Szilveszteri élmények
Nos, a blogíró most megosztja veletek egy szilveszteri élményét, amely bemutatja a téves és megkésett kommunikációval járó szituációk ékes példányát. Nem lesz rövid, de legalább hosszú! :-)
Szokványos fényképes adatlap egy harmincas nőről. Szimpatikus dolgokat írt magáról s az egy szem apró méretű egész alakos fotó sem rémíszt el. Miért ne, menjen neki is a sablonlevél!
Válaszol, levelezünk, majd november elején találka.Kellemes hangulatban elbeszélgetünk, sok mindent megtudtam róla. Jól menő sminkes-műkörmös, anyagilag eleresztve. Szakmája látszik rajta, hisz a természettől kapott alapanyagot elég jól feltunningolta. ?llítása szerint rendszeresen fut, alakja rendben van, habár a drága farmerja nem épp ideálisan áll a gömbölyű fenekén: talán más fazonnal kellemesebb látványt érne el! ?m nekem így is jó – külsőleg. A lelkét pedig felfedezem majd – gondoltam. Beszélgetésünkön legalábbis annyit sikerült megállapítanom, hogy az értelmesebb és kultúrális szempontból az igényesebb emberek közé tartozik, rendszeresen jár komolyzenei koncertekre, komolyabb kiállításokra és színházba. Jókedélyűen válunk el egymástól és felbátorodva kérdeztem meg, hogy találkozunk-e még? Igen volt a válasz.
S valóban, 4-5 nappal később, szombaton este ismét összefutottunk egy teázóban. Ekkor már tapasztalhattam furcsább dolgokat is: kérdezek valamit és 3-4 másodpercig nem történik semmi, rezzenéstelen arccal réved a semmibe. Például kinézek egy asztalt, megkérdem leülhetünk-e ide s ő csak bámulja legalább 10 mp-ig az egyik falra függesztett képet miközben én tanácstalanul topogok mellette, majd mintha kábulatból révedne fel rámnéz és megkérdi:
– Akkor leülünk ide?
A beszélgetés sem oly izgalmas már – talán engem is bizonytalanná tett még pár, a fentihez hasonló incidens -, de ettől függetlenül kapok pár érdekes infót róla. Például, arra készül, hogy megműtesse az orrát, mert régóta zavarja nagysága és görbesége. Valóban, nagyobb az átlagnál, de meg lehet szokni. Magánélete tulajdonképp 6 éve nem létezik, azóta nem talál maga mellé pasit. (Hogyne, szexpartnere akad, azzal nincs gond, de az állandóra kiszemelt hímtársaim mindig elmenekülnek előle – itt miért nem szólalt meg bennem a vészcsengő, nem is értem?!)
Aztán hirtelen kijön a transzból és bejelenti, hogy felfordult a gyomra, mert indulás előtt az egész napos éhezés után túl sok szendvicset tolt be: vigyem gyorsan haza!
Megteszem. Még mielőtt kiszáll, megbeszéljük a harmadik randi időpontját, amit 2 nap múlva lemond: – Majd jelentkezem! – ígérettel. Meglepődés abszolút nincs bennem: hozzászoktattak ezekhez a nők. S ebben a konkrét esetben talán még meg is könnyebbülök…
Eltûnt: csak úgy porzott utána a virtuális tér oly gyorsan kilépett ebből a “bimbodzó” kapcsolatból. Továbbléptem, mert szerencsére volt hova és el is felejtkeztem róla.
Aztán a Jézuska december 25-én meghozta a drágát ajándékba. Meglepetésemre egy mail fogadott aznap reggel a következő szöveggel – hangsúlyozom, 1,5 hónap néma csend után:
“Van mentségem: munka és az ominózus plasztikai-műtét. Időigényes és körülményes volt a gyógyulás… Most már jól vagyok, vállalható az arcom.
Benned egy igazán kedves, különleges embert ismerhettem meg.Abban az időszakban, amikor mi találkoztunk, én nem tudtam azt a figyelmet megadni, melyet Te megérdemelsz.Remélem, még nem veszett el teljesen minden, és talán van aktualitása a folytatásnak.Szívesebben hívtalak volna fel, de telefont kellett cserélnem. Nem tudom a számod.Az enyém: xxxxxxx, várom a hívásod és bízom a megértésedben.”
Elolvastam, megdöbbentem. A szöveg gyökeresen ellentmond a viselkedésének. Szinte már felér egy vallomással. Vagy tévednék? Két nappal később fel is hívtam, kicsit bosszankodtam eltűnése miatt, de minden mindegy alapon – ha már épp adódott a zártkörű szilveszteri bulinkon üresedés – hát elhívtam oda. Tettem ezt a biztos elutasítás tudatában. Nem vettem komolyan ezt a lányt, mégha ilyen gáláns lépést tett is, mégha ilyen szívhez szóló levelet is írt, mert mindenféle üzenet és értesítés nélküli eltűnésében az érdektelenséget sejtettem. Ha egy nőnek tetszik az udvarlója, a sok munka ellenére is kapcsolatban marad vele – akár telefonon.
Ha kórházba kerül, akkor pláne jól esik, ha van mellette valaki és bátorítja. De ez a lány szó nélkül eltűnt. Hogy is vehetném komolyan?
Szóval csak bedobtam a témát. Meséltem egy picit a 2 napos kiruccanásról. S ahogy ecsetelem rávágta:
- Jó. Ugyan vidékre kellene mennem a rokonaimhoz, velük beszéltem meg a szilvesztert, de ez érdekesen hangzik. Lemondom….
- Jól értettem? Ez azt jelenti, hogy megbeszéltük? Tényleg jössz?
- Aha.
- Hm. Nem vagy semmi – válaszoltam – Vadidgen emberek közé eljössz több napra szilveszterezni. Sőt, igazából mi sem ismerjük még egymást. Bátor vagy!!! De tetszik…
- Remélem, nem bánom meg!
– Igyekszem majd… De van még egy apróság: hely már csak az én hálószobámban van. Mivel párok jönnek, így a mellettem lévő ágyban van még egy hely.
– Gondoltam. Megoldjuk.
?tvettük a technikai részleteket, majd elbúcsúztunk.
Gondolkodóba estem: ha ilyen üzenetet ír több hónap távlatából, ha egy vadidegen társasággal eljön, miközben már egy megbeszélt programja van, amit le kell mondania, egy ágyban alszik velem probléma nélkül, akkor valamiért én mégis fontos lehetek neki. Csak tudnám hirtelen mitôl lett ennyire lelkes?
Nem töröm tovább ezen a fejem. Lesz, ami lesz, együtt szilveszterezünk. Az én barátaim ott lesznek, velük – ha esetleg rosszul alakulna – még tudok bulizni. Aztán, ha mellette összejön valami kellemes esemény, az csak feldobja az évvégét plusz pontokért. Vajh, hány gumit vigyek? Édes gondok ezek….
Az úton
Reggel – a ködös párás épp csak világosnak mondható idôben – találkoztunk. ?lmosak voltunk mindketten. Legurultunk a találkozási pontra. Mindenki bemutatkozott, majd elindult a társaság Hévízre.
Kocsiban próbálok beszélgetni, de valahogy nehezen megy a társalgás.
– Neked soha nem áll le az agyad? – kérdi.
– Ezt úgy érted, hogy sokat beszélek? Unalmas vagyok és hagyjam abba a szövegelést?
– Nem, de sokszor olyan jó hallgatni is.
– Kérlek.
Később mégis kinyitotta a dumazsákot és ismét beszédbe elegyedtünk. Én marha, megdicsértem a bátorságáért és bevállalósságáért, hiszen így vadidegenül – hiszen engem is alig – eljönni egy szilveszeri bulira igenis kemény dolog. Ráadásul még tudva azt is, hogy egy szobában alszunk:
– Na ez az igazán kemény kihívás! – válaszoltam tréfálkozva.
Komoly arccal válaszolt:
– Remélem tudod, hogy semmi nem történhet kettőnk közt!
Kicsit megfagyott a hangulat, mert nem tudtam hirtelen hova tenni ezt a megjegyzést. De biztosan humorizál csak nála a Holló Színház faarccal előadott poénjai a menők.
– Ó, persze hogy nem, meg sem fordult ilyesmi a fejemben – mondtam színpadias túlzásokkal hanghordozásomban.
– Reméltem is!
Kezdtem gyanakodni, hogy mégsem tréfál, de innentől kezdve az útra koncentráltam. Egy óra múlva végre megérkeztünk s átvehettük apartmanunkat.
Szobaelosztás
A társaság elosztotta önmagát: én – a “csajommal” – egy 4 ágyas, 2 szobás apartmanba kerültünk, s társaságnak kaptunk a nyakunkba egy magányos srácot. Ott agonizálni kezdett:
– Nem tudnánk másképp megoldani?
– Mire gondolsz? Te akarsz a sráccal aludni? – kérdeztem.
– Esetleg ti alszotok itt kint (ez volt az apartman nappalija, kihúzható ággyal) és én pedig a hálószobában – mondta kényszeres mosollyal.
Elakadt a szavam. Nem elég, hogy előre megbeszéltük, hogy mi együtt fogunk aludni, nem elég, hogy én hívtam le a saját kis ismerőseim közé a saját szilveszteremre, még képes lenne kitúrni a hálószobai kényelmes ágyamból és kiűzni a srác mellé míg ő bent elterpeszkedhetne. A pofátlanságtól egy kis időre leblokkoltam.
– Nem. Én bemegyek a hálóba és te pedig eldöntheted, hogy melyik szobában leszel! – közöltem vele.
Ennél a pontnál már kezdtem gyanakodni, hogy a kellemes szilveszterem élvezeti értéke csorbulni fog!
Szaunázás
Délután – mivel a többiek kidőltek az utazás fáradalmaitól – csak ketten ugrottunk át a közeli – 4 évvel ezelőtt épült, egyáltalán nem olcsó – élményfürdőbe. Szilveszter miatt – ahogy várható volt – nem csak páran lézengtek odabent. Már a medencerészben húzni kezdte a száját:
– Mennyien vannak itt. Undorító a tömeg. De tréh ez a hely. A Hotel Aqvincumba járok és ott sokkal kultúráltabb minden.
Mindenáron szaunázni akart, így felugrottunk a lezárt részbe is, ahol – elvileg kötelező volt a lepedő használata. Persze, mi magyarok, nem vagyunk ehhez a szabadsághoz még hozzászokva, így sokan egyszerűen a fürdőruha felé tekerték a lepedőt. Eddig én is csak “magyaros” szaunában jártam, így a meztelenség ilyetén megnyilvánulása kissé zavarba hozott. Hozzá kell fűznöm, hogy akik betartották a rendelkezéseket és valóban megszabadultak fürdőruhájuktól, azt egy paraván mögött tették és intim részeiket elfedték a lepedővel. Hasonlóan cselekedtem én is. Hölgyem viszont magától érthetődően ott mindenki elôtt öltözött át.
Bementünk az egyik fülkébe, ahol már mindenféle nemű, lepedővel betakart emberek üldögéltek. Leültem az egyik padra, míg ő egy szinttel feljebb helyezkedett el, tőlem 1-2 centire úgy, hogy nemesebb és intimebb részei pont fejmagasságba kerüljenek velem, ami a lepedő szabályos és szabványos hazai userbeállításokkal történő üzemeltetése esetén semmi problémát nem okozott volna, de levetette magáról, szépen leterítette és anyaszült meztelenül ráült: a vágyott punci pont mellettem volt egy heves mozdulatnyira…
– Én tudom hogyan kell szaunázni, ugyanis külföldön ennek kultúrája van. Sokat jártam ilyen helyekre és szörnyű, hogy idehaza szinte senki nem ismeri ennek szabályait. Te miért nem veszed le a fürdőlepedőt? Erre rá kell ülni!- parancsolt rám.
– Ezt most verd ki a fejedből! – mondtam, mert épp azzal küzdöttem, hogy ne állítsak egy kis sátrat alul. Mereven (majdnem szó szerint) figyeltem a lesötétített ajtó előtt odakint szaladgáló embereket és próbáltam olyan kiábrándító témákra gondolni, mint például az egészségügy szétverése, a cégfejlesztés kezdeti lépéseinek nehézségei ill. pár magyar politikushölgy ruha nélkül.
? közben – magát egyáltalán nem zavartatva – trécselt tovább mindenféle lököttségről. Közben – igen hígénikus módon – seperte le magáról az izzadságot – rám. Egy idő után elfogyott a cérna és otthagytam a sok, szintén zavart pillantású, néha sunyiba a nőt mustráló férfitársam közt.
Leültem egy nyugágyra kicsit kipihenni az izzadás fáradalmait. Negyedóra múlva letelepedett mellém.
Elérkezettnek láttam az időt szóba hozni kettőnk lehetséges viszonyát.
– A kocsiban elhangzott egy érdekes mondat a szádból. Nem ismerlek, így nem tudhatom, hogy vicceltél-e vagy komolyan beszéltél, de mindenféleképp kíváncsi lennék. Most te valóban nem akarsz semmit tőlem?
– Hát persze, hogy nem! De ez teljesen egyértelmű volt… Te kis buta, komolyan elhitted, hogy igen?
– Micsoda? Mi volt egyértelmű, már ne haragudj! Soha nem mondtad, hogy ne kaparjak, mert nincs értelme! Ráadásul nem én jelentkeztem be nálad, hanem fordítva. Nem én mondtam le egyéb elfoglaltságaimat, hanem te, hogy eljöjj velem vadidegen helyre és emberekkel. A két randinkon minden rendben folyt, kellemesen elbeszélgettünk…
– De nem történt semmi! – válaszolta – Ha akartam volna tőled valamit, akkor nem csak ennyi történik.
– Mert nem feküdtél le velem a második randin, ebből nekem egyértelművé kellett volna válnia, hogy semmi esélyem sincs? Logikus. Bocs, hogy nem ismerlek és saját hülyeségeim miatt nem kapcsoltam. De minek jöttél le, minek írtál nekem?
– Mert jól érzem magam veled, kedves srácnak gondollak.
Ettől szokott általában eldurrani az agyam: úúúúúúútálok kedves srác lenni!
– Már ne haragudj, de ha csak barátkozni akarsz velem, akkor miért nem ültünk be – az egész mostani szilveszteri mizéria helyett – január 3-án egy kávézóba? Normális emberek így csinálják…
– Érdekesnek hangzott ez a program…
Újabb technikai szünet következett, amely pontosan addig tartott, míg 10-től elszámoltam 1-ig.
– Mivel nem akarsz tőlem semmit, nekem viszont külsőre bejöttél, ezért örülnék ha a rám való tekintettel nem illegetnéd magad előttem meztelenül – kértem.
– Miért? – kérdezett vissza naívan.
– Talán mert zavar. Nem tudok úgy rád nézni, mint egy vadidegen, semmi-közöm-hozzád-csak-egy-meztelenül-szaunázó csajra. Én szerettem volna összejönni veled, így a tested is a vágyaim közt volt. Rendben, hogy nem lesz semmi köztünk, de ne kínozz azzal, hogy a mézesmadzagot itt húzgálod az orrom előtt!
– Ugyan. Majd megszokod, fogyeld meg. Itt ez a természetes.
– Jó, ettől fogva külön megyünk be a szaunákba – válaszoltam mérgesen. – A barátságot pedig hagyjuk, mert abból van egy pár. Ha ezt még odafent veted fel, akkor nem hozlak magammal: lett volna más is, akivel ilyen alázások nélkül is el tudnám tölteni ezt a pár napot. Nem barátkozni akartam veled, hanem … hagyjuk!
– Most bedurciztál. De semmi gond: hamarosan úgyis megbékélsz és elfogadod a helyzetet, aztán pedig nagyon jól ki fogunk jönni egymással, hidd el.
– Neked kellene elhinned, hogy nem!
A diszkurzus további részében még elmesélte miért is nem jövök be neki, mint pasi: nem látta meg bennem a csibészséget. Azonkívül az ötös skálán magát 4-esnek osztályozta, engem 3-masnak: tehát külsőleg nem vagyunk egy polcon, így ezért sem járhatunk.
Kezdte magát egyre inkább megkedveltetni: az forgott a fejemben, hogy lealacsonyodjak az ő színvonalára avagy sem? Mindenesetre a művésznő becenevet kapta tőlem…
Az este
Hazaúton már hívtak a többiek, hogy merre járunk és megvárjanak-e a vacsival. Szendvicseket készítettek, ami a “művésznőnek” nem tetszett: ő kerek-perec kijelentette, hogy nem szereti. Marhára nem értettem, hiszen azt sem tudja mi van benne: hogyan nem lehet nem szeretni? Ez kb olyan, mintha valaki kijelentené, hogy nem szeretem a levest: na jó, de melyiket?
Először hajlottam arra, hogy beülök vele egy közeli étterembe, de nem tettem: nekem igenis jó a szenya, szenvedje ki ő maga és költse a saját pénzét! Rendeljen valamit magának…
?gy is lett. Visszaérve a többiek közzé vetettem magam és beszélgettem velük, miközben megettem a nagyon finomra sikerült vacsit. A művésznő eközben az apartmanunkban – elbeszélgetve a magányos sráccal – rendelt magának trendi kaját (francia hagymalevest és cézár salátát) Fent maradtak, miközben a társaság java a közösségi helyiségben beszélgetett, játszott. Ez is irritált, mert elég rossz híre volt a hím lakótársunknak, aki már megpróbált az egyik – partnerrel rendelkező! – hölgyre is rászállni. Ezek után már én sem reménykedhettem, hogy itt ez csak egy ártatlan beszélgetés.
Forrni kezdett bennem a düh: nem elég, hogy hülyének nézett, mert elhitette velem, hogy akar valamit tőlem. Nem elég, hogy még aláz is és kioktat. De most nekilát és az ismerőseim előtt akar megalázni, mint pasit?! Egy olyan lépés, egy olyan szó, egy olyan nyilvánvaló eset, ami arra utal, hogy ezek össze akarják szőni szexualitásuk pókfonalát, amelyben fennakadhatna büszkeségem és férfiasságom még megmaradt aprócska kis tavaszi legye, abban a pillanatban lecsapok és kihajítom mindenestül a hóba, a fagyba, az éjszakába!
A többiekkel maradtam. Néha benéztem hozzájuk, hol tartanak épp, próbáltam leinvitálni magunkhoz, de nem akaródzott nekik:
– Olyan jól beszélgetünk itt – közölte a művésznő.
Késő este “hazamentem”. Már az ágyban volt. Lezuhanyoztam, befeküdtem mellé, szinte egy szó nélkül és elaludtunk.
Másnap
Reggel felkelt és kisétált – szó nélkül. Odakint elkezdett a sráccal beszélgetni. Én sem voltam rest és felöltöztem, majd csak egy odavetett köszönéssel kisétáltam. Reggeli után a többiekkel megbeszélve készülődni kezdtünk a fürcsihez. A művésznő – mikor visszaértem az apartmanba – megint az ágyban feküdt és olvasott.
– Mi elmegyünk fürdőzni. Velünk óhajtasz jönni? – kérdeztem tőle.
– Igen.
– Akkor kezdj el készülődni, negyedóra múlva indulunk.
Odafele csak ő ült az én autómban és egy szót sem szóltunk egymáshoz. Durciban jó vagyok – ezt még nem tudhatta -, így ha kellemetlen helyzetbe akart hozni a struccolásával, hát ez nem sikerült. A másik kocsi sofőrjével együtt kiraktuk utasainkat a bejárat előtt míg mi távolabb leparkoltuk autóinkat. Mire visszagyalogoltunk egy kupacban álltak az ismerőseim és a művésznő jóval arrébb telefonált. Hideg volt – decemberben ez azt hiszem nem megdöbbentő – így nem akartuk megvárni, míg befejezi: bementünk az előtérbe. Sorba álltunk – hosszú volt, tán majd tízperces. Reméltem addigra befejezi és csatlakozik hozzánk. Nem tette meg. Viszont agyamat kissé bepöccintette ezzel a modorral: ha már társasággal jött legyen kedves megtisztelni őket jelenlétével. ?m mivel ezt nem tette, így mondtam, hogy mi vegyük meg a belépőket – s mivel művésznő felnőtt ember – majd elintézi ő is magának feltéve, ha be tudja ezt az irgalmatlanul fontos, sürgős és hosszú telefont fejezni. Halvány reményként megcsillant bennem, hogy tán a hazaútját szervezi…
Odabent kellemesen elvoltam a tövbbiekkel. Egy óra múlva – mikor épp félrevonultam magányosan vállat masszíroztatni – megjelent mellettem.
– Mikor fogod abbahagyni ezt a hisztit? – kérdezte “kedvesen”.
– Úgy érzed, pont egy ilyen mondattal kell indítanod?
– Nem értem mi bajod. Csak csinálod itt feleslegesen a feszültséget. Szerintem ez az egész egy műbalhé – nyávogta.
– Műbalhé? Te valóban nem érzed, hogy mikor léped át a határt?
– Nincs semmiféle határ… Hagyd már abba, ez egy férfinak nem áll jól! Ne viselkedj úgy, mint egy nő! Különben is, ti meddig maradtok?
– Még másfél órát.
– Én egész napra vettem jegyet. Visszajösz értem ötre?
– Nem vagyok futárszolgálat. Kezd elegem lenni ebből a szituból. Mivel te a legapróbb erőfeszítést sem tetted meg, hogy úgy viselkedj, amivel figyelembe veszed az érzéseimet, mert egyszer még lehet hülyének nézni, de amikor már kikezdesz a lakótársunkkal a szemem előttszinte semmibe sem véve, na ez már túl sok! ?gy most levetem az úriemberség nekem amúgy is szűkős zakóját és feloldozom magam: innentől kezdve oldd meg magad. Vagy jösz velünk másfél óra múlva és akkor beülhetsz mellém avagy ahogy akarsz este visszabumlizhatsz. Válassz!
– Jó, elmegyek, megkérdezem van e taxi errefelé
30 perc múlva előkerült és mégegyszer bepróbálkozott. Nem adtam be a derekam.
– Maradok és majd megoldom a visszajutást – közölte.
?gy is lett…
Az éccaka
Szilveszter éjszaka kellemesen telt: nekem mulatsággal, neki pedig alvással. ?gy volt jó…
Hazaút
A csekély 3 órás hazaút – mert mégiscsak úriember révén hazahoztam – tökéletes csendben telt el.
Tanulság? Neki sok. Nekem is egy kevés:
talán kiskamaszos, talán egy kicsit kellemetlen, de érdemes az “alig ismeretség” esetében egy hosszúnak ígérkező együtt töltött hétvége előtt letisztázni – mégha olyan egyértelműek is a jelek – konkrétan ki mit szeretne a másiktól, hogy a konkrét vágyak és ellentétes elképzelések mellett mindketten eldönthessék, hogy fel merik e vállalni a bekövetkező szituációt és még véletlenül se érezhesse átverve magát senki! Mert ebben az esetben nekem csak ez volt a kellemetlen.
Üdv
Ezt a történetet én is elmondhattam volna, szinte mejdnem ugyanez történt velem is szilveszterkor. Baráti kapcsolatnak indult de mind 2en kezdtünk elmélydni benne, mikor egyik napról a másikra közölte hogy ne erőltessem nincs esélyem nála, belszeretett másba csekély 2 hét alatt úgy hogy azt még csak nem is látta csak képen -.-., maradjunk barátok bla bla bla. Mikor megkérdeztem miért hülyített akkor 2 hónapig, miért mondta hogy talán bejövök neki, és esélyel indulhatok nála, akkor még ő volt kiakadva hogy miért mondok neki ilyet, ő sosem mondta nekem ezeket. Jó kis összeveszés, majd 3 nap múlva telefonon bocsánatot kért, hogy igen is igazam volt. Most ott tart hogy összejött a másik sráccal első randizás után, dúl a szerelem. Ahogy megismertem 3 hónap alatt, látom 3 hét és nálam fog sírni hogy jaj szakítottak, bár kívánom ne így legyen. . . .
hi…
ismerős a szitu..meg kell tanulnunk(férfiaknak) kiállni saját magunkért amikor egyes nők azt hiszik ,hogy azért jőttünk a világra,hogy őket szolgáljuk….pl engem simán átb…tt egy csaj szilveszterkor..utcsó pill-ban bejelentette,hogy asztalt foglalt a barinője neki és inkább vele megy…azóta kb 10 sms-t irt ,hogy igy hiányzom,ugy hiányzom…….sztem belül ő van felháborodva,hogy nem válaszolok……inkább regeztem ide:)
Szia!Igaz,hogy én nő vagyok,de nagyon köszönöm,hogy megosztottad eme tapasztalatodat!Teljesen egyetértek veled,abban amit tanulságként vontál le!:)
Érdekesek a szilveszter éjszakák….én itt ültem a fórum előtt egy üveg gyerekpezsgő társaságában.Ajánlatom persze akadt,mint:
-Csak a szilveszter éjszakáról lenne szó,csak szex – 22 srác,be sem mutatkozott.Köszi.
-Nyugati-tér első randi,szilveszter éjjel – fagyhalál.Köszi
-Első randi,elegáns szálló,40-es pasi+barátai -jól hangzik,de épp a fenti szituból kiindulva nem tudom mire számíthatok.Anyagilag nem vagyunk egy szinten,ezt pedig nem fogadhattam el,akármennyire erősködött.Megsértődött, azóta sem jelentkezett.Jól döntöttem,úgy érzem.
Azt hiszem sokan úgy vannak ilyenkor,hogy mindegy ki az,csak legyen mellette partner.
Ez a kategória,köszönöm,nem én vagyok.
Tudtam én, hogy valahol olvastam már ezt a sztorit…
http://fvtr.blog.hu/2008/01/23/szilveszter_szauna_szeszelyes
Csak nem?… ;-)
na ezért salsaztam én ezerrel:)
mindenesetre érdekes volt a hölgyemény hozzáállása…pfff
Jó sztori volt, wazz. Minden részvétem! :)
De nagyon jól kezelted a körülményekhez képest.
A tanulságot azért jól lehetne vonni, de ezt meghagyom másoknak, úgyis csak vita lenne belőle. Minden éremnek két oldala van. Addigra már, hogy elmérgesedett a viszony, úgysem tehettél semmi mást. A végén már jól kezelted. De az elején….
Viszont a történetet imádtam, kösz. :)
Szerintem is kultúrált módon oldotta meg a blogíró a helyzetet! Én nem lennék képes ilyesmire, amit ez a nő leművelt!! Először is másfél hónap múlva ír egy kacérkodó, bocsánatkérő levelet, amire köszönje meg, hogy kapott választ és bónuszként még egy szupernek ígérkező Szilveszteri bulit is! A viselkedése katasztrófális volt!! Ha én férfi lennék nem hagytam volna magam, kicsit késő kezdte a csaj semmibe vételét. Lehet, fura hogy nő létemre ezt írom, de az ilyen nő meg is érdemelte amit kapott!
Az írás nagyon szuggesztív volt, nekem legalábbis!
Szerintem a szilveszteri bulik a lazaságról szólnak.Ha egy kicsit felönt a garatra az ember az se baj.Egy jó társasággal átmenni a következő évbe,mégis csak jobb,mint a tévé elött ülni.Tuti,hogy ez az írás nem kapcsolódik semmihez.Inkább írok szilveszterről,semmint valami okos blogíró véleményét elemezzem.Nekem nagyon tetszenek a hideg éjszakában felrobbanó tűzijátékrakéták.A cím előhozta bennem a hangulatot…
Sziasztok!
Hát tanulság a blogírónak, meg mindegyikünknek, hogy ilyen nőkkel szóba állni sem érdemes. Mert hát egy ilyen nő mire is lehet képes? Tán lepedőakrobata, de vajon egy vasárnapi ebédet el tud-e készíteni? Vajh milyen értékeket tud majd átadni a születendő gyermekének? Ja, bocsánat, hisz ő nem fog szülni, mert minek is. Vajon milyen értékrendszere van egy ilyen nőnek? Csak a külsőségeknek él, számára bármi megengedhető, mert ő csúcsok csúcsa? Igen, bizony. I
Nálunk igényes időtöltés a plázakószálás. Hölgyeink mottója: vásárolj állandóan,légy boldog és fogj egy balekot! Mert csúcs az érzés, hogy egy végtelen és telezsúfolt épületben lehet talizni, meg kapcsizni, meg kajolni, meg hasonló nagyszerű dolgokat művelni. Az élet csupán egy játék, merő szórakozás, ahol mindent szabad, még azt is, ami amúgy tilos.
Sajnos ma érdekes trendek vannak. Talán a rendszerváltás hozta ezt is magával, mint oly sok minden mást. Sok embert nem neveltek, csak felnőttek, mint a vadon nőtt gyöngyvirág. Ez meg is látszik, hiszen sokan még alapvető normákkal sincsenek tisztában. Pároknál is sokszor látom például, hogy a fazon a nője jobb oldalán megy, pedig régi dolog és pont a hölgyek védelmével függ össze, hogy a nő bal oldalán kell menni. Jobb oldalon régi mondás szerint is csak a k.rvák, meg a kutyák járnak.
Bemutatkozás, kézfogás. Hát ezzel is gondok vannak. Egy első találkozásnál például a nőnek illik nyújtania először a kezét és nem a férfinak, mert az tolakodásnak és rendkívüli modortalanságnak számít egyébiránt. Szórakozóhelyre, vendéglátóhelyre először a férfi megy be és utána a nő. Kifelé pont fordítva. Azt gondolnánk, hogy ez alap, pedig nem az. Sokan, szinte mindenki például ülve nyújt kezet az álló embernek, ez is nagyfokú tapírság. Igaz sokan kényelemből nem emelik meg a hátsó fertályukat, mert hát minek is tiszteljem meg a másik embert azzal, hogy felállok. Persze, azért mindig és folyamatosan csodálkozunk, hogy hol tart ez az ország. Hát itt tart! A politikusaink is csak olyanok, mint az emberek nagy többsége. A szemét, ha még szét is fújja a szél, attól az még szemét marad! Nálunk széles tömegek vonatkozásában jellemzően egyfajta posztmodernkori proli mentalitás dívik. Ez is talán a Kádár-rendszer öröksége. Magyarországon jelentős lelki és szellemi igénytelenség van. Mindenki csak saját magával van elfoglalva. A másik ember kicsit sem számít. A N?-t nem meghódítani kell, hanem leigázni! Ez a trend, ne legyél gyenge. Légy magabiztos és erős, igaz semmihez sem értesz és egy nagy semmi vagy, de sztár vagy. A valós teljesítmények azok nem számítanak. Ha a média szárnyára kap, akkor nyert ügyed van. Ehhez elég egy villában böfögni, vagy pukkantgatni nagy nyilvánosság előtt, vagy ledobni a textilt ország-világ előtt. Ezeket a “hősöket” celebeknek, vagy miknek hívják. Hogy mihez értenek az talány. De ők a menők, ők a trend. ?k formálják a közvéleményt! Vagy például nézzük csak meg a közlekedést. Nemrégiben a zebrán is majdnem elütöttek zöld jelzésnél és még én voltam a hibás. Svájcban, ha gyalogos közeledik a zebrához, már akkor megállnak az autóval. Magyarországon szerencséd van, ha épp bőrrel átjutsz és túléled az úton való átkelést. Mifelénk rendkívül agresszívak az emberek. ?gy szocializálódtak, vagy csak a közegben váltak ilyenné. Ki tudja?! Egy biztos: “A dudva, a muhar, A gaz lehúz, altat, befed S egy kacagó szél suhan el A nagy Ugar felett.” (Ady: A magyar ugaron)
Balázs…kissé ellentmondásosra sikeredett a jobb oldal bal oldal részed…gondolom a ” Jobb oldalon régi mondás szerint is csak a k.rvák, meg a kutyák járnak. ” az a ajobb oldalán csak kutyának és k.vának mennek akart lenni…mert ha ugye a nő bal oldala felől vagy, akkor a nő jobb oldalon megy :)
Hmm hát blogírónak csak gratulálni tudok, mert még mindig ő jött ki jól erkölcsilega történetből, és jól kezelte, én nem lettem volna ilyen türelmes, vagy legalábbis eddig. Az más kérdés, hogy ismeretlent saját társaságomba sem hívnék főleg nem 3 napos szilveszterre… még olyan csajt se akivel kóstolgatjuk egymást. De ez aztán hihetetlen, hogy egyesek milyenek… ja de legalább lett belőle egy élvezetes olvasmány, és tanuulság!:)
Balázs!
Nyers és kiméletlen szösszenet a mai állapotokról….én se irtam volna meg jobban.
Minden mondatoddal egyetértek!!
szi
szerintem a rendszerváltásnak semmi köze az egészhez..akkortájt z egész világ változott…svájc is mo is….átalakultak az értékrendek ..egyébként igazad van …
Politikai elemzések helyett szerintem az EMBERI KAPCSOLATOKKAL kellene foglalkozni.Szerintem a változás az élet része,egy részét úgysem lehet kikerülni.Az a lényeg mit hozunk ki az adott helyzetből.
Balázs írásának kapcsán kezd bennem egyre inkább körvonalazódni, hogy az, aki tudja és tartja az illemet és szokásokat: baloldal, ki megy előre, kézfogáshoz felállni stb stb, az mind itt gyűlik társkeresőn, mert arányaiban itt úgy veszem észre majd’ mindenki tisztában van ezekkel. Mégis ha a “népet” nézzük pont fordítottnak tűnik az arány. Szinte senki nem tudja. Szóval aki egy tahó [***] szóval az, annak van párja, ahogy mondja Balázs, valóban ez a trendi; aki meg normális lenne nem kell senkinek. (Ill kéne, csak valamiért nem találnak egymásra).
Ja, és elég a sógorékhoz átruccanni, ha szeretnéd hogy átengedjenek a zebrán; persze célszerű figyelni a rendszámot, ha virít a H betü, meg az ablakban a “ne fürggyé le” akkor jóeséllyel nem fog megállni csak elütni…
Blogíró! Grat! :)
Azt hiszem, T. Blogíró jó fej emberke, de egyáltalán nincs emberismerete, vagy ha van, azt valami nagyon elaltatta. ?rása alapján értelmesnek gondolom. Érthetetlen hát az eset, mivel az értelmes emberek nagy ívben elkerülik a “trendi műkörömépítőket”. Vajon milyen elképzelései voltak, hogy ha túl jutnak a szilveszteri pásztorórán, hogy élnek majdan tovább? Miről társalognak? Valószínüleg a nő nem látta benne az alfa-hímet. Talán még azzal segíthetett volna a dolgon, ha sokkal előbb helyre teszi; de persze akkor is ott a kérdés, hogy minek.
Jogi formulával élve: a hölgy ráutaló magatartást tanusított, majd szerződés szegést követett el. Ezután T.blogírót sem hibáztathatta volna senki, ha nem bánik ilyen kesztyűs kézzel a másik féllel.
Balázsnak sajnos igaza van; csak remélni tudom, hogy e-fórumon kívül is fellép és harcol az álliberalizmus ellen!
Végkövetkeztetés: a nő és a férfi “érdeke” egy szűk metszeten találékozik. Nagyon izgi játék megtalálni azt a partnert, akivel arányosan nyersz és vesztesz. De sajna ez általában nem derül ki 1-2 nap alatt. Erre ment rá hősünk szilvesztere…
Marquce szabad vagy? Megismernélek ;)
Blogíró ember… hát aki ocsut káprázik, annak elmegy az étvágya… nagyon sajnálom, hogy belekevereted magad egy kényelmetlen helyzetbe… és valóban sokat tűrtél…, igaz utólag könnyű okosnak lenni. Az ember néha azt akarja hinni, hogy az a csoda tényleg megtörténik magától, és hinni akar… aztán kinyitja a szemét és ott káprázik a valóság.. aztán vagy jó vagy már megint csalódik :)
Kívánom, hogy legyen türelmed kivárni azt aki nem mű, hanem igazi :) nem a szakmával van a hiba… a modortalansággal… és még okoskodhatnék tovább… sok mindenkivel értek egyet akik kommentálták az írást és nagyon tetszetős az iromány maga… tanulság is meg volt… szép estét :)
Marquce- szal értek egyet. Már az a hónapos kiesés sejtette előre a végkifejletet. Viszont ne felejtsük el azt se, hogy a blogíróban a rossz élmény ellenére valami megmozdulhatott, amit mi így kivülről nem tudhatunk, érezhetünk, csak ő. Remény??
Biztos nem csak gáláns lovagiasság mozgatt, vagy “majd én megmutatom, hogy te csúnyán viselkedtél, én ennek ellenére szép élményekkel halmozlak el, hogy rádöbbenj, – ne csak szóban – ostoba tettedre.”
Ez a csaj beteg. 6 éve nincs állandó partnere -mint kiderült – joggal. Én – a természetből vett példával élve – méhkirálynőnek nevezném. bbe aképbe helyezkedve a blogíró egy egyszerű méhecske volt, aki potenciálisan nem lehet partnere, csak SZOLG?JA a királynőnek (és érezze magát megtisztelve) . “ARRA” csak a heréket várja…
Mindegy. Tanulópénz.
Minden elismerésem a főhős srácnak a türelemért,kitartásért.Én már a kocsiban az első beszólásánál kiraktam volna két pofon kiséretében az út szélére a hóba. Az ilyen betegagyú nők miatt nehéz normális kapcsolatot keresni.Azt se tudja,hogy mit akar. Igazán egy alapos verés se segít az ilyenen,mert egy kicsit magábafordul,de utánna újra kezdi a bunkóságait.
Hú, hogy mekkora rongyos szemét ribanc az ilyen! Képesek smsbenvagy mailben minden nyálas ígymegúgy szeretlek vallomásra aztán ha a tettek mezeire kerül a sor, akkor meg köztünk semmi sem lehet. Hányszor beszoptam már az ilyenekkel!
Kövezzetek meg, amiért ismerkedésre használom fel ezt a felületet, de nagyon kíváncsi lettem a titokzatos Freedom Writer kilétére.Kérlek, írj! n.santoro@citromail.hu
Rég olvastam ilyen jó stílusban megírt levelet, és a tartalma…hát én eddig nem bírtam volna, és meg kell védjem a nőket, a normálisa nem ilyen.
Kényes pasi sztori még az ezredfordulóról (jó szórakozást hozzá! :) ):
Interneten ismerkedtünk össze, két napi szemszárazságot előidéző monitorvizslatás után, közölte, hogy megy hazafelé busszal, én pedig felvetettem miért ne jönne felém, ott tölti az estét, legalább megismerkedünk személyesen, jót beszélgetünk, főzök neki vacsorát (utólag ezekre már csak úgy gondolok vissza, hogy én állat…) Telefonszámcsere megvolt, és elindult az őrület.
Sms-t írt a buszról, hogy a sofőr lekapcsolta a villanyt és ő most két órán keresztül mit csináljon a sötétben (hát….de nem nem, ennyire nem foghatok mellé- gondoltam magamban-).
Megérkezett. A fényképalak és a húsvér ember a közelében sem volt egymásnak. (már éreztem hogy gáz lesz).
Odaérünk az albérletbe (jó kis fősulis kéró-abszolútt lepukkant), finyákolva szemléli kis lakunk (már észre sem veszem). Mivel december volt, mi mást is tudtam volna gyors összedobni, mint jó kis hurkát, kolbászt, főtt krumplit, melyek közül (SZERINTE) a hurka túl zsíros, a kolbász erős (hol vannak már a férfiak…), a krumplinak pedig nem megfelelő a hőmérséklete. Az est hátralevő részében a túlélésre játszottam. Végighallgattam tőle (szerinte) megfelelően alátámasztott véleményét a számára nem népszerű párt tevékenységéről, ami kimerült az ócsárolásban, szidásban, kritizálásban megfelelő érvek nélkül (ekkor már olyan voltam mint egy földre tepert áldozat…hangtalanul szenvedtem).
Egy külön szobában elszállásoltam, aminek (meglepődtök!!!) a hőmérséklete nem volt megfelelőí, így a drágám hősugárzóval és két plussz pléddel aludt.
Másnap reggel már korán ébren voltam. Főztem teát (nem vagyok én olyan…), majd ébredése után közölte, hogy ezt a fajta teát nem szereti. (ez volt az utolsó csepp a pohárban). Gyorsan néztem neki egy buszt, majd lekísértem mert a szentem még a végén eltéved és a nyakamon marad….gyors elválás és én rohantam valahova el messze onnan, üvölteni tudtam volna, hogy hogy tévedhettem ekkorát…és ekkor megszólal a telefon… emberünk lekéste a buszt, és felszólított, hogy menjek és szórakoztassam mert két óra múlva megy a következő…gondolom sejtitek, de valahogy nem értem oda időben, a tízperces visszautat 2 óra alatt tettem meg karácsonyi forgatag, meg ilyesmi…de azt hiszem ennyit megérdemelt. Odaértemkor még közölte, hogy hideg van, és esik a hó, ő meg mennyire fázik, a váróterem meg televolt, és hideg volt, és ő fázott….bla-bla-bla
Utána még írt sms-t, találkozni akart. ? sincs tisztában azzal hogy viselkedik. Nekem például ezért ment el a kedvem ezektől az ismerkedési lehetőségektől.
Kedves joie!
Hát nem semmi egy sztory…))
Szintén azt tudom mondani erre, mit az előttem szólók közül többen is:azért vannak rendes lányok!
Valszinű kifogtad az “aranyhalat”, de ne bánkódj, ezekből lehet okulni és tanulni a végletekig, hidd el uez forditva is megtörténik velünk nőkkel, bár az okozat talán nem ilyen,a kedves úriember angolosan távozik, köszönetet se mondva…de legalább attól nem kell félni, hogy visszajön:)))
Szerintem a sztori épp azért tanulságos sokunkak, mert ilyen emberből van pár nőben és férfiban is: visszajelzés kell neki, pontosabban, hogy ápolják a lelkét, egóját, önérzetét… nem gonoszságból, átverésből, de ez a titkolt vágyuk. Volt egy ilyen ismerősöm nekem is: nagyon kedveltem, jó volt vele időt tölteni, de mindig csak olyankor jelentkezett, ha szüksége volt a pozitív visszacsatolásaimra. És mikor eleget kapott, megint eltűnt pár hétre-hónapra… Egyébként teljesen jólelkű, kedves figura volt. Csak nekem kellett egyszer rájönnöm, hogy ez egyoldalú, és nekem többnyire szenvedést okoz…
Ehhez két aprócska gondolatot tennék én is hozzá:
1. Ez nem saját, de jó: “Nem mind arany, ami fénylik.”
2. Azért azt sem szabad elfeledni, hogy ez a tájékoztatás meglehetősen egyoldalú. És ez nem kétségbevonás, mert eléggé hiteles volt a leírás, de attól még igaz, hogy féloldalas a dolog. Ilyenkor azért jobb meghallgatni mindkét felet.
Egyébként gratula, élvezetes volt a beszámoló. (ui: ha megtalálod a nődet, vége lesz ennek a blognak?)
sajnálom én is…de nagyon tetszik a stílusod, nagyon jól írsz…ez egy novella is lehetne, kár hogy nincs csattanója…mármint neked biztos nagyot csattant, de amúgy… érdekes, ahogyan írsz, választékos, laza, ��szinte…na nem ömlengek többet, köszi az élményt…remélem legközelebb több sikerrel jársz…én sztem nem mentem volna el…nem szeretek direkt hülyét csinálni magamból…
Sziasztok!
Szívesen megosztanék Veletek egy hasonló jellegű saját történetet, mivel szorosan kapcsolódik mind az internetes ismerkedés / félrevezető (elhallgató) adatlap témájához, mind a felületes, amúgy elsőre szimpatikus ismerőssel elkövetett hosszabb program előre nem látható buktatóihoz…
Én 5 éve jártam az akkor legnagyobb netes társkeresőn, és a kezdeti levéltömegből – utólag elég rossznak bizonyult – női megérzés alapján kiválasztott, amúgy szűk 200km távolságban lakó fiatalemberrel gyakorlatilag az 5. randin nagy bátran elutaztunk egy közös 8 napos nyaralásra. Sem előtte, sem azóta nem volt hasonlóan felelőtlen húzásom – akkor egyszerűen arra gondoltam, hogy épp 30 vagyok, kinek tartozok elszámolással? … miért is ne…
A lényeg, hogy minden romantikus elképzelésemet sikerült romba döntenie kb. a 3. napon, amikor is X folyón lefelé csordogálva, egy kb. 10nm-es kabinban “összezárva” büszkén (?) mesélt arról, hogy negyvennégy skalpot sikerült addig begyűjtenie, sokszor kettesével ugorva a skálán. Én meg csak álltam és néztem, hogy én marha, erre az útra költöttem az összes szabad megtakarításomat (sokéves lakástörlesztés után…) Végülis két nap búslakodás után arra jutottam, hogy ha már így alakult, éppen “tanulhatnék” is valamit, és őrjöngés helyett inkább ezt választottam. Az utat követően még 1x láttam, de gondolhatjátok, hogy nem nagyon hiányoltam a későbbiekben a fiatalembert. A tanulság szinte 1:1 egyezik a témaindító íráséval, csak talán kicsit nagyobb “tanulópénzt” fizettem érte…
Hogy valami pozitívot is írjak: a fenti esetet követő második netes próbálkozásból egy szép négy éves kapcsolat alakult ki. Bár nem illik mesébe a befejezés (a gyerekvállalás / nem vállalás kérdés elég nagy szerepet játszott a kultúrált szakításban), és máig fáj, én is szeretném megerősíteni, amit Judit többször is említett: vannak emberek akik valós adatokkal, nevüket/arcukat vállalva, tényleg komolyan gondolják…
Jóéjszakát!
Marquce:
Szerintem senki nem fog megkövezni. :))) Én személy szerint csak drukkolok, hogy megismerkedhessetek. Ahogy olvastam, a szimpátia így ismeretlenül csak az írások alapján már megvan, úgyhogy hajrá!!! Társkereső blogban vagyunk, semmi sincs kizárva!
UD:
Köszönöm a támogatást!! Épp tegnap volt egy ismételt meglepő élményem. A reg. lap alapján tök szimpi srác, jó írókával megáldva, msn-en küldött még fotót, de azon úgy nézett ki mint egy iraki terrorista. Két teljesen más embert láttam, még csak nem is hasonlított a reg. lapon lévő fotóra… Ne értem… Én ezért teszek fel több fotót, legalább 3-4-et, mert ott már van összehasonlítási alap.
Üdv mindenkinek, Judit
Pocsék Szilveszter lehetet, de jó írás lett belőle. “Minden jóban van…” – mondta anyukám.Amit aonban nem mondott, hogy ha valaki se szó, se beszéd eltűnik másfél hónapra, akkor ott már érdemes gyanakodni. Sajnos, a vágyaink gyakran a józan eszünk helyére kerülnek. De másként meg unalmas lenne a világ!
Balázs, igaz is, amit írsz, meg nem is. Túl sommás, leegyszerüsítő, azután pedig már 2000 éve is a világ és az erkölcsök hanyatlásáról írtak… :)
Hát én nem értem az embereket. Aki itt nő, természetesen nyíltan utálja a kis macát a maga kis háziasszony szemszögéből. Aki itt férfi, természetesen nyíltan utálja a kis macát, akit soha nem kaphat meg, pedig szeretné. A kis maca persze erre rá is szolgált, télleg nem túl szimpi.
DE.
Azért a posztírót biztatni, és sajnálni….
Először is ekkora lúzert rég láttam mint ez a gyerek. Nem dughatja meg a nőt, és elkezd hisztizni, mint egy ovis. Egyszerűen nevetséges, mégis mire számított, hogy elhívja a csajt szilveszterre, és az KÖTELES dugni vele? Puhapöcs.
És arról ráadásul mindenki megfeledkezik, hogy a srác se azért hívta a csajt, mert annyira szerelmes lett volna bele. Egyszerűen könnyen megkaphatónak hitte, és reménykedett egy könnyű dugásban. Eltévesztette, mert kevés volt hozzá. De semmivel sem voltak tisztábbak a szándékai, mint a lánynak.
Itt tényleg senki nem tud olvasni?
Kedves Blogíró! Nem mentél át a hét próbán, ezért nem nyerted el a királykisasszony kegyeit. Ez szomorú, mert szerintem túl hamar feladtad. Ahhoz viszont gratulálok, hogy egy remek kis irodalmi alkotást hoztál létre. Bölcsek a hozzászólások, néhány pozitív visszacsatolást is kaptál, a lényeget azonban h-laci fedte fel nekünk.
H-Laci!
Nem lehet valakinek könnyű élete melletted, mert ha véletlenül nem úgy gondolkodik és cselekszik, mint te, akkor az máris hisztizik? Mi a frász volt az én viselkedésemben hiszti? Az, hogy bunkó pöcs módjára nem dobtam ki azonnal, amikor kiderült, hogy probléma van? Elítéled, hogy a terveim közt szerepelt egy esetleges szex – miközben talán sikerül más értelemben is megismerni? Miért, te mit szoktál csinálni a lányokkal – két fős irodalmi esteket tartasz?
Nem lettem szerelmes belé? Miért, te 2 randi után már hősszerelmes szerepben tündökölsz? Mert akkor gratula!
UI: az ellenvélemény nem tilos, de a szóhasználatra vigyázz, mert a következő trágárságnál azonnal töröllek!
Nem birom ki hogy ne szoljak hozza, bar ne haragudjatok, de nem birtam vegigolvasni a hozzaszolasokat…
Szoval inkabb a sztorira reflektalnek.
Az teny hogy a csaj nem volt szimpatikus viselkedesu, de sztem erre mar a talikon irtakbol ra lehetett volna jonni.
Szoval ez mar nem okozott nagy meglepetest a szilveszteri sztoriban.
De! A pasi akkora luzer, szerintem…
Elhiv egy csajt szilveszterezni azutan hogy eltunt jo sokaig, es be is veszi a nyilvanvalo kamuzast…Az olyan elkeseredettnek tunik, olyan gorcsosen belekapaszkodonak, olyan szanalmas. Az a tipikus pali, aki ezzel csinal magabol 3-as fokozatut…ahogy a muveszno is mondana. Ez mar olyan ket labon pitizes katgoria hogy legalabb azert hadd dugjalak meg… uhh. Nem vagyok a muveszno tipusu csaj, de ha kiszimatolom az ilyen “szanalom dugas” szagot, azonnal ugy reagalnek mint a Muveszno, abszolut szoba se jonne. Es igenis ilyenkor barmely mas ferfi dominansabb,vonzobb, a maganyos fiu is a nappaliban, o foleg. :D
Hallod… Ez az a pasi tipus, aki ha tud, gyorsan dug es aprokat,de csak azert mert orul a szerencsejenek, es baromira fel hogy kiugranak alola es fakepnel hagyjak… mint ezen a szilveszteren.
Sorry de nekem a tanulsag nem a csajrol szuletett,mert az eleve boritekolt volt, hanem inkabb a palirol, aki itt meg sajat sertettsegeben furdozteti az egojat a blogon, hogy pedig o jol csinalt mindent, sot , es megis menyire atraktak a palankon…
Ezzel csak az a baj, ha nem azzal vagy elfoglalva mar az elejen hogy behajtsd a numerat, mar nem lett volna masodik randi se… Magadat szivattad…Remelem ez is leesik a vegere.
Nem tudom ki hogy latja, de nekem ez jott le egyertelmuen. Persze lehet megkovezni, de oszinten szolva nem erdekel.Valszinuleg vissza se nezek ide tobbet,szoval johet barmi… :) utanam a vizozon…
Ha mar atgondolod amit irtam,akkor mar megerte ideirnom, ha nem akkor ugyis mindegy akkor majd atelsz meg par magad generalta hasonlo sztorit amiben mindig a masik oldal lesz a hunyo…szerinted. :)
A Blogger:
Már megint nyafogsz. Nem hiszlek el. Na látod, ezt nem bírják a nők, ezért nincs csajod. És milyen trágárságot? Hol volt trágárság az írásomban? Mennymá…
A Blogger:
Egyébként én azt szoktam csinálni a lányokkal, hogy megismerem őket, ha kölcsönösen bírjuk egymást, és tudjuk mit akarunk egymástól, AKKOR megyünk együttalvós programra. Nem pedig sunyizok és reménykedek, hogy hátha annyira részeg lesz szilveszterkor, hogy ha már egy ágyba kerültünk, talán meg tudom dugni. Ez akkora gáz, hogy fél Magyarországot egyedül elláthatnád, a Putyin meg csak sírna.
H-Laci!
Hű, te mekkora “megmondóember” vagy! Nem is értem, ha ennyire kened-vágod a témát, akkor hogy-hogy nem egy egész hölgykoszorú kísér el téged minden utadra? Tudod mit? ?rd meg a tutti pöpec randijaidat: hogyan kell ezt csinálni! Várom és közzéteszem szívesen! Eccsém, lassan ott tartok, hogy órákat veszek majd tőled, mert abszolút meggyőztél arról, h te vagy a tudás birtokosa! Taníts, mester!
Csak pár dolog nem stimmel:
- egy ekkora májer, tele csajokkal, mit keres egy ilyen oldalon?
- aki ugat, az nem harap. Aki ebben a témában azt akarja beállítani magára, h mennyire sikeres, mennyire ért a nőkhöz és a randijai maguk voltak a dícsfény és a sárga út a boldogsághoz, az a legnagyobb lúzer, mert még azt sem veszi észre, hogy HOL VEZETTÉK MEG A N?K!
- mindenki magából indul ki. Ha neked erről a sztoriról a sunyizás jutott az eszedbe, meg a lopva kettyintés, a részeg csajszik megdugása, akkor te lassú agytekervényeid bizony erre vannak ráállva!
S honnan veszed, h nincs nőm? Ebből is látszik, h semmit nem tudsz, csak feltételezel, ráadásul rosszindulatúan. Ezen az analógián haladva mesélek én is rólad: most és eleddig téged marhára megszopattak a nők, egyedülálló, otthonülő kis farokcibáló vagy, aki itt akar kompenzálni műveltségről, kifinomultságról egyáltalán nem árulkodó hozzászólásaival! Nőt mindössze az ÖKM-ben láthattál, randikat meg a romantikus filmekben…
Eltaláltam?
UI: szerintem ne pazarold az elektronokat a semmit sem érő gondolataidra!
Nagyon rendben van ez az írás.
A történet az durva… Èn tuti, hogy kihajigáltam volna a cuccát az élményfürdő elé (megjegyzem, korábban hasonlóképpen jártam volna el mint te, de mára már változott a helyzet).
Sziasztok,
A sztori tényleg jó, jól van megírva.
A vélemenyém az, hogy a nevezett hölgy szimplán akart egy jó szilvesztert egy kis szexel füszerezve, de késöbb meggondolta magát és ezért a srácot okolta magahelyett, nekem ez jött le a történetből. Ezért viselkedet ilyen alpárian, amit én egy sima kivül tágasabb mondattal zátam volna le, söt kicsit talán még meg is szívattam volna a hec kedvéért. Elvégre szilveszter volt.
Kedves Blog?ró!
Aranyos történet és eléggé megosztott hozzászólók, vélemények és nézőpontok…
… ha már lúd, hozzáteszem az enyémet is.
Persze kétoldalú a dolog és persze mindketten követtetek el hibát, (bár az a nő nem normális), de amit mégis nagyon díjazok, hogy még él a remény, és jó érzés volt olvasni, hogy ez az érzés a pasikban sem halt még ki.
Szerintem inkább vállald továbbra is, hogy alkalomadtán egy kicsit naívnak tűnj, de így van esélyed arra, hogy egyszer ? is megtalál, vagy megtalálod.
Blogger :
nagyon felhúztad magad. érzékenyre tapintottam :-)
na szia.
“A csekély 3 órás hazaút – mert mégiscsak úriember révén hazahoztam – tökéletes csendben telt el.”
Ez a mondat legalább röhelyes. Úriember? El vagy kicsit tévedve.
Kedves Blogger!
Az ilyen nőt egy FÉRFI pár órán belül leépitette volna!Ennyire ficerget a cerka:)))
Aphofis! Addig jó, amíg ficereg! ;-)
T. blogíró! Azt hiszem a nép egyszerű gyermekei erősen lefikáztak téged :-). De sose bánd, és könyörgöm, fel ne add! Negyedszer jövök vissza, és mindig találok 1-1 “gyöngyszemet”, amin negyed óráig nevetek. A hatalmas arcú vagány srácoknak üzenem, hogy biztos, hogy a Ti életetekben is volt már olyan bula, amit nem tudtatok megmászni, az aprócska különbség ott van, hogy az a nő lehet, hogy nem vitette el magát szilveszterezni! A nagy lényegfeltáró észrevehetné, hogy nem az a gond, hogy nem jött létre a kefirc, hanem az, hogy T. blogíró búrája csúnyán át lett verve. Egy nagyon kellemetlen kész helyzet elé lett állítva. A férfiaknak kell a nő; és a nők tudják ezt, de ezzel visszaélni enyhén szólva bunkóság.
Sunyi módon megakarta dugni? De hát a vágy az alapja minden normális párkapcsolatnak. Erre épül később érzelem, majd az értelmi értékek.
Behajtani a numerát?!Milyen különös, hogy az elején a férfi akarja behajtani a numerát, tíz évre rá meg a nő :-).
Ja, és bármennyire is meglepő, hisz nagyon sokan dolgoznak ellene, még vannak úriemberek. Egyéni megítélés kérdése, hogy ki hol érzi a határt úriemberség és lúzerség között.
Marquce!
Neked ficereg vagy benned ficereg!:)) Nem mindegy:)))
Aphofis!
No igen! Nagyon kell vigyázni, hogy melyik oldalán állunk a ficergő furulyának!:-) De ne komolytalankodjunk, mert a Blogger kiürítteti a termet. :-)
Kedves blogíró, azt hiszem az itt lévők fele ilyen. A másik fél pedig azt mondja ez nem ferr, de zömük szintén így viselkedik.
Én ugyanezt éltem, csak egy hétig a Balcsin. Ráadásul fél év múlva szintén felmerült egy kirándulás lehetősége, a hölgy az utólsó pillanatig hitegetett, majd az utolsó nap lemondta.
Sziasztok ! Eloszor is elnezeseteket kerem az ekezetek miatt de talan igy nelkuluk is ertheto leszek.Hat ez nem semmi! De nezd a pozitiv oldalat megszabadultal tole ! legkozelebb ha ujra ismetelten szilveszterkor egy ilyen versenyzo fut az utadba csak hanyd le ferfiasan,mert hat ugye valaki szerint te nem vagy igazi ferfi.De ne izgulj tanulsagul en egy ilyet vettem el masodszor, megint elvaltam es akkora gyerektartast fizetek hogy fustol. Te egy szerencses ember vagy egy bajod van ezt ugy hivjak Feher Ejszaka Lovagja.Na baratom van egy jobb hirem a szamodra ebbol nagyon egyszeru kigyogyulni es ez nem ferfiassag kerdese hanem egy gondolat amit meg kell hogy erosits magadba EN VAGYOK A LEGFONTOSABB , aki meg ezt el tudja fogadni es megosztani veled elfogadva a megosztott elso helyet az a tied .Legkozelebb ne azon gondolkodj hany kondomot veszel meg tudod ez olyan mint a kek elefant nem szabad kozbe ra gondolni de a kibaszott nagyfulu ott van a gondolatodban ha akarod ha nem.Mond a csajnak:- en fizetem a vacsorat a gumit te veszed.Figyeld a reakciot ,valaki az gondolja majd paraszt vagy, valaki azt humoros,valaki meg hogy ramenos.Egy biztos aki egy hullamhosszon van veled az nem veszi komolyan es megy vacsorazni. Ha meg valaki raadasul pontozza magat meg a partneret is hat lekozelebb jol nezd meg a szaunaba hogy mire pontozza magat mert az eszere arra nem.Tudom nem egyszeru,en is megettem de hogy ne erezd magad senkitol se kevesebbnek az ilyen no barkit kepes kicsavarni lelkileg meg mr. igazi ferfit is mert ilyen is van itt ha hiszed ha nem na annak pont ilyen not kivanok egesz eletere.Egyoval gratulalok hogy igy siman megusztad.HAPPY NEW YEAR ! ui: nem kioktatni akartalak csak felnyitni a szemedet,
micsoda pihent agyú barom képes ilyen gyermeteg sztorit kitalálni!
Ha esetleg mégis igaz,akkor meg megérdemelted,hogy koppanj te hímsoviniszta majom)))
Sziasztok! :)
Marquce, Én írtam Neked, jó címet adtál meg, vagy az úriemberek elfelejtenek válaszolni :)))
Szép napot mindenkinek ;)
Freedom Writer!
Az úriemberek csodálkoznak. Az emilcím jó. Levélke sehol. Ugye Te is ott leszel, amikor Bill Gates-et nyilvánosan mágján megégetik? Örülök, hogy nem adtad fel és előkerülődtél. marquce@rubicom.hu Ha ez sem működik, kérlek írj Te egy címet!
Haláli volt a felvezetö hosszu történet! Érdekes és tanulságos: ilyeneket is kellene iskolában venni magyarórán!!((((Üzenetem férfitársaimnak:
Péter,a müvésznö nöi egóját tartottad karban..és szabályosan ababn elégült ki ez a nö,hogy belédrughatott-némi dekázgatás után..Remélem tanulópénz volt ,hogy” nem állunk be csöpögni a kirakat elé,ha nincsen pénzünk és hitelünk”..Akkor elmondom,h mit kellett volna tenned akkor..
Szóval,mi gyakran alkalmazunk szórakozóhelyen egy “beetetö-embert”,aki”felhajtja nekünk az árut”..41 évesként, ha erölködnöm kellpl. 28-33 évesenél,mert rám sem hederitenek,akkor jön” E,a 26 éves bombasztikus barát-nönk”,aki vén majmok közé betipeg alig-rucijában..és kedvesen saját zsebböl meghiv bennünket sörözni,stb..–persze mindez teátrálisan,mindenki látja..Ö hozza a piát,saját pénzéböl,puszi-puszi,hozzánksimul!!(Utána ezt a pénzt Ö visszakapja,de azt már nem látják a beugratottak.)
Szerinted,nagystilü müvésznönk erre a számára lealázó sztorira mit lépne..?((
AMIRE R?JÖTTEM A NÖKKEL KAPCSIBAN(üzenet mayday 56-nak)
” A NÖK GONDOLKOD?S?T UGY KELL ELKÉPZELNI-SZERINTEM-,MINTHA LABIRINTUSBOL UGY AKARN?L KIJUTNI,HOGY MINDEN UTEL?GAZ?SN?L FELDOBN?L 3 DOBOKOCK?T..ÉS ASZSERINT V?LASZTAN?L IR?NYT,HOGY PONT OTT,PONT AKKOR MIT DOBSZ..NEM ÉRTEM HOGYAN CSIN?LJ?K: IGY IS KIJUTNAK..ÉS ELÖBB,MINT ÉN..”
Rob
hali
mi szintén a párommal elmentünk szilveszterezni a holtel lyceum-ba,ami jó volt összegezve a 4 napot,amugy meg ,a szilveszteri műsor tré volt és unalmas
a Hotel Aqvincumba az élményfürdőben tényleg jó volt.
a liceumban ,egyik este nem volt fűtés,eltört a csővezeték valahol,a sauna az jó volt ,de a jakuzzi nem volt elég meleg
a furdőköpenyük XL-es méret volt a legnagyobb,de azt is kérni kellett,mert L-es volt kirakva,ha egy 110 kg -os ember felveszi akkor azt megnézem
a kaja jó volt,csak hideg volt az étteremben is,
szóval a fűtés nem volt valami jó egészében és persze drága is volt ahhoz képest amit kaptunk ezért cserébe
Hát én nem tudom az én történetem nem is ide vág de valaki talán tud tanácsot adni. Tavaly nyáron megismertem egy gyönyörű n��t nem itt hanem egy másik oldalon (tudjátok van rengeteg ilyen) Kb 6 8 hétig csak leveleztünk msn cím csere kamera stb Augusztusban el ment nyaralni de miel��tt indult volna mindenképpen találkozni akart velem. Megbeszéltük hogy egy bevásárló központban találkozunk ��ssze is jött a találkozás de nem sikerült túl jól mert én annyira zavarban voltam hogy az hihetetlen Egy olyan n�� jött felém amilyet még az álmaimban sem láttam Szóhoz sem jutottam csak hebegtem habogtam össze vissza (Pedig 41 éves vagyok és nem ez volt az els�� randim) Elbeszélgettünk majd haza vittem és én is haza mentem (��n vidéken lakom kellet egy óra mire a belvárosból haza értem) Még nem ült a gép el��tt De én már alig vártam hogy bejelentkezzen. Végre bejelentkezett egy kicsit beszélgettünk semmit mondó dolgokról majd rá kérdeztem hogy mit szól hozzám? Azt mondta hogy nagyon szimpatikus vagyok de nincs az a bizonyos szikra. ��n ebb��l mindent megértettem .Azt mondtam neki hogy nincs semmi baj mert ezt még id��ben mondta ��n ezzel le is zártam a dolgot �� is elment nyaralni nekem meg sok munkám volt nem is foglalkoztam többet az egésszel Szép lassan eltelt a nyaralása haza ért Esténként láttam hogy fent van msn en de nem írtam neki. egyik este megkérdezte hogy van e valami bajom vele én azt mondtam hogy nincs semmi mert még id��ben véget vetett a dolognak viszont még esélyt sem adott hogy jobban megismerjen. Azt mondta hogy szeretne velem tölteni egy egész napot hogy megismerhessen hozzá tette hogy természetesen szex mentes napra gondolt . én azonnal bele egyeztem (sajnos) Nagyon jól sikerült az a nap ki jött hozzám és egész nap csavarogtunk beszélgettünk szóval jól éreztük magunkat egyre sűrűbbek lettek a találkozások én is sokat jártam be hozzá megismertem a fiát a munkatársait a barátait szinte mindenkit aki fontos volt neki . A szüleit karácsonykor akarta bemutatni Nagyon készültem a karácsonyra 7 éve minden karácsonyomat egyedül töltöttem Szentesete be mentem hozzá a szülei már ott voltak bemutatkoztam nekik hamar a szívembe zártam a két kis öreget és ��k is engem de sajnos nem tudtam maradni mert ügyeletbe kelet mennem (már évek óta úgy intéztem hogy szentesete mindig ügyeletbe legyek mert még az is jobb mint othon egyedül . Másnap az egész családot ki vittem hozzám és ott is maradtak 2 napig . 26 ikán reggel kint cigiztem a konyhában még mindenki aludt nem akartam senkit zavarni. Ki jött hozzám a Marika �� az akir��l beszélek és azt mondta hogy ez neki nem megy tovább mert �� nem tud szerelemmel szeretni engem. elöször azt hittem hogy viccel nem is akartam el hinni. De sajnos nem vic volt A legsz��rnyübb az volt az egészben hogy megvárta amíg teljesen bele szeretek Pedig én az elején megmondtam h nem akarok soha többet csalódni Napokig nem tudtam aludni nem szégyenlem de rengeteget sírtam csak rá tudtam gondolni Csak írtam az sms eket meg a emailokat a közös fényképeikb��l videot csináltam azt küldtem neki ��jszakánként bementem a házuk elé és csak néztem fel az ablakára egy szál rózsát hagytam mindig a posta ládájába .De már nem mertem felhívni vagy üzenni neki mert féltem hogy hogy zaklatásnak veszi Teljesen tönkre mentem idegileg is és fizikailag is Mindenkit elmartam magam mell��l mert csak nekik akartam élni Mindenkivel mindenféle kapcsolatot megszakítottam még a barátiakat is h csak az övék legyek Január 14 én felhívott azt kérdezte hogy van e még hely a szívembe a számára . megmondtam neki hogy mindig is lesz mert azóta is csak szenvedek azt mondta ne szenvedj tovább itt vagyok. ��n akkor a világ legboldogabb embere voltam Azon a hétvégén ki jöttek hozzám a fiával örömet akartam szerezni nekik és én hülye kitaláltam hogy menjünk el korcsolyázni. Jól indult az egész nagyon sokat nevettünk De szegény drága kicsim elesett és két helyen eltört a bokálya ��n azonnal bevittem az egomi korházba majd onnan a balesetibe mert neki az volt helyben és a gyereknek suliba kellet mennie hétf��n . Szombat estét��l minden nap ott ültem az ágya mellet amíg meg nem műtötték ez kedden este volt . Szombaton engedték haza de nekem sajnos akkor dolgoznom kellet azóta nem hív nem válaszól az sms ekre ha felhívom csak a lecseszést kapom. megint napok óta nem alszok nyugtatókon élek félek hogy másodszór is elveszítem pedig én csak jót akartam Mit tegyek ??????????????????????????????????????????????????????
Hát igen hölgytársunk tipikus példája annak hogyan lehet kihasználni egy pasit.Sajnos én is voltam ilyen helyzetbe de én együtt voltam egy ideje a barátommal és egy társasággal indultunk Harkányba szilveszterkor ,a párom a kör minden hölgy tagjával foglalkozott engem meg elhanyagolt.Igaz volt sex medencében meg masszírozás de mégsem éreztem hogy ettől a pár naptól szorossabb lessz a kapcsolatunk.Azóta szakítottunk én flusztrált voltam vele szemben az ágyban mivel jóval időssebb volt nálam.Azóta eltelt egy pár év ő összejött egy még nálam is fiatalabb lánnyal azóta együttvannak.
A férfi tényleg jól kezelte és nem értettem miért hülyítette az a nő örülhetne hogy ilyen pasik vannak még a földön.Másfél hónap után még szóba áll vele.Nem?
Puszi mindenkinek
Tényleg hülyén viselkedett a nő,és vszínű,én hamarabb elküldtem volna a francba,de…azért te sem vagy ám angyal.. ?szintén megmondom,h nem volt szimpatikus a hozzáállásod az egészhez…tényleg nagyon világosan kitűnik az írásodból,hogy magadban minden ellenére is arra számítottál,hogy azért csak sikerül “megszerezned” legalább egyszer.. Ez a magyarázat arra,hogy miért tűrted a dolgait..akkor is,mikor a jobb érzésű ember már elhajtotta volna a francba.. És én nem bírom az olyan férfiakat,akik ennyire a szexre fókuszálnak. Ha nem így állsz hozzá az egészhez,simán megspóroltad volna a csomó befektetett energiát. Erre mondják azt,hogy edd meg,amit főztél.
Bocsánat mindenkitől, hogy itt levelezünk…
Marquce javallom, keress Te, Engem, a klasszikus formáknak megfelelően…. chakram@windowslive.com címen várom leveled… :)
Kedves Többiek!
Olvastátok a fiatalember többi írását is? :) Szerintem vannak jó gondolatai, és nem hiszem, hogy a “dugás” lenne a célja, és ugyan nem tisztem egyik félt se védeni, de mégis csak egy belső monológot tárt ki a nyilvánosság számára, ha mást nem is, ezt azért tisztelhetnénk… fura, hogy a kommentek között előbukkanak személyes sérelmek is…nem értem miért…Hemingway se mindig úgy ír, ahogy én akarom…
eddig ezt csak Rejtőnek sikerült elérnie…hogy kifogástalan legyen :D akár csak a megfogalmazása, de leginkább a mondani valója… figyeljünk már oda egymásra egy kicsit többet és ne csak a negatív indulatokat nyomjuk le egymás torkán… mindjárt itt a tavasz, ma tuti nem látott árnyékot egy mackó sem… mosolyogjunk, ott egy csomó szomorú pofa körülöttünk, javítsunk a hangulatukon… értem én, hogy sok pocsék dolog történik naponta…Velem is… mással is, de nem élhetek folyamatosan az árnyékukban, a napom olyan lesz amilyennek megélem, ha igyekszem a jót látni, azt is fogom szem elött tartani, nem azt mondom, hogy nincs rossz, és nem nehéz… de akarni kell, hogy jobb legyen…és olyan, hogy nincs már erőm… lélegzel…ha meg már a padlón vagy, vegyél fel onnan valamit, ahogy a klasszikus mondja…. :) szerencsés az akinek nem kell küzdenie, de ugyanakkor nem is tud róla, hisz nincs viszonyítási alapja… kinek rosszabb? mindenkinek a sajátja fáj a legjobban, hiszen azt élte végig,… van akinek a műköröm leesése a legnagyobb fájdalma, van más, aki elvesztett valakit…. egyéni értékrendek vannak, amit a közösségnek kéne megfeleltetnie…. jajjj elkapott a gépszíj, se eleje se vége a mondanivalómnak….
vagyis inkább túl sokat mondanék egyszerre… de ez nem is az én fórumom :D
Na szép napot mindenkinek! :D
Le a kalappal, ahogy a “dolgot” intézted!Nem sok férfinak lett volna ennyi türelme a nőhöz. Ne bánkódj, jobban jártál. Nagyon érdekes volt a történet, s tanulságos.Több sikert a randizáshoz. Szia! Melinda
huuu! Szerintem ismerem a lanyt! :) En is randiztam a fajtaval. Lehuzos kurvak ezek, ma mar tudom. :)
Lehet, hogy nagyon új vagyok még itt, de a társkeresésben 10 évet töltöttem el. Sajnálatos módon a ffiak ezt a formát nagyon kényelmes prostituciónak tartják. Ami végül is azért lesz igaz, mert vannak – sajnálatos módon – olyan nők akik ezt igy is gondolják. Talán azért van az, hogy én viszont a ffi -akra na nem haragszom, de nem tartom őket értelmes lénynek. Saját magam, nem iskolázottságom lévén, de tapasztalatom alapján már regényt irhatnék a 10 évről. Na ugyanis az első randi: ha szimpi, az már fél siker, ha nem, de te neki igen, beül vele 1 kávéra stb. Na ha aznap lefekszel vele, mert neked szimpi akkor qrva vagy és nem jelentkezik többet, mert nem is akart többet, de ha meg nem mert neked nem annyira jó, hogy az ágyba kössetek ki, na akkor te vagy a qrva és meg is irja, hogy negyhogy azt gondold, hogy esetleg valaki más majd rád vár. Jaj nagyon nehéz. Főleg amikor egy reprezentativ nőről (saját magam) ról beszélünk és jelentkezik egy foghijas, féllábú, koszos, alkoholista,sőt már volt olyan is aki konténerben lakott. Na szóval a férfiak ilyen szempontból megbízhatatlanok. Marika