Óh, te drága felkészületlen, bizalmatlan, saját árnyékától is tartó hölgy, ki hamis képzeteket társítasz e társkereső fórumhoz, amelyen minden info nélkül szeretnéd, hogy rád találjon a fehér pacis herceg, ám a fekete BMW-s izomgolyók és őrültek pediglen sohasem…
…ha belegondolsz, – ó ismerkedő lányok legkedvesebbike – írnál-e egy olyan adatlapra, ahol fénykép sincs, sőt még normális bemutatkozó szöveg sem (amely normális nem hasonló ehhez: “Nem tudok mit írni magamról, de muszáj: szeretek moziba és színházba járni, meg minden jót csinálni. ?rj, ha felkeltettem az érdeklődésedet és akkor majd megismerjük egymást!” - ez utóbbit vehetjük akár fenyegetésnek is?) Milyen fiú az, aki erre gerjed? Megválaszoljam? Akiknek már minden mindegy! Aki magányos és vetődik az árnyékra is vagy egyszerûen hülye, máshogy megfogalmazva őrült vagy mégpediglen másképpen mondva alulszocializálódott. Ezek pedig nem azonosak álmaid jóképű, értelmes és piacképes hímneműjével!
Tehát saját és az jövőd érdekében tegyél fel fotót! Tegyél fel, drága hölgyem azért is, mert így legalább rögtön tisztázod a helyzetet s nem okozol magadnak sem felesleges csalódásokat és nem kell a barátnőidet mindenféle rémtörténetekkel elrettentened a netes pasiktól, akik vagy kitálalják lelkük és életük minden kis apró-cseprő érdektelen részletét máris az első üzenetükben vagy obszcén szavakkal illetnek szórakozó kiskamaszként vagy esetleg ajánlatokat tesznek ill. copy-paste üzenetekkel találnak meg.
Az húspiaci tömegárú sem lészen belőled, ha fotóddal jelensz meg: a való világban, a szórakozóhelyeken, a buszon, az utcán is megnézik a püspökfalatod, mégsem érzed magad árunak!
S ha ír neked egy lovag, mi az első kérésed őhozzá? Hogy hajtsa fel sisakrostélyát s lépjen ki anoním voltából: magyarul küldjön fényképet? Ha keresnél az urak közt, te is bizony csak a fényképesek közt szemezgetnél, őket listáztatnád ki. ?gy teszik a srácok is: utálják a fantomasokat, elsősorban a fotósok közt válogatnak, mert fontos tényező a külső és senki nem szeret zsákbamacskát játszani.
Vagy tán félsz, hogy mit fognak szólni az ismerősők, ha megtalálnak és a fotó alapján beazonosítanak? Tojjál rá. Primitív, aki ebből viccet csinál. Ráadásul meg lehet tőle tudakolni, hogy ő ugyan mit keres fent?
Vagy akkor szeretné kiskegyed felfedni magát, ha már kialakult egy tartós kommunikáció? S ha nem tetszik az lovagnak?! Miért akarja őt – és magát is – egy időrabló hosszas levelezésbe belekényszeríteni, ha ez a csalódás már az elején kiküszöbölhető lehetne illetve egy kellemetlen visszautasítással járó szituációba belekergetni? Felesleges! A szórakozóhelyekre sem fátyolban mész! Nem az lenne a cél, hogy minnél gyorsabban lekerülj innen a virtuális tér nehézkes közegéből és valós kapcsolataid lehessenek, kedves hölgy? Nem az lenne e a cél, hogy a netes ismerkedést minnél jobban közelítsük a valós ismerkedési frázisokhoz, hogy így könnyebben megtalálhasd a nagy ?-t?
Ó, a választ nem is kell kiejtened, tudom. Tégy meg mindent érte, töltsd ki adatlapod, rakj fel fényképet és a tutti biztosan rádtalál!
Jó cikk, ugyanezt üzenem a fiúknak is :D
Én is “vettem”már ily módon zsákbamacskát,akarom mondani “hálybamacskát.”Hosszú levelezgetés után az első találkozás alkalmával láttam meg bájos hájait,és számomra nagyon kellemetlen volt megmondani neki,hogy sorry de nem te vagy akit én keresek.Szerintem Neki is nagyon rosszul eshetett,mert még a regisztrációját is törölte.Tényleg az lenne a megoldás,hogy töltsd ki az adatlapot,tegyél fel képet,de ne a macskádról,kutyádról vagy esetleg egy virágot.Ne hidd azt,hogy csak a dilomázott,posztgraduális,vezetőbeosztású férfi a jó ember vagy esetleg társ. Üdv. Szép napot mindenkinek.
Én úgy nem találkoznék vele egyáltalán, hogy nem látok róla képet. Ha a lapjára szégyenlős felrakni, akkor levélben küldjön, különben viszlát.
Igazad van tanultam én is ebből azóta szeretném őket látni,de túl szégyellősek vagy csak unalmukban szórakoznak itt.
Kicsit igaz, kicsit nem…
Igaz, hogy tartalom nélkül csak hülye levelekre számíthat a lány (és a fiú is…)
Társkereső koromban, mikor naponta többszöri látogató voltam az oldalon, volt olyan, hogy 1 óra alatt több, mint 100 reglapot láttam. Az átlag ezek szerint nem volt 1 perc. Megnyit-van kép?-van szöveg?- megnéz-bezár. Párszor lemértem, a legtöbb reglapon 17 másodpercnél kevesebbet töltöttem. A szememnek nem tett jót, de a lelkemnek igen.
A párom, aki ma már a feleségem, ha lett volna egy rendes egész alakos fényképe, talán sosem kellett volna azelőtt. Az első találkozás első percében egészen biztos voltam benne, hogy nem nekem való. Viszont kicsit igazat adok azoknak, akik nem mutatják meg azonnal a “teljes valóságot”. Az előítéletek sajnos nem engednek létrejönni nagyon sok egyébként sikeressé is válható kapcsolatot. Ha kicsit több ember rendelkezne VALÓDI emberismerettel, és VALÓDI értékrenddel, akkor ez nem lenne így. De addig sajnos a legtöbben nem találnak más megoldást.
Társkereső koromban 38 évesen nálam 10 évvel fiatalabb, és szülni akaró, gyereket szerető lányt-asszonyt kerestem. Ne tudjátok meg, mennyien szóltak be azért, mert mit képzelek én ekkora korkülönbség… Volt olyan lány, aki egyenesen”lebácsizott”… A párom 30 évesen, 2 gyerekkel indult pártalálni… Megtaláltuk egymást, pedig nem sok volt rá az esély. Életem legjobb választása volt, és az övé is, és ebben mindketten egyetértünk. Azt gondoltam, hogy tudom, mi van a nők fejében. Tévedtem. Szerencsére… :)
Mindenkinek sok sikert!
Megértem teljesen a képkirakás érveit, nekem mégsincs fent fotó. Indokaim is vannak.
1./ 39 évesen voltam először fent párkereső oldalon.
A korosztályom zöme “ciki”-nek tartja az internetes ismerkedést.
2./ A gyerekeim se örülnének neki, ha a haverok kérdeznék őket a fellelt fotó alapján.
3./ A munkám miatt sokan ismernek, ez is gáz…
4./ Koromnál jóval fiatalabbnak nézek ki, s volt olyan pasi, aki meglehetős pokróc stílusban közölte: ne tíz éve készült fotót küldjek.
Szóval kiszolgáltatottnak érezném magam… Mégha így jóval kisebb az esélyem is.
Társkeresőtanácsadó: Én kb. tíz évvel vagyok fiatalabb nálad, és ne haragudj, de én is csak huszonéveseket keresnék. (Azért nem bácsiználak le, vannak harmincas haverjaim :) Mi a jó az ekkora korkülönbségben? Szülni még a huszonéves se fog, ő még ott tart, hogy az egzisztenciáját építi.
Egyébként cseszett már le pasi azért, hogy ő nem felel meg nekem, a három évvel fiatalabb srác meg igen… A lecseszős pasi tizenhat évvel volt nálam idősebb…
Örülök, hogy megtaláltad a párod :) Jók az ilyen életszagú sikersztorik, amiket nem a társkereső oldalak alkalmazottai találnak ki.
Hozzászóló: Ha jó szöveged van fenn + te kezdeményezel a férfiaknál és az első levelek valamelyikében küldesz képet, akkor szerintem be fog válni a stratégiád. Nálam egész jól működik így. De semmi ciki nincs a netes társkeresésben, szerintem te is rá fogsz jönni. Sok sikert a párod megtalálásához.
Igazuk van mindkét tábornak.De én is inkább azon a véleményen vagyok,hogy igenis valós jelenlegi fotót rakjon fel,töltse ki az adatlapot minden kedves társkereső.Semmi kivetnivaló nincs a társkeresés netes alkalmazásában,mivelez a fajta keresés ,sokkal tágabb gazdagabb,kinálatot nyujt,mint bármelyik,más .A valós adatokhoz,fotóhoz ,mégcsak annyit füznék,hogy ha talál valakit az egyén magának,akivel levelezik,és szimpatikus neki,a találkozást is megkell ejteni,és ha nem adott valós adatot,ugyis kiderül a hazugság,és akkor ,talán elszalasztott egy komolynak igérkező kapcsolatot.Válalni kell önmagunkat ,bármi is legyen az,és rábizni a keresőre a szabad döntést.Sok sikert mindenkinek(magamnak is).
Kedves Ismeretlenek!
Nem minősítem a hozzászólásokat. Valószínű mindannyian fitalok vagytok, a levelek tartalmából számomra ez tükrözödik. Szerintetek csak a fiatalok kereshetik a Társat? A Nagyik nem? Mi lenne a vélemény akkor, ha a Kedves hozzászólóra a nagyszülő fotoja nézne? Lehet, hogy ciki?
Kicsit több TISZTELETET!
Kedves Marika, nekem nem élnek már a nagymamáim, de ha élnének és társat keresnének, én magam javasoltam volna nekik az internetet, mivel egy idősebb embernek még nehezebb társat találnia az ismeretségi körében (nekünk huszonéveseknek se könnyű). Szóval én nem látnám cikinek. Örülnék, hogy a nagyi ad magának egy esélyt megtalálni a párját.
Különben se valószínű, hogy belefutnék egy nagyszülőbe a társkeresőkön, mert eleve csak a 30 év alattiak közt szoktam böngészni.
Ne haragudj, ha megbántottalak bármivel, ami írtam.
1. A “szemüvegesek ne” példával kapcsolatban van egy konkrét élmény, amit szeretnék megosztani (nem az enyém ugyan).
Lány 12 éves kora óta óriási ellenszenvvel viseltetett a szemüveg iránt. (Pszichiáterek előnyben – ezt most itt én nem analizálom :-) )
Eltelt jó pár év és néhány pasi, aztán találkozott Vele. Klassz vacsora, séta, órákon át tartó eszmecsere, csodás éjszaka…Aztán reggel ? feltette a szemüvegét. Bizony. Férfi, hiúság a neved…De a szükség győzött.
Azóta két gyerekük van.
2. A “ki mit szól hozzá” kitételt megmosolyogtam. Kell mások jóváhagyása ahhoz, hogy itt legyél? Ha igen, akkor nem kellene itt lenned, tünés gyorsan :-) Ha bárki szerint ciki az, hogy itt vagy – well, ő nem úgy vett észre, hogy éppen erre járt? Ha pedig annyira szakértője a társkeresés témájának, hogy lekezelően mer nyilatkozni, kérd meg, hogy ugyan mutasson már be öt, elvárásaidnak megfelelő jelöltet, akikkel ezen “lealázó” módszer nélkül találkozhatnál…Ha tényleg ő a boldogság guruja, miért ne csókolnál neki kezet? Ha mégsem, akkor viszont pirulva vonuljon balra el…
3. A “hálybamacskáról” egy könyv jutott eszembe – Jennifer Weiner: Good in Bed (nem, nem szex kézikönyv, hanem egy túlsúlyos lány élete a “szerettem, elhagytak, nyilvánosan megszégyenítettek az alkatom miatt, terhes maradtam, egyedül vagyok, kövér vagyok, senki sem szeret” fázistól a “kimásztam a gödörből, lefogytam, de sokkal jobban szeretem magam gömbölyűbben, megtaláltam önmagam, ha én kellek, engem fogadj el, és ne engem egy fogpiszkálóba zárva” fázisig), amerikai regény révén naná, hogy jóképű és gazdag pasi is belibben a képbe, de nem ez az érdekes :-) ).
Hány olyan jó pasit láttunk már, aki elvette Ms. Szürke Egeret? Vagy bombázót egy alacsony kopasz muki karján éveken át, harmónikusan?
Szakadjunk már el a külsőtől, könyörgöm, vagy ez itt a 13 évesek este hattól tízig tartó, hű de vagány diszkó estje?
Egyetértek, ha nincs kép, sokkal kisebb az esély.
De ha van kép, és minden adat ki van töltve, és minden a legfrissebb valóságnak is felel meg, akkor is eleve sokkal kisebb az esély, mintha másvalakik lennénk és máshogy néznénk ki.
4. ” tutti biztos rád talál” – tényleg? A csalódás mumusának felemlegetése nélkül is, valljuk be, nehéz önmagunkat felvállalni. A többség igenis cimkékben, klisékben és sablonokban gondolkodik, és igen körülményes (és még akkor sem biztos, hogy érdemes) kirobbantani ezekből – nemcsak másokkal, de önmagával szemben is.
Hányan tévedtek ide azért, mert azt gondolják, önmagukért nem kellenek senkinek, de ebben a virtuális világban, legalább egy rövid időre kipróbálhatják milyen is olyannak lenni, akinek álmodják magukat? És hányan vannak, akik úgy akarják a “kívül szép, belül jót”, hogy a másik végezze a munkát, nekik meg csak elfogadni kelljen?
Egyikünk sem tökéletes, és még ha azok is lennénk, biztos, hogy annak, akit mi elképzelünk magunknak, a tökéletes jönne be?
És ha tudjuk kik vagyunk és ki is állunk ezért, biztos, hogy éppen az talál ránk, akit mi várunk? vagy eljutunk a “nők, alkudjatok meg azzal, ami jut nektek” c. újabb kliséhez?
5. A “hülye picsára” reflektálva: nem minden “idősebb” pasi hajt a friss pipihúsra pusztán kapuzárási pániktól hajtva. és nem minden lány, aki tizenplusz pasival ismerkedik, mászkál villogó dollárjelekkel izzó szemében.
egy érettebb (lehet, hogy rossz irányba bóklásztam, de a korban közel állók közül kevés ilyennek találkozam; sokuk vagy anyuka főztjén él, vagy nagykanállal habzsolja a 19 éves, kötetlenséget kikacagó, hosszú hajú csajokat-a remény hal meg utoljára, ld. reglapom :-) ) pasit nehezebb olyasmivel megijeszteni, mint az, hogy nem zellerszárat rágcsálsz vacsorára, hogy egy gyerek kapaszkodik a szoknyádba, hogy lány létedre másra is használod a fejed, mint sapkaviselésre, hogy néhány dologban te is jó vagy és hasonlók. könnyebben észrevesznek Téged a mások (és aggodalmaskodó, drukkoló sajátmagad) által rád aggatott mindenféle vignetta alatt, tudnak viselkedni és hozzáértőbbek valahogy…
hangsúlyozom, az emberi faj hordaléka kortól, megjelenéstől, körülményektől és bármi mástól függetlenül bárkinél bármikor lecsapódhat, könnyen megesik, hogy másnak más tapasztalatai vannak. kimondottan jó, hogy nem vagyunk egyformák és nem ugyanolyan eseményekkel szembesülünk.
nem foglalok állást se a nagy korkülönbség ellen, se mellette.
ahogy abban sem, legyen-e képed, vagy ne; gyónd-e meg az egész életed a reglapon vagy anélkül, hogy magadról bármit elárulnál vagy pusztán csak nézelődj, és a neked tetszőeknek küldött első levélben villantsd csak fel az igazi arcod/stílusod (ha van).
mindenki csinálja úgy, ahogy neki jó – csak tudja, ki ő és mi a jó neki.
ami valljuk be, nehezebb, mint kitölteni a reglapot, feltölteni egy fényképet vagy leszólni másvalaki próbálkozásait.
Sziasztok!
Elolvastam az összes cikket és nagyon tetszett, hasznos volt.
Megfogadtam a cikk író tanácsát, vettem egy kis bort és átfogalmaztam a bemutatkozásomat. Szerintem az első elég rossz volt.
Köszönöm a segítséget!
Melinda