudással kérkedést illeti,az angol,a német és a francia nyelvet elég sokan ismerik.Ha valaki fel akar vágni,írja meg a bemutatkozó szöveget urdu,norvég,szingaléz nyelven,kínai mandarin vagy mekkai arab dialektusban!A profi legyen profi,vagy ahogy mondani szoktuk:kicsire nem adunk!Elnézve ezt a sok adatlapot,a hírdetők egy része megkereshetné az elveszett ereklyéket,Salamon király bányáit,leszámolhatna egyedül a drogmaffiával,lepofozhatná a Chuck Norrist stb.Ezeket a mindenttudó “zseniket” ejtőernyővel le kellene dobni valamelyik érintetlen brazil esőerdő felett(vadállatok,gyilkos növények).Nem adnék nekik mást,csak egy bicskát és egy doboz gyufát.A szerencsésen hazaérkezőknek rendeznék egy TÚLÉL? T?RSKERES? PARTIT.
A doboz gyufát biztonsági okokból mellőzném :-/
Isti
Hatalmas poénok-immár,:jobban szorakozok szarkasztikus meglátásaitokon,mintha kabaréban ülnék!! (:
Nemes ur,gratulálok! Jol észrevetted a “fullositott” bemutatkozások hátulütöjét és oda-vissza romboló hatását!!Tényleg: sokan lehetnek olyanok,tehát,akik 3-4 kinai mondattal a fejükben tényleg kiirják,hogy pl.: “nyelvtudása :kinai társalgási szint”,egy xar 5 hetes tanfolyás már “posztgraguális menedzseri”-nek ,heti 2 elmondott viccel “társaság középpontja” -vá válik netes bemutatkozásnál az illetö..(:
Tényleg,meg ezek a felturbózott fényképek ..haláliak egyszerüen!!
“Kölcsönkért fullos autók”…”véletlenszerü ,nyilvános ölelkezés és traccsolás celebekkel”…” Versage öltönyömben,helikopterrel érkezem haza céges vacsiról”…hatalmas horderejü képek–tényleg!!
Én alapból NEM klikkelek “autókiállitáson Maserati-bol kikukucskáló hölgyre”,vagy thaiföldi kirándulását megörökitö csajszira,vagy melleit totálisan kipakoló,mütermi Katira–”szám alul mellékelve”..Nem kattinntok annak ellenére,hogy ök legalább öszintén beszélnek tudatalattijukban rejtözö vágyaikról…(Fizesse ezeket,tudod ki,Cicám!!)
Mégis kikre klikkelek??(Saját álláspontom-vállalom a felelösséget)
1.igényes,friss kép,ahol legalább felsö testileg látom a hölgyet-lenge,de szolid ruha!körvonalak mégis látszodnak!
2.látszik hátulról is,látszik életnagyságban is: nem siruhás,nem 3oo méterröl
3.Ex keze nem látszik a “kivágott foton”!!Ez nagyon gáz számomra..Ha még nincsen friss kép,akkor az ex még benne van a tudat-felettiben is(((:
4.Kép a hölgyröl,amint 7köznapi egyszerü,proszto élethelyzetben látom: föz,olvas,pamlagon intelligensen heveredik
5.fürdöruhás-féle kép,ami max 1-2 éves: Orbán Viktor már lehetöleg ne vörös nyakkendöben legyen a háttérben((:
6.családról is lehet-de 13 képböl ne 12ön a 4 gyerekével masirozzon…Azokat elég késöbb lovacskáztatnom térdemen..
Képek alatti leirások,apró pici szösszenetek,nem tul rövid,nem tul hosszu leirások,lopott,de eredeti idézetek,no és persze sacc-per-kábé tudni,hogy miért is van ott az illetö..De csak nagyjából!!((:
“Rögzíthető például,hogy meg kell tanulni állati belekből jósolni,mielőtt az ember megtanulhatna a madarak röptéből jósolni,vagy hogy balzsamozási iskolába csak főiskolai diplomával lehet beiratkozni;vagy hogy kelta nyelvvizsgát kell tenni ahhoz,hogy valaki álláshoz juthasson az ír hivatalnoki karban.Ezek a feltételek kívűl esnek azon a tudáson amit a jós,balzsamozó vagy ír hivatalnok szerepe megkíván.Intézményesen hozták létre,hogy az említett szerepek presztízsét fokozzák,vagy hogy más irányú ideológiai érdekeket védjenek.”Peter L. Berger-Thomas Luckmann:A Valóság Társadalmi Felépítése
sziasztok ismét érdekes témátok van nekem nem lenne gusztusom ilyenekről olvasni,keresni,foglalkozni.
szakítottam végűl a barátommal,de ő azt akarja maradjunk együt.én felajánlottam neki hogy maradjunk barátok,de ő nemakarta.nembirom levakarni magamról.miket mondjak neki hogy leszájon rólam.
egyszerüen nemértettmeg,és mindig aztkellet csinálnom amitt ő akart ebből lett elegem
elsírta magát mikor ezt mondtam,de már nembirtam továb vele.
most jelenleg ruházati boltban vagyok gyakorlaton,és megkel mondjam nagyon jó ,csak kicsit szigorú a főnök aszonyom mert mindig megmongya hogy hogyan ne csináljam vagy hogyan csináljam ezeken kívül nincs semmi gond a lánya a legrendeseb akivel találkoztam.
ezez a szakmán amin most vagyok az elméleti rész nehezen megy akárhogy probálom nemmegy a felelés
ma szombat van és bekellet jönni a suliba nemhogyinkáb othonmaratam volna,most ojan vagyok mint aki nyúzott,és nyűgös semmi kedvem nemvolt bejönni.
ez a suli más mint a többi mert ide olyanok járnak akiknek nincs elég pénzük vagy verekedősek vagy bátortalanok stb
Roberts levelére reagálnék.A húsipari technikus az valójában hentes.Ezt egy bulvárlapban olvastam,ahol a valoságshowkról és a tehetségkutatókról írtak.A gondnok(közintézmény,tömbház,üzemrész) is menedzser, ugyanúgy mint a raktáros.Ezt a főnökömtől tudom.Az önkormányzatnál a pályázatok miatt tisztázni kellett a beosztásokat,ekkor derült ki.A pontos nevét ennek a menedzseri beosztásnak nem tudom.Az operátor szalag mellett dolgozó betanított munkás.Az egyik rokonom kollégája diplomával csinálja ezt a munkát.Ennyit az előítéletekről…Ami a fotókat illeti,legalább tíz éve léteznek olyan programok,amelyekkel élethűen lehet összemontírozni képeket.Az egyik ilyen szoftver reklámjában egy szatyrokkal megrakott háziasszony sétál a tó vizén nagyon élethűen!A lábnyomok és a fodrozódások nagyon élethűek!Ez még 486-os érában volt.Nem tudom,azóta hova fejlődtek ezek a szoftverek.Nem lepődnék meg,ha kiderülne,néhány társkereső aktívan használja ezeket.
Nemes Tamáshoz:
Ki, mibe montírozná magát szívesen? Lehet írni!
A háttér meglehetősen árulkodó, és kevés kivétellel megválogatott, esztétikus, jellemző.
Van, ahol hiányzik, vagy spontán kapásfelvétel, de a kinyújtott karral készített önfotók is megérnének egy disszertációt.
Isti
Isti felvetésére reagálva azt tudom mondani,hogy van néhány internetes szolgáltató (freemail stb.) ,ahová lényegében bármilyen képet fel lehet tenni és le lehet tölteni.Egzotikus tengerpartokból és romantikus,sziklás,havas hegyi terepet ábrázoló fotókból van dögivel.Szerintem luxuskocsikat is tonnaszám lehet találni a neten.A bútorgyártók is biztos rendelkeznek szabadon letölthető-reklám célú-anyaggal.Ugyanúgy érdemes szétnézni a kertészeti cégeknél is.Én eddig ezzel nem próbálkoztam.Egy jó minőségű,multifunkciós szkenner is megteszi képfeltöltés céljára.Már 20000 ft körüli áron lehet egy olcsóbbat venni.Visszatérve kedvenc témámra,a középvezetőkre.Jobban érthető,alternatív elnevezésekre teszek javaslatot:művezető,boltvezető,csoportvezető,igazgatóhelyettes,osztályvezető,brigádvezető.
Isti,
a “kinyújtott karral készített önfotók” -nál remélem nem a tükörben készültekre gondoltál.
Egész kellemesekkel is találkozni lehet. :)
Egyébként is, illik az igyekezetet is értékelni.
Azonkívül nekik legalább van!
Azt viszont érdekes lenne kutatgatni, miért kerülnek fel a lényegi információkat nélkülöző fényképek… (távoli felvétel, teljes árnyékban lévő arc és még lehetne folytatni)
Természetesen nem azokra az esetekre gondolok, amikor nincs más, vagy csak nagyon előnytelen.
Sok értelmetlen dolog azért kerül fel, mert szinte mindenki a “fényképes” adatlapokra keres rá és már egy grafikával is be lehet kerülni a körbe. Ha pedig ez elég érdekes, talán még kattintanak is.
Üdv.
Én a kedvenc és persze számomra elérhetetlen luxusautómba montíroztam magam gondolatban! (Napszemüvegben, így az már a felismerhetetlenségig egy másik valaki : ))
A kinyújtott karos fotókat különben szeretem, főleg a nagylátós-rövidülős az érdekes, bár ez esetben a torzítással is kell számolni. Magam is ilyet készítettem, s külföldi oldalakon nagyon szépeket találni.
Isti
Szép napot!
Szerintem nem feltétlenül érdemes messzemenő következtetéseket levonni az önfotókról és a háttérről.
Kinyújtott kar helyett nekem pl. “tükör-képem” van, mert amikor regisztráltam, korrektnek tartottam egy igazán frisset is feltenni. Persze pár héttel korábbi karácsonyi kép is akadt volna, de nem volt szívem a családot levágni.:)
Háttér? Kérdés, hogy ki mennyit akar mutatni, ill. azzal mit üzenni. Nekem van fent teljesen üres hátterű képem (értsd egyszínű festett fal), elvégre a lakásom berendezése nem sok mindenkire tartozik. A kirándulós pedig annyira körbevágva, hogy még véletlenül se lehessen rá azt mondani, hogy felvágós vagy elvárásokra utal. Aki nézi, nem tudhatja, hogy önerőből mentem vagy valaki vitt, ill. ebben a konkrét esetben egy céges útról van szó…
U. így csak jól látható arckép, dekoltázsra / kigyúrt felsőtestre fókuszáló, netán ágyon heverészős fotó? Sokan csodálkoznak, hogy kétértelmű (egyértelmű) leveleket kapnak. Én úgy gondolom, ki milyen képe(ke)t tesz fel, olyan megkeresésekre számítson.
Isti, álom(háttér): delfinekkel úszni… – de inkább csak álmodozom róla, mint összemontírozom. Mindenesetre egy szelvénnyel lottózom.:)
Üdv,
UD Judit
UD Judit,
Egy ilyen delfines dologban – csak élőben – benne volnék!
Az sem zavarna, ha senki sem fotózná :-)
Messzemenő következtetést magam sem vonok le a hátterekből,
azt viszont állítom, hogy a minőségük egyenértékűen lényeges a
személlyel.
Isti
Isti, megbeszéltük!:)
Szeretem a digitális fotózást,de ez a társkereső része elég borzalmas.Ahhoz a sok Kisokoshoz,akik adatlap és ismerkedés címszó alatt képtelen sztorikat és elvárásokat találnak ki,gyomor és humorérzék kell.Úgy tapasztalom,a korosztályom jó része már be van szűkűlve.Csak a hülye kereskedelmi rádiók,idióta tévéműsorok és a gagyi férfi- és női magazinok jelentik a “kultúrát”.Valamilyen szinten a buta témákra is szükség van,de amikor csak az van,az már nekem sok!Amikor az ilyenek feljönnek a netre vagy elmennek randizni,az az igazi csoda!A nyakadba zúdúl az életmódmagazinok és a társkereső rovatok összes hülyesége!Te vagy a hülye,mert nem tudod hány jégkocka kell egy koktélba…
A Korrekt Internetes Megjelenitésért Kht.
…Ügyvezetönek jelölöm szerénységemet(((,de poziciot ajánlok: Nemes Tamásnak,aki a Lényeglátó Részleg vezetöje lesz–természetesen menedzserként szerepel a cégalapitó okiraton..(
Helyet kap és bársonyszéket más helyeken is mélyreható és magasröptü bölcseletei miatt Figaró Ur is..Istinek ajánlom a Visual Projecting Manager titulust: hmmm,szép volt ez a “nyujtottkaros fénykép”- esszéd..(((
Az én kedvencem egyébként a ” leszbilányok összekapaszkodva buliban” ,vagy a “leszbicsók dizsiben” cimü alkotások..((
Bizony Isten,mint a makákó majmocskák..Azok,mondjuk félelmükben tömörülnek össze..Szereintem ezek is csak igy tudnak ép,egész egyéniséget adni…(((
UD Judit,
OK!
Roberts:
Köszönettel elfogadom :-)
Olyan leszbilányos kép csakis jól nézhet ki, csini tinikkel, sok munka sincs vele, csak egy harmadik barátnőt kell rávenni a fotózásra a dizsi esti fényeiben. Ez egy külön műfaj, meghatározott korosztály…
Szép álmokat,
Isti
Kizárólag mint csúcsgóré,extra juttatások mellett vállalom el.A szponzori bevételekre igényt tartok,az ilyesmit csakis profizmussal lehet csinálni,másképp nem is érdemes.A töméntelen hülyeség miatt hoztam fel ide a racionalizmust,más egyéb oka nincsen.Komolyan venni ezt a mai társkeresést abszolúte nem érdemes,a korábban felvázolt okok miatt.Biztos sikerült az oldal gazdáit kikészíteni,a várt romantikus ömlengéstől fénysebességel távolodunk.
Igazad van Tomi,ezt a társkeresést komolyan venni,izzadva koncentrálva,logikusan összerakott dolgokkal felépitve megjelenni –semmi értelme!
Egyszer véletlenül elszoltam magam egy hölgynek,hogy társkeresön néha ugy szoktam,hogy megirok egy sablonos ismerkedös levelet és beinditom a vadászatot azzal,hogy
“szöveg kijelölése”..”.másolás”….és utána klikkelve 5-6 jobb csajszira…………”beillesztés”5-ször egymás után…((..!
“-Hogy mekkora szemét vagy Te!”–mondta csipöre tett kézzel…
“-Miért fáj ez neked?”- kérdeztem vissza?.”És amikor Ti,nök flörtöltök ide-oda…és csak késöbb böktök rá arra,akivel komolyan akarjátok folytatni..?
.Semmi rosszat nem csináltam: csak küldtem 5-6 csoportos beköszönöt”….(
Aki erre a beköszönöre nem is reagál,az hiába tetszene nekem,NEEEEEEEM??
Roberts!
Szerintem egy levelet 2-3 perc alatt meg lehet írni. Ha valaki komolyan érdekel megérdemel annyit, hogy személy szerint Neki írd.
A kapott levélből fogja érzékelni, hogy csak ? kapta, és ez jól fog Neki esni, meglátod az ilyen levélre fognak válaszolni, mert komoly szándékot feltételeznek.
Sok ilyen sablonos ismerkedős levelet kapok én is, időközönként újra megkapom ugyanazt……persze, hogy nem válaszolok rá.
?gikának:
Nálam a három percből: félnapos, akár többnapos töprengés, miután eldöntöttem, hogy egyáltalán írjak-e valakinek, mert éreztem, hogy tétje van/lehet. Utána meglehet, válaszra sem méltatott, pedig…
Vagyis az a három perc mindenkinél másmilyen sebességgel és tartalommal telik/kell, hogy teljen.
Isti
nem rég ismét kibékültem a barátommal, mert megbeszéltük a gondjainkat,és megigértem neki ,hogy mostmár nemcsinálok ilyen .akkor végig gondoltam ,hogy mitis akarok igazán ,és végül nála kötöm le magam végleg.belegondoltam ,hogy milyen lenne vele együttélni ,és szerintem jól meg leszünk,ha nemcsinálok többet ilyet
szeretném megtudni tőletek ,hogy akik már vesztek ösze csúnyán azok ,hogyan beszélték meg ,éshogyan tették túl magukat rajta.ha valaki nem válaszol nem haragszok meg,de szeretném ha azért válaszolnátok ,mert kiváncsi vagyok.lassan elérkezik a futófesztivál napja mikor elindulok én,és szeretném megnyerni,na ezt nem nagyképűségből montam de,szeretném.képzejétek a papám majdnem meghalt,de szerencsére tulélte mérget ivott .mikor elmondta anyu nekem én majdnem elordítottam magam mert szeretem a papust és nemakarom elveszíteni.
sajnos értesültem róla hogy egyre több sportoló életét veszti .én is sportoló vagyok de még ilyet nemhalottam hogy,pont a legjobbak hullnak el ,és már csak fentről figyelnek minket.én sírtam mindenki miatt aki meghalt nagyon szeretem őkett becsűltem és,néztem a tv-ben és most eltüntek .vajon milesz a töbiekkel pl velünk akik imádtuk őkett,és akik szeretnek sportolni.lehet hogy majd mi is így végezzük ebben a mocsok világban.
sziasztok ismét.nagyon boldog vagyok és vidám mert,az életem értelme a párom.
tudom hogy nagyon csúnyán összevesztünk,de szeretem és boldoggá tessz.
igaz,mindig öszeveszünk de csakis ilyen apróságok miatt.
mikor tegnap mentünk a párommal sétálni,majdnem utánunk jött egy nagytestű kutya,bennem megált az ütő,mert annyira féltem hogy majdnem elszaladtam,a párom is félt de,túléltük.nekem van egy kistestű kutyám,és nagyon szeretem,őmiatta kergettet meg a kutya.mindenhova velemjön a kutyám ezzel sajnos elkapattam csak
ezért utálom ha,velünkjön.
én is irok néha levelet de nem a gépemen keresztül hanem kézzel irva és hát nemkönyű megfogalmazni amit mondani akarok a levélben mert nincs kifejlődve még a szókincsem.amugy ha szemtől szemben beszélek valakivel akor könyebben kinyitom a számat és elkezdek beszélni,de ha,vad idegen az illető inkáb nehezen beszélek mert ha olyat kérdez amire nemtudok válaszolni akkor ott a zavart érzés amit nemtudok kontrolálni,és ez rossz tulajdonság nálam.
amikor megismertem józsit a páromat akkoris az a visszahúzódóérzetem támatt meg
hogy nemtudok hozzászólni,és nagyon zavarban voltam.de mostmár vége most olyan nyitott vagyok mint még soha.most ez az ugynevezett köd vagy fal vesz körül.
régebben irogattam szerelmes levelet és ciki volt mert nemtudtam akkorse hogyan fogalmazzam meg.mostmár menne csak eltalált ámor és már nem nézek csávók után.
hogyan telt nektek a húsvét,nekem jól igaz hogy nemsok locsoló jöt hozzám ,de jóvolt.
apropó szeretném ha válaszolnátok nekem is nem csak a töbieknek.ezt komolyan montam .
holnap lesz a napja hogy vessenyezni fogok .már alig várom.meg már a nyarat is várom.ti mit fogtok csinálni a szünidőben én bulizok 1000-rel utána jöhet a tanulás .ti milyen munkákra mentek ha nyárimunkát válaltok.énis akarok menni ha fölvesznek valahova.
de a futás mellet szeretek,kosarazni,focizni,kondizni ezt azért csinálom mert egy kis izomra van szükségem.megerőre.tegnap pudingot ettem babapiskótával annyira ízlett hogy ,csináltam egy fazzékkal és megis ettem.tiis szoktatok ilyet enni vagy hasonlót.
most itvagyok a suliban és unatkozom mert nincs aki chetelne velem.
Olvasva a sok sok rossz tapasztalatot azt kell mondjam nagyon szerencsés vagyok. Én 18 évi házaság után kerültem fel a nagy húspiacra és szerencsémre 5 nap alatt megtaláltam az igazit,a mai napig is igaz szerelmeben élünk.Mi is egy társkeresőn akadtunk egymásra és leirhatom nyugodtan szerelem első látásra,ne adjátok fel van ilyen ,csak mindig akkor jön mikor a legkevésbé várod.
Nekem ami negativ tapasztalatom van azt leirom,a kedvesem elött egy másik lánnyal találkoztam,dekorativ volt és eszméletlenül tapadt ami nagyon zavart.Igazándiból nálam eggyel dobta el magát,amikor megkérdezte ha szinpatikusak vagyunk egymásnak akár össze is költözhetünk és belefoghatunk a gyerekgyártásba.ezen kiakadtam és közöltem ,hogy bocs de nem én vagyok az embered.
Végül is ahogy erre az oldalra tévedtem és olvasom a rendgeteg negativ tapasztalatot ,azt kell mondjam nagyon nagy szerencsénk volt,hogy anó igy egymásra találtunk.
Mindenkinek hasonló élményeket kivánok amit az igaz szerelem által a mai napig is megélhetek!
sziasztok,már lassan 1 évesek leszünk a párommal és még nemvolt vita köztünk.szerencse hogy boldog vagyok vele mert,más kikészítene. ti milyen évet ünepeltek a párotokkal.én először akarok úgy berugni hogy a világomat nemtudom.
lesz megint 60-ban buli szombaton,ha valaki lejönne jól fogja érezni magát.tuning fesztivál lesz a nép kertben ,és zenekarok is lesznek .mindenféle sergő lesz én is ott leszek a párommal és egy jót bulizunk.
aki nemjön el kimarad egy egésznapos szupi buliból.
mit szoktatok csinálni hétvégén ,érdekelne. én ülük egésznap a tv,vagy a számítógép előtt.meg ha belefér az időmbe futni megyek a pályára és másnap mecsre megyek rendezni.
és estére kipurcanok .holnap buli és fáradt leszek tutira mert még este a diszkóban is maradok .mondom aki nemjönel az sajnálhatja hogy kimarad egy észbontó jóóóóóóóóóóó bulibol.
nemsokára ittvan a nyári szünidő alig várom már uncsi tanulni nektek nem .apropóóóóóóóó megint nemkapok válaszokat.ennyire nemvagyok fontos vagy mivan.