Akárhogy nézzük, a randi egy férfi számára feladat, kihívás, megoldandó szituáció, ahol a szemben ülő hölgyet el kell bűvőlni, meg kell mutatni legjobb oldalunkat és meg kell győzni őt arról, hogy mi vagyunk a számára a legjobb választás. Jöhet itt bárki azzal a szöveggel – de kedves ffitársam, ha megfigyeled általában csak nőktől hallani ilyet -, hogy a szerelem csak úgy betoppan életünkbe és nem kell tenni érte, s a legnagyobb hiba, azt akarni minden áron! ?m ha alaposan utánagondolunk, tudjuk, hogy ez csak a másik nemnél működhet: egy férfi életébe soha nem lép be az igazi. Egy férfi mindig harcol, felhívja magára a figyelmet, kezdeményez, udvarol és ha mindent jól tett és még szerencséje is van, akkor learatja munkájának gyümölcseit.
Az utcán sétálva, boltban vásárolva, szórakozóhelyen bulizva egy csinos hölgy leszólítson engem? Hát ez oly meseszerű, hogy inkább három pretty woman story-t hiszek el, mint ezt.
Mi férfiak nem várhatunk, hanem felvéve a kesztyűt, megtalálva a hozzánk illő módot és helyet, harcolunk és hódítunk! S ha megállapodtunk abban, hogy ez egy tudatos és előre elhatározott tevékenység, akkor pedig elismerhetjük, hogy mint minden ilyenre – ahogy az élet egyéb más területén elvégzett feladatokra is – fel kell készülnünk, hiszen nem hagyhatjuk csak a szerencsére, a vak véletlenre sikerünket! Nem érdekünk, hogy egy sunyin jelzett vagy határozottan kimondott – Bocsáss meg, de inkább hagyjuk! – kijelentéssel porba hulljon reményünk és újabb, jelentős sebet ejtsenek önbecsülésünkön, határozottságunkon. Mert e kettő a legfőbb fegyverünk randijainkon: ha sérülnek, úgy válunk egyre gyengébbé, úgy győznek le „ellenfeleink?, úgy lesz mind reménytelenebb, hogy elfoglaljuk a nők bátran védett szívét.
A határozottságot sok féritársam összetéveszti az önfejűséggel, makacssággal, figyelmetlenséggel. A lényeg: minden szituációra legyen megoldási javaslatod, minden kívánságát tud teljesíteni, minden esetben, amikor nem tud/akar dönteni egy hölgy, Te megtedd helyette, s a terveiteket végre is tudd hajtani!
Miért adnák oly könnyen hölgyeink szívüket, – régi lovegregényekben ártatlanságuknak nevezték ezt -, hiszen ez legfőbb kincsük. Ha egyszer beengednek oda valakit, azt nehezen tudják onnan kiverni – s minél idősebbek, tapasztaltabbak, annál vastagabb a fal, annál félénkebbek, mert nem akarnak megint fájdalmat okozni maguknak olyan emberért, aki nem bizonyította be, hogy meg is érdemli. Hiszen a magyar nyelvben jól jelzi ezt a ritust maga a fogalom is: hódítás. A hódítás = harc.
Ha már megdumáltad és eljön a randira, akkor nyert ügyed van: innen már csak elrontani lehet. De ezt sokan meg is teszik. Ráadásul olyanok, akiknek már több kapcsolat is van a hátuk mögött, mégsem értenek a nők lelkéhez. Úristen! Szegény előzőek. Alapdolgokat kell most elmondanom, mert ti férfitársaim alaphibákat követtek el.
- Öltözék, külső, ápoltság – nem a külső fontos, de mégis sokat elárul
Hallottam már rövidnadrágban, pólóban és papucsban megjelenô hímnemûrôl. ?gy próbálta meg alternatív mûvész jellegét megmutatni, de ez – a tanulság szerint – abszolút nem mûködik! Adjuk meg a tiszteletet az alkalomnak – hiszen a hölgyek is készülnek rá – és jelenjünk meg kultúráltan – ingben, hosszúnadrágban – igényesen, színharmónikusan összeválogatva!
?lszentség lenne azt mondani, hogy egyáltalán nem fontos a külső: rengeteg pluszpontot jelent már az első pillanatban! S ki ne szeretne jobb pozícióból indulni?
Tanács: a család egy tapasztalt és jóízlésû, ám fiatal hölgytagját avagy egy hasonló önfeláldozóó barátnôt kérjünk meg és kísérjen el egy bevásárló-túrára, ahol harmónikus ruhákkal szerelhetjük fel magunkat segítségükkel ill. beszélgessünk el vele, hogy mit mivel érdemes felvenni.
- Érdeklődés, téma
A nőknek fontos, hogy érezzék a személyük iránt megnyilvánuló figyelmet. A középpontban akarnak lenni, egy érdekes, szép és ihletet adó személynek gondolják magukat, amit szeretnének igazolva látni a pasi viselkedésén. Ehhez nekünk beszéltetni kell őket, sokat kérdezni, odafigyelni a válaszokra s azokból újabb és újabb kérdésekkel kibontani a témát.
- Lovasroham mellőzése
hatás-ellenhatás Ha nagyon szeretnénk bevágódni a hölgynél és nagyon nyomulunk, ha nagyon nyílvánvalóvá teszük szándékainkat, akkor az ellenkezőjét váltjuk ki mint szeretnénk. Amíg nem alakul ki a vonzódás mindenkiben (mint ahogy a két ellentétes mágnes pólusa közt), addig minél közelkebb próbáljuk magunkat tolni hozzá, annál jobban fogjuk taszítani (a példa alapján mint a mágnes két azonos pólusa). Manapság a nők is szeretnek küzdeni, szeretik az elérhetetlen pasikat, így amíg nem érezzük meg a vonzódásukat, amíg nem látjuk meg a tág pupilláik közt a lángolást, addig csak viselkedjünk tartozkódóan!
- Fizetés, alias lovagiasság
a lovagiasság még mindig értékes tulajdonság! Egy szokványos első randi cehe nem oly egetverő (valószínűleg mindketten megisztok 1-1 üdítőt és kész), hogy ezt ne tudd kifizetni. Viszont nagyon kellemes gesztusnak fogja a hölgy tartani ezt.
?gy az elsô randik helyét óvatosan 1 kávézóba-teázóba defíniáljuk, s még véletlenül se egy bárba vagy étterembe, ahol a jó hangulat hatására fogyasztani kezd hölgyünk, így a végén dilemmába sodor minket, hogy szegény, de gáláns lovagok legyünk a fizetésnél avagy pénzmagjánál maradt, de sutyó alakok, akik nem állták hölgyük fogyasztását…
- Udvariasság
Igen, lehet, hogy már elcsépelt a mai világban, de mégis figyelik a nők, hogy egy pasi kinyitja a kocsiajtót, előre megy-e a vendéglátó egységben, lesegíti a kabátját, lehajol-e a leejtett tárgyért, stb. Sokszor kaptam már félhangos megjegyzést, hogy nahát, ez de jól esett, s de megtisztelő, hogy kinyitottam a kocsiajtót neki… Megemlítenék ezt, ha túl sűrűn történne meg velük?
- Testbeszéd
Figyelni kell és lehet a női testbeszédet. Rengeteg információt tudunk meg belőle, mint például mikor érinti kellemetlenül egy téma vagy akár az egész randi vesztésre áll-e?! Ha bezárkózást észlelünk hirtelen vagy zavart szûkszavúságot, akkor rossz, elaknásított témára tévedtünk, s azonnal evezzünk békésebb vízekre!
Vegyük elô az általánosabb témákat, kezdjük ôt bombázni kérdéseinkkel és elôbb vagy utóbb ráakadunk valami olyanra, amit élvezettel kezd el fejtegetni (tilos ásítozni, mégha a horgolás rejtelmeirôl és kalandjairól mesél!). Viszont, ha jó lelkiismeretünk szerint megtettünk mindent, ám mégse akar kinyílni célszemélyünk vegyünk tôle egy talmi kifogással gyors búcsút!
- Határozottság
A nők szemében az egyik legmegvetendőbb férfi tulajdonság a tutyi-mutyiság. Tudjuk és merjük. Ha kell, elôre tervezzük meg hova ülünk be, mirôl beszélünk és vázoljunk fel magunkban vészforgatókönyveket. (ha nem szereti a teát, de mi teaházat néztünk, ki, akkor helyette hova máshova ülhetünk be) Ha egy picit húzni kezdi a száját és nem biztos a nô a dolgában, ám mi tudjuk, hogy a kitalált programunkat élvezni fogja, akkor merjünk kiállni mellette és meggyôzni a magabiztoságunkkal!
Ha beszélgetés közben beleköt 1-2 szavunkba, kijelentésünkbe – mert a nôk imádnak minket így tesztelni -, akkor merjük felvenni a kesztyût és ellentmondani és okos érveléssel megvédeni igazunkat! Okosan ismétlem! (Ha valóban valami vadat mondtunk, inkább meneküljünk!)
- Gyakorlat és lazaság
Elmúltak a kamasz évek, amikor mindenki újonc a “szakmában”, így nem árt, ha pirulás és zavar nélkül egy kis határozott udvariassággal vezetni tudjuk a randin történteket. Ehhez pedig magabiztosság kell: tudva azt, hogy nincs meglepetést okozó helyzet, mert már szinte minddel találkoztunk. Szóval ne legyünk restek és az elején fôleg pörgessük fel a randik számát, akár unszimpi vagy nem tetszô lányokkal is tessék találkozni: átérezni a netes randik feelingjét! Mert igenis van: a direkt szituáció, a két ismeretlen ember kellemes elbeszélgetésee nem magától értetôdô, nem természetes. S ha már számunkra azá válik, akkor el tudjuk magunkat engedni és lazán, természetesen leszünk képesek viselkedni, ami a siker egyik meghatározó záloga!
(folyt köv)
Cukros receptkönyv vadászoknak.
Isti
Ezek helyett a modern,időre kicentizett társkereső bulik helyett olyan igazi,önfeledt randikra lenne szükség.Valami olyasmire,amire évek múlva is szívesen emlékezik vissza az ember.Totál érzelmi alapon.Nekem az a tapasztalatom,az alapvető viselkedési normákkal nincsen semmi baj.Én legalábbis-ahol voltam-ilyesmit nem tapasztaltam.Sokan a munkára hivatkozva nem szakítanak elég időt randira,pedig az ilyesmihez idő kell.Nem tud mindenki lazítani,néhányan még a randin sem tudnak elszakadni az anyagias szemlélettől,az érvényesülési szempontoktól.Attól még,hogy a világ olyan amilyen,egy kis vidámság kedvéért egy időre ki lehet kapcsolni a negatív dolgokat.Ha a partner normális,akkor jöhet a szerelem és a vidámság!Az is szomorú-volt ilyen tapasztalatom-néhányan “lefagynak”,nincs témájuk,ez pedig halálra itéli az egészet.
A blog elején látható figura szerintem a Norman Bates anyja a Pszichóból.Azon se lepődnék meg ha kiderülne,ő a Párom üzemi pszichológusa.Ezt a randira vonatkozó kérdést már harmadszor teszik fel,hasonló témák már voltak az elmúlt hónapokban is.
megj.: a lazaság akkor megy a legjobban, legtermészetesebb módon mindenkinek, amikor NINCS TÉTJE a dolognak, mert a pókerarc felvétele mégsem nevezhető természetesnek, hacsak nem a pókerezés az életformád :)
ha ezt nézem, eléggé gyászos a kép, és a randikba (mindegy, hogy honnan ered az ismeretség) bele van kódolva a kudarc :) mármint az, hogy ha jól sikerül, akkor valaki nem igazán érdeklődik a másik iránt :) …vagy csak olyan embereket hozott össze a sors, akik lesz..ják a “kozmós / cékáemes” stílust :)
“Akárhogy nézzük, a randi egy férfi számára feladat, kihívás, megoldandó szituáció, ahol a szemben ülő hölgyet el kell bűvőlni, meg kell mutatni legjobb oldalunkat és meg kell győzni őt arról, hogy mi vagyunk a számára a legjobb választás.”
vagy épp ellenkezőleg: rájátszva a meglevő negatív oldalainkra meg kell / lehet mutatni neki, hogy mi is gyarló emberek vagyunk, és leszűrni sok mindent a reakcióiból :)
”
- Öltözék, külső, ápoltság – nem a külső fontos, de mégis sokat elárul
Hallottam már rövidnadrágban, pólóban és papucsban megjelenô hímnemûrôl. ?gy próbálta meg alternatív mûvész jellegét megmutatni, de ez – a tanulság szerint – abszolút nem mûködik! Adjuk meg a tiszteletet az alkalomnak – hiszen a hölgyek is készülnek rá – és jelenjünk meg kultúráltan – ingben, hosszúnadrágban – igényesen, színharmónikusan összeválogatva!
?lszentség lenne azt mondani, hogy egyáltalán nem fontos a külső: rengeteg pluszpontot jelent már az első pillanatban! S ki ne szeretne jobb pozícióból indulni?
Tanács: a család egy tapasztalt és jóízlésû, ám fiatal hölgytagját avagy egy hasonló önfeláldozóó barátnôt kérjünk meg és kísérjen el egy bevásárló-túrára, ahol harmónikus ruhákkal szerelhetjük fel magunkat segítségükkel ill. beszélgessünk el vele, hogy mit mivel érdemes felvenni.”
ez a rész (a tanácsra gondolok elsősorban) meg a lazaság ellentmondásban áll egymással, még ha nem is teljesen kibékíthetetlenben… :)
“- Lovasroham mellőzése
hatás-ellenhatás Ha nagyon szeretnénk bevágódni a hölgynél és nagyon nyomulunk, ha nagyon nyílvánvalóvá teszük szándékainkat, akkor az ellenkezőjét váltjuk ki mint szeretnénk. Amíg nem alakul ki a vonzódás mindenkiben (mint ahogy a két ellentétes mágnes pólusa közt), addig minél közelkebb próbáljuk magunkat tolni hozzá, annál jobban fogjuk taszítani (a példa alapján mint a mágnes két azonos pólusa). Manapság a nők is szeretnek küzdeni, szeretik az elérhetetlen pasikat, így amíg nem érezzük meg a vonzódásukat, amíg nem látjuk meg a tág pupilláik közt a lángolást, addig csak viselkedjünk tartozkódóan!”
fokozatos puhatolózás után a lovasrohammal viszont sokat lehet nyerni…
lehet, hogy szerelmet, lehet, hogy csak egy tartósnak ígérkező kapcsolatot, lehet, hogy csak szexet, de sokat ér mindegyik annak, aki azt akarja, akármi is legyen az a sok lehetőség közül (ahogy Les Grossmann mondta: ask, and you shall receive :) meg: the Universe is talking to us)
Egy randin az ember csak önönmagát kellene,hogy adja.Persze, az illem is fontos-nagyon fontos-de kérem!Megjátszani nem kellene magunkat.Ha folytatódik a randizás előbb-utóbb úgyis kiderül,hogy csak kamu az egész.Teszem azt,hogy az első randin illedelmes a pasi,minden ide vonatkozó szabályt betart,de ha netán össze melegedik
a választottjával és elfelejti a szabályokat,mert nem is olyan valójában,akkor mi van?
Csalódás,csalódás hátán.Én igen is annak a híve vagyok,hogy ne tetszelegni akarjon valaki,hanem önmagát mutassa meg,milyen is valójában.
És nem értek avval egyet,hogy minden egyes felkérés randival kell ,hogy végződjön.
Igenis szánni kell arra időt,hogy mielőtt találkozik két ember itt neten keresztül elkezdjenek ismerkedni.Sokat kell beszélgetni ahhoz,hogy azt mondja mindkettő,hogy igenis találkozni akarok a másik féllel(Akár heteket,hónapokat).Nem strigulákat húzogatni,hogy ez is meg volt,az is meg volt,-mégsem jó egyik sem.
Én annak a híve vagyok ,hogy kell lennie annak az embernek valami kisugárzásának felém,hogy érdekeljen.Ha ez nincs meg és csak erőltetve van a randi,mert csak tetszik-azt majd meglátjuk-az rég rossz.Sokan ott rontják el,hogy azon görcsölnek,hogy minden áron párt találjanak,-nem kellene.
Ez mindenkinek szól:Egy randin ne játszuk meg magunkat!Legyünk természetesek-
-evvel nagyobb sikert lehet elérni,mint bármi felépített tervvel,mórikával.!
Uff-megint beszéltem ,hátha lehurrog megint valamelyik régi motoros.:))
Akár heteket,hónapokat…
Én ezzel nem értek egyet, épp ezáltal nem tudja valaki önmagát adni, írni mindent lehet, szépet jót… ( értsd a másik életvitelének, és kinézetének, valódiságának, hitelleségének személyes megismerése) arról nem is beszélve, hány olyan általad régi motorosnak hívott férfi és nő van, aki nem csak egy “úton” halad. ( Na ők a titkos belépési időpontosok, akik párhuzamos világban élnek, és több végén égetik a kanócot.)
Láttál már társkeresőn olyan személyt aki kiírta volna, bocs, most ismerkedési fázisban vagyok és ezért nem kívánok megkereséseket fogadni ?
Hello mindenkinek!
Nos,nem tudom kinek hogyan alakul a sorsa-ami a randizást illeti-
de nekem sehogyan sem!!Manapság ez egyre nehezebb!
Elég szomorú,hogy egy-egy ismerkedés alkalmával,igazából senki sem akar semmit!!
Az elmúlt pár hónapban elég sok nőnek írtam-mindenféle társkereső oldalon-
annak reményében,hogy talán majd én is igazi társra lelhetek.
Nemhogy levelet,,egy “betűt”,annyit nem kaptam senkitől sem.Megjegyzem,
kedves,egyszerü,barátkozós leveleket írtam.
Kérdem én: Mit akarnak a nők ilyen hozzáállással?!Egyáltalán,minek vannak beregisztrálva??
A másik dolog!Ideje lenne már lejjebb adni az elvárásaikból!!
Felkellene már fogni,hogy nem a pénzről szól a szeretet!!!
Nem attól vagyok “igazi” férfi mert több milliós autóm,házam van!!
Nem a pénzemet kell szeretni,,hanem azt ami legbelül van,,az igazi emberi értékeket!!!
Vannak még “igazi” nők ,akiknek CSAK a szeretet,odaadás,hűség,kedvesség számít?
Ha valaki esetleg feltalálná az időgépet,szóljon bátran mert nyugodt szívvel visszautaznék abba a korba,amikor még az emberi értéket tartották fontosnak!!
krisz…ez van …senki nem akar semmit senkitől…..beszéltem számos nővel kik a saját őnbizalmuk megerősítése miatt vannak csak itt…
de erről mi pasik tehetünk …amikor sok szutyok nőnek a meleg szarig benyal egy pasi akkor milyen reakciót várhatsz egy átlagos közeledés esetén …
megtanulod….ha el akarsz érni valamit hazudnod kell…ez van..
Sziasztok!
Tudod Tükör ,ha rövid időn belül randira kerül a sor,az sem garancia arra,hogy megismerd a ,,valódiságát”.Vagy legalábbis valamit belőle.Mindenhogy lutri-az egész élet az.Piszok nagy szerencse kell ahhoz,hogy két ember egyátalán megtalálja egymást,hát még ilyen oldalakon.!Ahhoz meg pláne,hogy ne olyanba fusson bele a szerencsétlen komolyan társat kereső egyén-aki,, több szálon fut”.
Krisz,vannak még ilyen nők-vannak.De feltenném én is ezt a kérdést,csak úgy,hogy:
Vannak még ,,igazi”férfiak,akiknek CSAK a szeretet,odaadás,hűség,kedvesség számít?Erre is az a válaszom,hogy vannak még ilyen férfiak,vannak.Csak söpörni kell,a szemét legalján ott lehet a kincs.És ne akarj vissza menni semmilyen korba,mert ott is uezt találnád.Gondolj csak bele!
mayday igen hazudnod kell,ha el akarsz érni valamit-de csak akkor,ha bizonyos dolgokra
utazol………ha komolyan társat keresel…..akkor nem kellene……
ági..komoly társkereső???????mint a yeti ….
persze mindenki azt hiszi magáról,hogy ő az….de ha jobban végiggondolja nem tudja mit is akar…biztos vannak kivételek de 10 év tapasztalata alapján bátran merem állítani nagyon de nagyon fehér holló…
Én speciel nem tom hova tartozok. Az oldalamon olyan dolgokat írtam le, ami miatt kevesebben írnak, mint amikor csak a jót írtam….Ha találkoznék valakivel…nem vennék fel se tűsarkút, se szoknyát mert az nem én vagyok….Nyilván nem várnám el és nem várom el a férfiútól sem, hogy öltönyt húzzon….szmokingot! :D:D:D:D
mayday 10 év???! Nem irigyellek….
Az őszintétlen, hazug, állnok emberektől meg rosszul vagyok….Meg nem értem őket, hogy ez miért kell???!
Ja! És lehet valaki jól öltözött, meg kedves, meg nemtommi, de ha nincs humora, akkor az egész semmit sem ér!
Én úgy veszem észre,lényegében mindenki szépen felöltözik,készül a “nagy találkozásra”,de az emberek egy részét a túlzott ünnepélyesség megakadályozza abban,hogy elengedjék magukat.Olyan feszültség van bennük,mintha egy üzleti tárgyalásra vagy valamilyen hivatalos ügyintézésre mennének.Normál esetben a társkeresés egy vidám,laza,kötetlen valami.Egy kellemes csevegés még nem jelent semmilyen kötelezettséget.Attól még hogy jól néz ki valaki,emberileg lehet kevéssé kívánatos.Szerintem az emberek egy része a lehetetlen elvárásait rávetíti a találkozóra és a partnereire,ezért nem működik sokszor a dolog.Az irodai stílust és az ügyfelekkel való bánásmódot azért mégsem kellene alkalmazni egy randin!
Egymás megtisztelése nevében pedig ma ez a divat.
Isti
A divat az egy dolog,de az is biztos ezen a módon sokan nem tudnak társat találni maguknak.Jellemző módon a stílustól várják a csodát az emberek,mintha az bármit is megoldana!Amikor megvan az a bizonyos azonos hullámhossz,elkezd mindenféle görcs nélkül működni a dolog,az az igazi!A társkereséshez szemléletváltásra van szükség.Az emberek jó része könnyebben találna társat,ha egy kis önvizsgálatot tartana,átgondolná,mi az amit másképp kellene csinálni.Sok párt ismerek,akiknek egy rakás divatos dolog hiányzik az életéből,mégis boldogok.Ezt a témát is maga alá gyűrte a fogyasztói szemlélet,meghaltak az érzelmek.Éljen,éljen,éljen!!!
A múlt héten véletlenül rátévedtem a dokk.hu oldalra.Valamikor márciusban volt egy oldal az idézetek hasznáról.Megnéztem a fórum oldalukat,találtam néhány közismert nevet.Ha a mi hozzászólásainkat valaki átrakná oda,az vajon milyen hatást váltana ki?
Sziasztok!!!
Mindenkinek más az igénye. Nekem is!
Nem vagyok válogatós csak egyetlen egy dolog miatt kötöm az ebet a karóhoz a külcsinnél.
Nekem spéci az első és legfontosabb dolog a többi előtt, hogy a pasim legyen magas. A randikon is ez az elsődleges szempont, ha találkozóra kerül a sor, hogy én elemezzem a pasi magasságát. ?ltalában mondanak egy méretet és a tapasztalatok többségében egyáltalán nem felel meg a valóságnak.
Ilyenkor részemről kötetlen beszélgetés, persze némi feszültség azért adódik, részükről gyors lelécelés.
Szerintem olyan magas legyen a párom, hogy legalább egy magassarkú cipőt tudjak felhúzni az alkalmi ruhámhoz.Nehogy már a nő egye le a kását a pasi fejéről!!!:O)) Magasságát megkövetelem, mert szeretek egy pasira felnézni, a szó legszorosabb értelmében.
Ha ez stimmel akkor jöhet a belbecs, ami az őszinteségről, tiszteletről, becsületről és vidámságról szól nálam.
Ennyi, nem több, de ez is sok szokott lenni!
Pedig ebből nem engedek!!!
Jól van,azért elárulom, hogy az esetek többségében a magasságon bukik a dolog, de az egészséges párkapcsolatom csak így tud működni. Tapasztalatból mondom.
Szia Kata!
182cm vagyok,ez elég lenne a találkozáshoz?
Tudom nem mert azért szeretnél látni,ismerni pár dolgot rólam…
Szerintem ha ennyi lenne akkor mindenki találna valakit…
Mindenkiben van valami ami tetszik,meg ami nem,de ha megismerjük akkor minden jó és szép lehet,vagy fordítva….
S
Végre valami jó hír!Két ember egymásra talált,és pont ezen az oldalon.Ha az előző két levél nem kamu,akkor vannak még csodák az életben!
Sanyi,
bocs, de 186 vagyok : )))
Nemes Tamásnak:
“Ezt a témát is maga alá gyűrte a fogyasztói szemlélet,meghaltak az érzelmek.Éljen,éljen,éljen!!!”:
gépemberek könnyen összejöhetnek itt, ha az adatok stimmelnek.
Ráadásul a digitális adatok alapjában egyformák.
Isti
Kedves Sanyi!
Nem fogod elhinni, de egy magas pasival nem hoz össze a sors.?gy nem igen tudok nyilatkozni.
Sok olyan pasival találkoztam aki kb. akkora volt, mint én és hiába stilmmelt minden, már az elején tudtam, vége.
Ilyenkor különböző személyiségi zavarok lépnek föl nálam és ez rontja el a kapcsolatunkat, azaz én ezáltal.
Pontosabban volt közöm 1-2 magas sráchoz, de ők csak egy ágyjelenetig akartak engem.
Lehet, hogy ez a sors keze? :o(
Én 172 cm. vagyok.
Nem tudom ez a 10 cm közöttünk mit jelent?
Mire gondolok?
Arra, hogy a pasik nagy része összegörnyed és ez a 10 cm néha annyi, mint a halott lón a patkó.
Eddigi saját tapasztalataimat írtam csak le.
Persze, hogy nem elhanyagolható a találkozó, persze, hogy fontos a másik stílusa és egyénisége.
Én úgy gondolom, ha átlag emberrel hoz össze a sors aki átlag adottságokkal rendelkezik, ápolt, illemtudó, őszinte és becsületes akkor nincs mitől tartani.
Először úgy is össze kell kovácsolódni és többi a kompromisszumon múlik.
Csak könyörgöm legyen már egy magas pasi aki tök normális és máris randizhatunk!
:o))
Kedves Kata!
Nem tudom mire gondolsz,de nem vagyok tartás hibás:-)
Nem biztos,hogy a sors keze,csak éppen nem a normális emberekkel akadtál össze…
Normális pasi létezik,csak nem biztos,hogy neked megfelel…
Tudod a halott lón a patkó egy felesleges dolog….
Szerintem itt mindenki ápolt,az öszinteség,illemtudás,becsületeség már nem biztos….
Valóban 182 cm magas vagyok,valóban férfi vagyok…
Mindenki a saját tapasztalataiból indul ki,ez természetes….
Én egy normális pasi vagyok:-)
Mit jelent a 10centi?Max 8cm-er magas sarkú cipőt vehetnél fel:-)
Sép estét kívánok!
S
Kedves Sanyi!
Örülök, hogy végre összehozott a sors egy normális, egyenes háttal közlekedő, 182 cm. magas igazi férfival.
De a legjobban a “Max 8cm-er magas sarkú cipő” tetszett. :o))=
Máris imádlak!!! Persze az Istit is, mert ? 186!!!
üdv.: Kati
Tisztelt Kata és a két nemes vetélkedést vívó lovag! Ha már itt és így, akkor – a közönségem és a magam kíváncsiságát kielégítve – kérünk szépen 1-1 beszámolót a randiról, esküvőről, nászútról és a szülőszobai eseményekről! :-)
Éljenek a társkeresőblog ifjú reménységei! :-)
Szerintem nem a fizikai paramétereket kellene nézni,hanem az emberi tulajdonságokat,szellemi képességeket.Ez nem egy horgásztanya,ahol a méret alattiakat visszadobják.Ismerve ezt a társkereső világot,ezen sem lepődnék meg.Párkeresés kilóra,dekára,kifilézve,csak színhús,a bőrét lehetőleg szedjék le.Kicsontozva sokkal kevesebb munka!
Nemes Tamás,
én ezt most úgy gondolom egy kicsit eltúloztad.
Viccesen hangzott, de sértő volt számomra.
És miért kellene nézni az emberi tulajdonságokat, a szellemi képességet?
Nem érettségiztetünk senkit, az emberi kapcsolatok ( párkapcsolatok) nem IQ tesztek kitöltésével zajlik. Miért kellene az iskolában éreznem magamat és nap, mint nap felkészüljek a nagyjaink alkotásaiból, csak azért mert egy olyan párt találtam akinek ez az elsődleges szempont a párkeresésben?
Ez az én rigolyám, neked meg egy próza elemzéssel!
Én úgy gondolom nincs evvel semmi gond!
Csak a zsák találja meg a foltját és ekkor van az amikor egy magas srác mehet a Katával, egy színésznő pedig a Nemes Tamással randizni.
Félre ne érts, nem arra akartam kitérni, hogy analfabéta is lehet az illető de csontig tényleg ne rágjuk le a húsit! :o))
Majd egy színésznő pont velem!Minden hónapban megveszem a Galaktikát,ez egy oda való sztori!Ha valaki megírja,borítékolom neki az első helyet!
Kedves Kati!
Nagy megtiszteltetés,hogy már is kialakult irányomban a szimpátia.
Örömmel venném ha folytatnánk az ismerkedést,diszkrétebb formában.
megadnám az e-mail címem:sandorvrbs@gmail.com
Szép napot kívánok!
Sanyi
Nemes Tamás,
nem hinném,hogy az párkeresésnek egy formája lenne…
Lehet igazad van,majd mindig lesz nálam egy IQ teszt és mindenkivel kitöltettem.
Megtudod mondani mennyit kell,hogy elérjen az illető,hogy értékes legyen?
S
A randihelyekről a PestiEst gasztrorovata jut eszembe:”…a hely specialitása az áfonyás blueberry koktél,aminek az alapanyagát a tizenharmadik kerületben saját kezűleg termesztik.A séf igazi profi,lovasmutatványával kétszer egymás után megnyerte a monte carlói cirkuszfesztivált.A sok turnénak köszönhetően következetesen felcseréli az ételek ízesítésénél a sót és a cukrot,de hát pont ettől olyan pikánsak itt az ételek.A cukrozott hering és a sós kávé pompásan kiegészíti egymást.Erre buknak ma a fiatalok.Ez egy békés,nyugodt hely,hetente kétszer van egy kisebb csetepaté.Emiatt a bútorok lakkozott részét kezeletlen nyersfa részek egészítik ki.Ez a rotterdami formatervezési iskolát juttatja eszembe,amiről sem én,sem az olvasó nem tudja micsoda!A technika a 21. századot idézi,be van vezetve a víz és a villany,de azért időnként előkerül a gyertya és a petróleumlámpa is.Ez egy igazi menő hely fiataloknak és randizóknak.DÖGLÖTT LÓ CAFÉ:értékelése:5 csillag”
Kedves Kati!
Igaza van,Nemes Tamásnak,még az e-mail címem is eltévesztem,csak magas vagyok.
az igazi cím:sndorvrbs@gmail.com
Sanyi
Kata:…”és miért kellene nézni az emberi tulajdonságokat és a szellemi képességeket?”
pl azért, mert a rózsaszín vizuális összhang nem biztos, h a szürke hétköznapokban is elég, ha nem tudtok beszélgetni a HUF csökkenésen , árakon, bevásárolni valón stb.kívül semmiről.
Akkor már inkább legyen 170 cm magas, vízszintesen úgyis mindegy, de ne kelljen hozzám tolmács… :)
Kedves mindenki!
Az utolsó levelem sarkított lereagálása volt a Nemes Tamás levelére.
Természetesen nagyon fontosak számomra is az emberi értékek, de nem minden áron!
Itt az árat a 180 cm. fölött mérem. Ez az én első és legfontosabb elvárásom a külcsínt illetően.
Ezt próbáltam csak érzékeltetni, amit ezek szerint nem sikerült.
Mindenkinek mások az elvárásai. Nekem is!
Ismerőseim szerint és szerintem is karakán, harcias, illemtudó, vidám, kedves és nem utolsó sorban boldog embernek tartom magamat.
Az életemből csak egy dolog hiányzik, egy társ.
Nem azért mert a pénzére van szükségem, hogy helyettem oldja meg a problémáimat, hogy a gyerekeimet nevelje, és még sorolhatnám.
Azért van szükségem egy társra, mert társas lénynek tartom magamat, aki tele van szeretettel és át szeretném adni és élni azokat a boldog pillanatokat, amiket csak egy társ mellett tehetek meg.
Az a társ pedig olyan legyen akivel szeretetben, szerelemben, békében, boldogan együtt tudunk élni. És ez csak akkor következik be, ha az igényeink ki vannak elégítve az elvárt paraméterekkel szemben is, a belső értékek mellett.
Én ki tudom várni, mivel az élet minden területén ( E kivételével) rendben vagyok szellemileg, fizikailag és érzelmileg.
Most jött el az én időm.
Úgy érzem tényleg készen állok egy ilyen mesébe illő kapcsolatra ( itt most lehet mosolyogni, tapsolni, megengedem), amit elsősorban magamnak köszönhetek és másodsorban köszönhetem nektek akik akarva, akaratlanul segítettek megérteni és átlátni a hiányosságokat.
KÖSZÖNÖM,KÖSZÖNÖM,KÖSZÖNÖM,…
Itt sikerült az I-re pontot feltennem és a felkészülési időm is lejárt.
+1X köszi mindenkinek!!! :o)))
Kata
Hello Krisz!
Ne a netes társkeresőkből indulj ki! Azok nagy része kamu.
Mindenféle hülye lóg ezeken. Mi sem mutatja jobban, hogy nagy részük csaló módon üzletelni – pénzt keresni akar egy társkeresoben. Az baromarc ahelyett, hogy egy rendes komoly üzletbe fogna ilyen idiótaságokkal cseszi el az élete idejét, mint a társkeresőkön való feltöltőkártya meg egyéb pitiáner csalás.
A regelt nők nagy része nem is létezik a társkeresőkben és egyébként is a net a legrosszabb hely a nőzésre mert a neten a férfiak sokkal többen jelen vannak.
Viszont a tanácsok amiket irtak ennek a forumnak is a legelején azok nagyon is hasznosak és igazak egy valós randin.
De azt ne várd, hogy innen egy netes társkeresőből fogsz randizni is!
Miért?
Mert itt a lakókörnyezetedből még kevesebb nő van jelen, mint a fizikai világban.
Egyébként is mit érsz egy nővel amelyik 50 vagy 100km-re van tőled? Ha vele akarsz lenni akkor minden nap még utazhatsz is! Ahol meg élsz onnan alig van valaki.
Akkor meg mitől gondolod, hogy innen fogsz randzni is?
Ezeket a ráskeresőket a Volánnak, M?V-nak meg a benzinkutaknak kellene szponzorálni, mert nekik lesz belőle bevétele a távoli nőkhöz utazás miatt!
A másik az, hogyha találkozol egy nővel valahol fizikailag, az még egyáltalán nem azt jelenti, hogy az a nő az aki természetre meg minden másra is ideális életre szóló párod és neked lett kitalálva társnak.
Ennyire hülye azért ne légy, hogy ilyesmit gondolsz!
A szerelem első látásra csak a mesében létezik!
Te pedig nem a mesében hanem a valóságban akarsz magadnak párt!
Már az is jó ha valamennyire hasonló kulturális közegből jön, mint te.
Az esetek többségében egészen másféle személyiségről van szó, aki teljesen más közegben élt, másféle értékeket tart fontosnak, másféle dolgokat tart értékesnek és ha te nem ebben az értékrendszerben vagy ami neki érték, és nem az a te természeted ami neki érték, akkor hiába szinlesz akármit, nem fogsz passzolni neki!
A szinleléssel a másik nagy probléma az, hogy nem te vagy! Előbb utóbb ugyis kiderül ha bármiben is megjátszod magad és akkor futva menekül a közeledből, mert rájön 2 külön világ vagytok és sose lesztek valódi párjai egymásnak.
Márpedig a párkeresés éppen erről szól! Hogy ki passzol hozzád?
A nőcsábitós James Bondok csak a mesékben vannak!
A kaméleon a valóságban nem nagyon létezik szerencsére!
Meg valljuk be katasztrófa is lenne annak aki kaméleon természetü és nincs saját személyisége. Egyébként van ilyen a pszihiátriákon. Ugy hivják többes személyiség. Hát ne tudd meg milyen szenvedés az ilyennek egy párkapcsolat, mert ez ilyennek minden kapcsolatában sok olyan időszak van amikor idegenek a párjával egymáshoz.
Éppen ezért ezek legtöbbször magányosan élnek amig meg nem gyógyulnak, mert senki nem tud velük megmaradni egy kapcsolatban. Szóval kaméleon ne akarj lenni!
Első látásra élethosszig tartó szerelem meg csak a mesében van!
Ha te nem a mesében hanem a valóságban akarsz egy nőt találni magadnak akkor őszintén önmagad add!
Se kevesebbet se többet csak természtesen ahogy neked jó!
Soha ne akarj egy nőnek se a kedvére tenni!
Vagy szeret ugy ahogy vagy, vagy ugyis csak kitolsz mindkettőtökkel ha szinészkedsz. A szinészkedésnek csak sirás és keserves csalódás a vége.
Még ha be is jön először akkor is csak kiábrándul később belőled amikor megismeri a valós természeted.
Éppen ezért ha komoly, hozzádillő társat akarsz, akkor egy percre se játszd meg magad és ne akarj a nő kedvére tenni!
A nők az ilyet szoknyamajmoknak vagy legyeknek gondolják aki állandóan a szoknyájuk körül ugrál és alig győzik az ilyeneket elhessegetni.
Hadsereg van szoknyamajmokból és legyekből a nők körül.
Szó szerint zsonganak körülöttük a “legyek” az idióta átmenti sziapasik akikből egy tucat az egy tucat egy nőnek!
Ha nem ez a légy kategória akarsz lenni neki akkor viselkedj természetesen ahogy neked a jó és dolgoztasd meg a nőt, hogy ő fusson a te kegyeidért!
Hogy érezze te vagy valaki és mindenkinél értékesebb vagy önmagadnak!
Ahol neki kell dogoznia azért, hogy ő legyen a te háremedbe való!
A nők nagy többsége kizárólag az olyan pasasra bukik amit nehéz ügy meghóditani nekik.
Tapasztalataim szerint a nők lenézik és utálják a szoknyamajmokat és a legyeket.
Sőt sokszor kifejezetten az a pasi tetszik nekik aki nem udvarias és nem kedves hozzájuk. Hiszen éppen ez a kihivás nekik!
Fel kell tudni kelteni a figyelmüket valamivel de utána félig lekoptatni őket, hogy érezzék nekik kell küzdeni, dolgozni egy kapcsolatban ha meg akarnak téged kapni.
Csak az a pasi számit nekik és csak az nem legyeskedő időpocsákolás a számukra amelyiket nem tudják csak ugy meghóditani. Ebben nem árt ha más nőket is bevetsz.
Pl. ott mutogatod az orra előtt és beszélsz is vele, de mégse randizol vele csak ha majd ő felhivott és ő keresi az időpontokat, mert mindehogy találkozni akar veled!
Amelyik nőnek tetszel és amelyik belédszeret annak meg éppenhogy az lesz a jó, ahogy elutasitod vagy ahogy nem vagy nagyon kedves hozzá.
Olyan ez, mint a horgászás.
Amelyik már “bekapta a horgot” annak csinálhatsz te bármi rosszat éppenhogy attól fog “begerjedni” és éppenhogy az a fapofa, hideg stilusu pasi fog neki tetszeni rajtad aki valójában természetesen vagy.
Volt olyan haverom aki rendszeresen megverte a nőjét vagy bármikor le is huzott neki egy pofont. Hiszed vagy nem, éppenhogy ettől gerjedt be a nő, mert ekkor érezte igazán a férfit!
Akit mindig is akart, a “brutális bikát” akarta érezni, akit mindig is szomjazott.
Tudat alatt a nők egy jelentős része ki is akarja sokszor provokálni a férfiból ezt a fenvad komisz bikát. Éppen ezért viselkedik olyan borzalmasan, kekeckedve, elviselhetetlenül nyeglén, hogy kiprovovokálja férfit akit annyira akar.
Hogy érezhesse a férfi erejét. A határozottságot! Akinek a karjaiba vágyik.
Ha cukorfiú módjára mindenben a kedvében jársz vagy “legyeskedsz” körülötte biztos lehetsz benne, hogy minimum szoknyamajom szintéje zuhan nála a tekintélyed.
Márpedig a nő a férfi tekintélyére hajt!
Akit tisztelhet, akit imádhat és akire támaszkodhat.
A férfi tekintélye a régi korokban a fallosza volt. Aminek szobrot is állitottak régen a nők és imádták!
A “puhapöcs” kifejezést bizonyára hallottad már. Na a legyek ilyen “puhapöcsök”. A valódi férfinak tekintélye és kemény farka van! A nők erre hajtanak.
Ha szoknyabolond vagy szoknyamjom szintéjre esel, mert annyira megkivánsz egy nőt, akkor nagy bajban vagy! Mert akkor nem tud belédszeretni. Akkor csak egy vagy neki az őt körüllengő legyek közül akiket elhajtani szokott.
A poén inkább az, hogy tudod felhivni magadra egy nő figyelmét!
Inkább erről kellene valami témát inditani!
Mivel ömagad kell ez alatt is adnod, igy éppenhogy azokat a dolgokat kellene leirnod és megmutatnod magadról amiben nagy vagy! Amiben csodálhat téged egy nő!
Hozzátenni azt is ami mostanában érdekel téged- Mert nagyon fontos az, hogy hasonló legyen az érdeklődési területetek!
S.levelére reagálva,a figyelemfelkeltés sok esetben nagyon nehéz a hasonló vagy azonos témájú szövegek miatt.Sok esetben önkéntelenül kialakul itt egy típuslevelezés,hasonló mondanivalóval,hasonló témával.A gyengébb levélírók,adatlapkészítők saját ötlet helyett lenyúlják a “profikat”.Esetleg az eredeti mondanivaló jól sikerült másolatnak tűnik,mert régebben valakik írtak már hasonlót.Már írtam róla régebben,ezt a levelezést a digitális fotókhoz hasonlóan célszerű lenne témák szerint leválogatni,mert ez így,ebben a formában egy kusza adathalmaz.Sokan-sok esetben én is-beteszek oda nem illő témákat,vagy mert jó poénnak tartom vagy nem illik ugyan oda,de fontosnak érzem.Ha valaki beírja a magánéleti sikereit vagy bosszantó kalandjait,ami nem megy a témához,azzal mit lehet tenni?Egy csomó témát azért vesznek elő újra,mert nem tudják,hogy mások régebben már más oldalakon alaposan kielemezték őket.A régi oldalak elvesznek az adattengerben,egy idő után ki is törlik őket.”Magas Déva Vára”
Nemes Tamás:
archívum létrehozása szép feladat volna innen, mely egy doktori témáját munkára bőven túlhaladná…
Addig is, szorgosan olvasgató feljekben már összeáll valami plusz :-)
Isti
Ha a fejekben összeállt dolgok pozitívan visszahatnának a társkeresésre,az lenne az igazi győzelem.Az emberek gyorsan kiheverik a normális dolgokat,és visszatérnek a csúnya,rossz valóságba.Azt legalább megszokták!Az előzőre visszatérve,egy személyre szabott archívum lenne az igazi,más,ennél komolyabb témájú oldalak anyagaival kiegészítve.A bulvárgagyi ezt a témát is felfalta(női- és férfimagazinok),a komoly,társkereséshez is köthető,közérthető pszichológiai műveket nem igazán reklámozzák.Mivel mindenkinek más a problémája,az archívum csakis egyéni lehet!
S. használati utasításához…
A magasságos természethez sűrűn imádkozni fogok, (pedig nem vagyok istenhívő és imádkozni sem tudok) hogy az a fajta macsó (értsd a nőt másodrangú állatnak és a tulajdonának tartó) pasi, – akinek a jellemző tulajdonságait itt közreadtad – még véletlenül se kerüljön az utamba! és ha mégis, gyorsan felismerjem a jellemét…
Ugye ezt nem gondoltad komolyan?
Hogy az asszony verve jó, meg a nő fusson utánad, és úgy bánj vele, ahogy más a kutyájával sem szokott…
Lehet, hogy vannak olyan nők, akik ezt a bánásmódot szeretik, (nem lehetnek túl sokan) de a normális többség ettől ugyanúgy irtózik, ahogyan én.
Uraim!
Szeretném felhívni a szíves figyelmüket arra, hogy nem attól férfi a férfi, hogy nagy és kemény himtagja van, vagy megalázó módon és lekezelően bánik egy nővel. Hanem attól, hogy tiszteli benne az embert, és meghódítja a N?T, azaz a kedvét keresi, szereti, és ezt ki is mutatja, udvarias, kedves. Ha szerencséje van, hasonló adottságokkal és jellemvonásokkal rendelkező hölgyeményt tüntet ki a figyelmével. :-) Ha nincs, hát így járt, keressen magának másikat :)
Csodálkozom rajta, hogy olyan régi blogosok (mint Isti és Nemes Tamás) még nem tiltakoztak ellene, nem vitatkoztak vele…
Egyébként én épp mosanában találtam párra/jelöltre, (aki olyan normális férfi, amiylet szeretnék hogy legyen) bár nem ebben a társkeresőben. Már 3. hónapja ismerjük egymást, túl vagyunk pár randin is… ő is 100 km-re van tőlem, de ez nem akadály… mert ha igazán akarunk együtt lenni, mindent meg lehet oldani, csak idő és szervezés kérdése.
Tehát a netes társtalálás nem lehetetlen… csak ki kell várni a megfelelőt, ez ugyanis nem lóverseny :)
Mindenkinek további szép estét!
Üdv: Ladyb
MInde
“S” !!!
Abban igazad van, hogy felesleges/nem célszerű megjátszani magát senkinek /ha tartós kapcsolatra vágyik/, – de a leveled 2. része felháborító!
Emlékeztetsz egy olyan ismerősömre. aki lenézi a nőket – teljesen értéktelennek- és alárendeltnek beállítva a női nemet.
Ha őszinte vagy magadhoz, beismered, hogy te is megértésre, együttérzésre, szeretetre, … Igazi Társra vágysz – képzeld!: a Nők IS!
Honnan szedi bárki is, hogy létezik Ember /!!!/ – legyen az akár férfi, akár nő – , akinek a szemében a megalázás, a verés adja a “tekintélyt”, akinek az általad leírt tulajdonságok a vonzók?!!!
Ha a saját- vagy a barátaid/környezeted élményeiből vázoltál képet, – csak sajnálni tudlak benneteket!!!
Mindenesetre – látva, h. így gondolkodó férfiak is léteznek, – emelted a nem ilyen elveket valló ismerősök értékét a környezetemben…
Lehet, hogy ez a levél is provokáció volt?
Akkor “ügyes” – de remélem, hogy többeket elgondolkodtatott, és segít abban, hogy éberebbek legyenek a társkereső hölgyek!…
Jó éjt Mindenkinek: Dóra
Dóra
A provokáció gondolata bennem is felmerült, bevallom őszintén :-)
És jobban örülnék, ha tényleg az lenne, mint a valós életből vett tapasztalata bárkinek is…
Üdv: Ladyb
Bocsi, de egy ilyen hosszú levél (S.) elolvasása után még írni is…? :-)
Ami engem megfogott:
“A szerelem első látásra csak a mesében létezik!”
Nos, én erre alaposan rácáfolnék!
Mint ahogy a legtöbb túlzó kijelentésre máshol is.
Isti
Ladyb levelére reagálva,van saját véleményem a rendes,normális férfi-nő viszonyról,talán a levélírói közeg miatt tűnt számomra érdektelennek.Az oldal gazdái indíthatnának egy vitát a kölcsönösségről,már ami a párkeresést illeti.Nagyon régen megemlítettem,léteznek asszimetrikus kapcsolatok is.A benne élők számára harmonikus,a külső szemlélőben megütközést kelt.Ha S. egy nő számára,az általa felsorolt elvek ellenére vagy pont amiatt szimpatikus,az legyen az ő dolga.Én ezt a kérdést a saját szempontjaim alapján közelítem meg,a másikat illik komolyan venni,mindenféleképpen egyenrangúnak tekinteni.Sok ember fejében él még a régi szemlélet,a férfi viselje a nadrágot,az asszonynak a fakanál mellett a helye!
Isti, Tamás!
“Ideje volt”, hogy megszólaljatok – örömmel olvasom, hogy nem úgy gondolkodtok,
mint “S.” – Bár ez nem volt számomra meglepetés az eddigi hozzászólásaitok alapján – “el is vártam” Tőletek! :-)
Tkp. azért “kell” elítélni a hasonló elveket, mert a blogot figyelők között lehetnek olyan fiatal-, tapasztalatlan/éretlen olvasók is, akik követendő példát látnak a fentiekben vagy önigazolást keresnek…
Egy párkapcsolat sohasem lesz boldog, felhőtlen, ha nem az egyenrangúságon alapul – ahogy Tamás is írta.
Tapasztalat /külső megerősítéssel/: nem kizárólag, de alapvetően három fontos dolog szükségeltetik ehhez:
szeretet
tisztelet
megbecsülés.
Ha bármelyik is hiányzik ezekből, akkor vége a harmonikus kapcsolatnak, vagy csak látszattá válik – az egyik fél megalkuvása révén…
Bocs., “nem osztom tovább az észt”! :-)
/ Egy jó ideje csak olvasója vagyok a blogoknak, mert részleteiben megíródik az én véleményem is általában…/
Jó éjszakát!: Dóra
én ugyismertem meg a páromat hogy mentem haza és leszólított hogy lennék e a barátnője és én igent mondtam ,ez tavaj történt és mamár 11 hónaposak vagyunk.és
boldog vagyok vele.igaz hogy még az elején veszekedtünk de mostmár semmilyen vita nincs köztünk.nagyon szeretem és majd gyereket akarok neki szülni.róla még anyit elárulok hogy 30 éves van 2 gyereke akik roszakés mindig sapkában van
szerintem nincs olyan ember a világon aki nemúgy szereti a párját mint én aki tűzbe tenné a kezét ha történne vele valami.mert igaz hogy sokat veszek szünk de szeretjük egymást és ez a lényeg.
Dórának üzenem,itt annyi ellentmondó,sok esetben agresszív szöveg van,hogy bármire lehet önigazolást találni.Csak gyanítom,néhány esetben magukat tapasztaltnak,okosnak gondoló emberek próbálják tesztelni a többit.Ami az egyenrangúságot illeti,vannak olyan kapcsolatok,ahol valamilyen okból-anyagi,kényelmi-az egyik fél kihasználja a másikat.Sok esetben mindkét fél benne van a játékban.Ez az a bizonyos “ezek hogyan tudnak így ketten élni?”A jól ismert rá van verve a munka,a szülők(sok esetben a másiké is),az ügyintézés,miközben a másik szórakozik vagy pihen.A szeretet,tisztelet,megbecsülés sokszor egészen furcsa arányokban van jelen.
Nemes Tamás, Isti
Nem sértésnek szántam a személyes megszólítást, ugyanis tudom, hogy az S. által leírt lekezelő stílusú, agresszor pasi típus nagyon távol áll mindkettőtöktől :-)
Csak azon csodálkoztam, hogy átsiklottatok felette…
Ha nem is írok régóta a blogra hozzászólást, (mert inkább a Kedvessel találkozom :-) azért olvasgatlak benneteket… de ezt már nem tudtam megállni szó nélkül :-)
Legyen mindenkinek szép hétvégéje: Ladyb
Még egy gondolat Dóra leveléhez.”…fiatal-,tapasztalatlan/éretlen olvasók is,akik követendő példát látnak…”Az egyik ismerősöm Ausztriában él már vagy 30 éve.Egy igazi vagány,fiatalként és felnőttként is benne volt és benne van a jó értelemben vett balhékban.Néhány éve pár hétre hazalátogatott nyaralni.A szobi vonalon együtt utazott egy csapat budapesti középiskolással.A gyerekek szétdobálták a narancs- és banánhéjat,üvöltött a zene,csapkodták az ajtót,az idős néniket leszorították a vonatról.Neki erről az volt a véleménye,Magyarországon az általános iskolában be kellene vezetni egy új tantárgyat:Ne legyél állat kisfiam címmel.Falun se jobb a helyzet.Mostanában az általánosba járó gyerekek azzal szórakoznak,hogy összekarcolják a pedagógusok kocsiját és kiszúrják a kerekeket.Tettes,felelős természetesen nincs,az iskola azóta olyan,mint egy középkori vár.Mindig minden zárva van,a tanítási idő nagy részében ki- és bejárási tilalom van.Egyik ismerősöm szerint sok esetben a szülőket kellene megnevelni, nem a gyerekeket!
Kedves Ladyb!
Azt áruld el nekem,hogyan tervezitek a jövőt?Gondolom nem csak találkozgatni akartok.Viszont akkor egyikőtöknek költözni kell.Ki fog menni?
Csak azért érdekel,mert pont 11 hónapja ismertem meg a 100km-re lévő partnerem,óriási szerelem volt ,és most hirtelen vége.Szeretném tudni,hogyan vélekedik a távolságról egy másik nő.
Köszi
Kedves Balázs!
Nem tudom még, mi lesz, hogy lesz… Nekem még nem volt ilyen távkapcsolatom, ezért nem nagyon tudok segíteni neked ebben. De véleményem azért van róla :)
A Kedvessel azt már megbeszéltük, hogy elfoglaltságunk ellenére mindketten találunk módot arra, hogy hetente legalább 1x tartalmasan együtt legyünk. (Értsd: kora estétől, akár másnap délig… de minimum másnap reggelig. Ebbe belefér akármilyen nyilvános (mozi, színház, úszás, séta, vásárlás, stb) programtól kezdve a vacsorán át az együtt ébredésig minden! Mivel mindketten nagyon elfoglaltak vagyunk, és nekem családi kötelezettségem is van, ezeket az együttléteket természetesen szervezni kell, neki is, nekem is. De ez nem baj, hiszen mindketten örömmel készülünk rá…
Én azt az elvet vallom, hogy bármilyen minőségű emberi kapcsolat csak úgy működik, ha mindketten tesznek érte. A szerelemre ez hatványozottan érvényes :)
Ha esetleg komollyá válna a dolog, hát nem tudom ki menne… Mindkettőnknek megvan a maga egzisztenciája, nekem Budapesten, neki Veszprémben. ?szintén szólva én még nem gondolkodtam ezen… Majd fájjon a fejem akkor, ha esetleg aktuális lesz :-) (most nem a pesszimizmus beszél belőlem, csak az óvatosság és az eddig begyűjtött rossz tapasztalatok :)
Az biztos, hogy mindkét féltől nagyfokú rugalmasságot, kompromisszumkészséget igényel, hogy ki költözzön… Jól meg kell fontolni, pro és kontra… (kinek milyen munka és lakáslehetősége van, ismerősök, családi kapcsolatok, stb.)
De úgy gondolom, hogy ha igazán szereti egymást két ember, és közös jövőt terveznek, akkor valakinek valószínűleg nagyobb áldozatot kell hozni ezért a közös jövőért.
Én már egyszer hoztam ilyen áldozatot, igaz nem egyedül… Mindketten elköltöztünk Budapestről a férjem munkahelye miatt (abban a kisvárosban kaptunk lakást) és én ingáztam Budapestre dolgozni vissza. 11 évig, a házasságunk végéig laktam ott.
Most is megtenném, ha együttélési lehetőség vagy házasság lenne a tét, mert úgy gondolom, hogy az én részemről lenne kisebb áldozat, ha elköltöznék… Nekem olyan szakmám van, hogy bárhol (városban) megélek belőle. Az ő műhelyét Budapestre költöztetni elég macerás lenne :)
Azt nem tartom kielégítő és végleges megoldásnak, hogy mindenki más városban él és hétvégén utazik egyik a másikhoz. Egy ideig ez elmegy, de utána már ez nagyon nem működik… (Van ismerősöm házaspár, akik így tettek, de pár év múlva mégis elváltak.)
Remélem tudtam segíteni, még ha nem is oly sokat :)
További szép estét mindenkinek!
Ladyb
Távkapcsolat: nyilvánvalóan rövid távra és így átmeneti. Ezért lehet találni értelmes távolságon belül is valakit.
Sokszor pedig a mellettünk lévők is elég távolinak tünhetnek…
Nemes Tamás gondolatait fokozván: mire fogják – felnővén – ezek az “érdekes” erkölcsi világgal már most rendelkező gyerekek okítani a saját gyermekeiket? Ez egy tendencia, vagy ennél már csak jobb lehet?
Isti
Isti
A távkapcsolat sem lehet olyan szörnyű… és Magyarország elég értelmes távolság szerintem… Nem muszáj nekem budapesti párt találnom… és ha budapesti lenne, akkor sem biztos, hogy sűrűbben látnám, mint így…
Én úgy fogom fel, hogy a Kedves külföldön dolgozik, hetente 1x tud hazajönni, aznapra kell programot szervezni vele, és boldoggá tenni, ha itthon van éppen… Közben persze van telefon és este chat, meg sms… amik szinten tartják az érzéseket… és a vágyakat :)
Nagyanyáink is kénytelenek voltak ezzel beérni, mikor a nagypapák a kubikból csak hétvégén (és jó, ha minden hétvégén, nemcsak minden másodikon) kerültek haza… (nekik még telefon és net sem volt) és mégis voltak hosszan tartó, boldog házasságok…
Manapság is létezik ilyen szitu, gondolj az építőiparban dolgozókra, akik ingáznak a család és a munkahely között…
Miért lenne ez más?
Persze, ha netán később kiderülne, hogy mégis ő a nagy ?, és végül úgy döntünk, hogy közös jövőt tervezünk, akkor már merőben más a leányzó fekvése…
Akkor már én sem fogok megelégedni a heti 1 nap boldogsággal, mindennap a Kedves mellet szeretnék ébredni :)
De hát ez még a jövő zenéje… a kapcsolat elején vagyunk… most is csak Balázs kérése miatt gondoltam végig a dolgot… másképp eszembe sem jutott volna még…
Üdv: Ladyb
Kedves Ladyb!
Köszi,hogy átgondoltad miattam :) és tetszett a válasz.Főleg,hogy pesti létedre elmennél a városodból.Ez különösen nagy piros pont,mert ebben az országban mindenki a fővárosba menne.Ezt utálom ebben az országban,hogy ilyen Budapest centrikus.
És még reményt is adtál nekem -köszi- ,hogy talán érdemes rápillantani a pesti hölgyekre is,hisz őket messziről kerültem a felfogásuk miatt…
Üdv Balázs
Kedves Balázs!
Az én szüleim egy román határszéli, szomszédos (7 km a távolság a két kis falu között) vidéki kis faluból jöttek pestre dolgozni, és itt találtak egymásra :) Én már itt születtem, itt érzem jól magam, a nagyvárosi életformát szeretem, falun nem tudnék élni, a kisváros is fojtott egy idő után… De mindegy melyik nagyváros…
Nem akarom letörni a lelkesedésedet, amit a válaszommal gerjesztettem, de szépen kérlek, hogy az én véleményemből ne vonj le messzemenő következtetést a többi pesti nőre vonatkozólag, mert én nem vagyok egy átlag nő… bár két lábbal járok a földön :)
Legyen továbbra is szép a hétvégéd : Ladyb
Balázsnak PS:
Azért pillantás vetni lehet rájuk! Hátha mégsem vagyok unikum a véleményemmel :-)
Üdv: Ladyb
Balázsnak PS 2.
És köszönöm a dicséretet! A mai napi jótéteményed megvolt… :)
Üdv: Ladyb
Ladyb!
Akkor most volt jó is meg rossz is.Örüljek,vagy ne?! :)
Persze ez csak vicc.
Lehet bele kéne ugranom egy nagyvárosi élet közepébe??zlelgetni ízlelgettem már,de bevallom annyira nem tetszett.Mindig keménynek lenni,s eltaposni mindenkit,mert különben engem taposnak el… ez nem az én világom.De a nagy számok törvénye miatt lehet érdemes lenne ott élni és párt keresni.Hisz százával sorakoznak a társkereső hölgyek a nagyvárosok neve alatt.
Bár annak is nagyobb a veszélye,hogy ilyen helyen hamarabb lenyúlják a párunkat.
…..
Szép napot neked is!
Ha a kapcsolat számít,és nem a távolság,akkor már működik a dolog,és ez a lényeg!Vidék és város között sok esetben nem akkora a távolság,mint azt sok városi gondolná.Egy csomó szolgáltatás,helyi vállalkozás,munkahely azért ott is van.Sok település inkább kertvárosias,agglomerációs jellegű,semmint hagyományos értelemben vett vidék.Ha két ember szereti egymást,teljesen mindegy,hol élnek.
Balázs!
Most épp átestél a ló másik oldalára :)
Én nem nagyon tapasztalom a nagyvárosi élet általad leírt taposós módszerét, igaz én a magam ura vagyok, itthon dolgozom, de azért van jócskán olyan szaladgálós nap, amikor egy mérgezett egér hozzám képest kutyafüle lenne… és többet érnék, ha (vezetett) kilométerben kapnám a jövedelmemet, mint ahogy most :)
Nekem az lételem, és fontos szempont, hogy ha szükségem van valamire bármikor meg tudjam venni, akár éjszaka is… ha van kedvem és időm, el tudjak menni egy uszodába, moziba, színházba, kiállításra, egy jó étterembe a Kedvessel, a gyerekemet iskola után el tudjam vinni játszótérre, gyerekprogramokra, ott legyen az orvosi ügyelet, ha szükséges, ne a szomszéd faluban, (mert mire kiér meghalok :) és a gyógyszertár se csak délelőtt legyen nyitva, a bankról és a hivatalokról nem is szólva. Mindez egy nagyvárosban nagyjából ugyanúgy megtalálható, mint itt Budapesten. Szerintem már nem sok különbség van… Igaz, nekem csak debreceni tapasztalatom van :)
Nem szaporítom a szót, inkább ne általánosíts, vagy ha már igen, inkább az arany középúthoz közel vonj le következtetéseket :) Akkor nem érhet nagy csalódás :)
Üdv: Ladyb
A lenyúlásra elfelejtettem reagálni…
Ha egy kapcsolatban mindkét fél megkapja azt testileg-lelkileg, amire vágyik, az jól működik és nem hiszem, hogy bármelyikük is lenyúlható lenne, azaz kikacsintgatna belőle :) Ha mégis, akkor valahol valami nem stimmelt… valakinek valamiben hiányérzete van/volt.
Ladyb
Egyet értek Tamással is és veled is a kapcsolatot illetően.
DE…
Én születtem és éltem 25 éves koromig egy kb 40ezres városban,hosszú időt leéltem falun is,nagyvárosiak a rokonaim,szeretteim azt hiszem eléggé bele látok az életükbe.Munkámból adódóan sokat voltam Pesten is és most szinte mindennapos a német nagyvárosi életbe való betekintésem.Higgyétek el tudom mit beszélek.Természetesen vannak fővárosi barátaim is,úgy élnek a perem kerületben mint egy falun és élvezik a nagyváros adta lehetőségeket.Amiről én beszélek az a sznobság,agresszivitás,hazugság és hasonló rosszak.
Nem is tudom folytassam e,ebben rendíthetetlen vagyok,nagyon sok negatív példát tudnék felhozni,de persze pozitívat is.Tudom mennyi lehetőséget rejt a nagyváros,én is élvezném.Egyenlőre maradok a közepes városban.
A lenyúlásról annyit,hogy most veszítettem el a nagyvárosi szerelmemet.?llítólag nagy szerelem volt a részéről is,és mégis…nagyváros nagyobb kihívás.És,ha tudnátok milyen értéktelen semmilyen emberre cserélt.Tudom erre mindenki felkapja majd a fejét,honnan is veszem a bátorságot ezt kijelenteni.Ne is támadjatok,megalapozottan írom.És ebből általánosítom azt is,hogy: Nagyváros=felületesség,könnyelműség stb.
-Véletlen történik valami kis affér?
-Eldobom magamtól azt az embert! Minek azt megoldani,van száz másik.
Valahogy így gondolkodott az én Drágám.
Na erre várom a véleményeket!
Persze én is tudom,hogy akinek ez így megy azt nem is kell sajnálni….
Bocsi,ha kicsit túlzásokba estem,még friss a dolog.
Kedves Balázs!
Nem szociológiai eszmefuttatásként mondom, de sajnos a fogyasztói szemlélet már a párkapcsolatokat is megfertőzte… Könnyebb az első komolynak látszó probléma esetén a kedvesnek útilaput kötni a talpára, mint türelmet, energiát netán szeretet áldozni a problémás helyzet megoldásába… Ez a mai fiatalság életszemlélete… volt… napjainkban már sajnos nem csak az övéké, ez a szemlélet elérte az én korosztályomat is. (A legidősebb fiam 30 éves :-)
Ráadásul a magyar ember röghöz kötött fajta, nem nagyon mobilizálható, hogy akár egyik városból a másikba áttegye az életét, ha úgy adódik. Igazság szerint ez nem is olyan könnyű dolog, ha jól belegondolsz :)
Nagyon szeretnie kell egymást két embernek, ahol az egyik hajlandó ekkora áldozatra :)
És igazad van, tökéletesen… aki ilyen, azért nem kár…
Fel a fejjel, és ne feledd: A jónál is van jobb :)
Persze tudom, hogy fáj még, mert friss seb… de szívből tudom ajánlani a “Kutyaharapást szőrivel” gyógyszert a bajodra :) Nálam is bevált :-))))))))
Üdv: Ladyb
Nagyváros: ahol a legdrágább kincs – lenne, ha lenne – a tiszta levegő! Gondoljatok bele!
Balázs:
Jómagam is a “kutyaharapásosra” esküszöm :-)
Isti
Kedves tőletek a biztatás!
Azt hiszem nekem ez most nem fog menni.Talán “gyászolnom” kell ezt a kapcsolatot.
Ezzel a fogyasztói szemlélettel egyet értek Ladyb.?rni is akartam csak az előző megnyilvánulásom már hosszúra sikeredett.
Köszönöm együtt érző hozzászólásotokat.De hagyjuk a nyavalygásomat.
Akkor most mit is keresünk itt?Ha ilyen a világ akkor már a világháló is kicsi ahhoz,hogy megtaláljuk a párunkat,nem?Legalábbis óriási türelem,kitartás fog kelleni hozzá,hogy sikereket érjünk el. :-(
Szép estét mindenkinek!
Balázs levelére reagálva,a fővárosi csajok nem igazán szeretik a vidékieket.Ezt sokat tapasztalt budapesti ismerőseim is mondták és nekem is hasonlóak a tapasztalataim.Sok nő a vidéki gyökerei ellenére hajlamos “nagyságos asszonyként” viselkedni.A randitapasztalatok azt mutatják,igen,fontos a pasi jó megjelenése,szellemi igényei,de hát a “keresetek ahonnan jöttem,nem beszélve a szakmai érvényesülésről…”Ismerem a témát.Hú,most a kerületi irodában dolgozom,és rövid idő alatt van esély a céges kinevezésre.Meg aztán egy csomó helyre el lehet menni szórakozni!Egy régi vicc jutott eszembe:”Hol élsz?” “Budapesten.” “És helyileg?” “Munkásszálláson.”
Nemes Tamás!
Lehet, hogy a csajok nem szeretik, de ti remélem nem “csajokat” kerestek társnak, hanem igazi N?T!
És kivételek mindig vannak :)
Üdv: Ladyb
Ladyb levelére reagálva,én pusztán egy jelenségre,mentalitásra próbáltam meg felhívni a figyelmet.Már írtam róla,ha megjelenik az igazi,a többi már nem számít!
Drága Kataaaaaaaa!
Ez a Nemes Tamás csak provokál. Még nem jöttél rá? Csodálom, pedig éles elméd van.
Kataaaaaaaa!
Úgy harcolsz itt a pasikkal, mint a berber oroszlán. Ennyi erővel inkább teperd le őket és lovagold meg mind, hagy ropogjon a derekuk. :)
Kedves Akela!
Szívesen megtenném, amit ajánlottál, de a Kedves még 2 hétig külföldön dolgozik ;-)
Nemes Tamás nem provokál, ő egyszerűen ilyen és kész :) És tulajdonképp ebben teljesen igaza van:
“ha megjelenik az igazi, a többi már nem számít!”
A derékropogásról jutott eszembe…
- Honnan lehet felismeri az öreg férfit?
- Onnan, hogy a reggeli merevedés a derekába áll be :)
Azért köszönöm, hogy megvédtél Kedves I. :) (ha jól sejtem a kilétedet…)
Üdv: Ladyb
Ladyb levelére reagálva,ha valaki nem vállalja fel a saját egyéniségét,stílusát,akkor ne is fogjon bele a társkeresésbe!?ltalában akkor szoktam provokatív lenni,ha nagyon sablonosnak,nagyon butának érzem a szövegkörnyezetet.Egy kis vidámság sohasem árt!
Azt szeretném kérni, hogy adjanak tanácsokat a nőknek is.
Emese72.-nek üzenem,legyél olyan,amilyen vagy!
Nemes Tamásnak:
Mélyen egyetértek veled, ezért igyekszem a hétköznapi “énemet” adni, főleg a kapcsolat elején… ?szinte ember vagyok, nem szeretem az álarcokat… és az ezzel járó nagy meglepetéseket sem…
Abban is igazad van, hogy a humor (és az önirónia) sok mindenen átsegíti az embert és egy nevetés sokkal egészségesebb dolog, mint egy torz grimasz :)
Mindenkinek további szép estét!
Ladyb
Nemes Tamásnak:
Lehet 1 nőt/férfit kívánni, mert csinos, szép.(elmúlik…)
Lehet használni a bohémság ismérveit a pillanatnyi örömszerzésre, ha vki erre vágyik.
Lehet csodálni, tisztelni vkit,mert intelligens, pallérozott stílusú, művelt.
S lehet szeretni, ragaszkodni, mert miért is? No ehhez kellenek a lehetőségek, az 1 esély, s az idő megismerni, megérteni, sokkal-sokkal később türelemmel elfogadni a másikat tudván, hogy ő az az az ember, aki fontos számomra, de belőlem is csak egyetlen egy van a világon, s szeretném, ha ezt ő is így gondolná. Akkor kezdődik a kölcsönösség, az út egymás felé.
Amíg ez nincs, csak érzéketlen mustra az egész.
Egyetértesz?
Permanenciának üzenem,ez normális esetben egy teljesen spontán dolog.Amikor szavak nélkül is,apró gesztusokból is megérti egymást két ember,akkor már tényleg működik az egész.Ha igaz amit a levelekben írtak,akkor egy rakás önző dolog miatt nem működött vagy nem jött össze a levélírók kapcsolata.Egyébként igazad van,az egyik nőismerősöm szerint sok idő és türelem kell a férfiakhoz.
…a nőkhöz is :)
“szavak nélkül is,apró gesztusokból is megérti egymást két”: egymást taszító ember is az adott esetben.
Van akik teljesen egyformák, azért illenek össze, mások pedig annyira különbözőek, hogy ők meg azért. Alapvető erkölcsi normákban viszont nincs pardon, – pl. tisztelet, bizalom – ebben nagyon együtt kell lenni!
(Ez “nőknek” is szólt.)
Szerencsére ez olyan összetett, hogy enciklopédikus elemzéssel sosem érünk a végére :-)
Isti
Akár nekünk nem tetsző nőkkel is?… na itt leesett az állam..és ha kedves a kis csaj, bár nem szép, hogy szabadulsz meg tőle, anélkül, hogy ne tartson utána xemétnek? :/ vagy bármi másnak..