Kapcsolatfelvevő üzenetek elemzése (2) – elmélet fiúknak


… avagy hogyan ne írjunk bejelentkező levelet lányoknak!
A rossz példákat folytatom, hátha a hibákon keresztül az arra fogékonyaknak felnyithatom a szemét és egy kis gondolkodásra ösztönözhetem őket!

Fontosnak tartom megismételni, hogy az írott szó teljesen más, mint a verbális. Itt nincsenek non-verbális jelek – vagyis gesztusok -, amivel tudod tompítani kijelentésed élét, itt nincs azonnali visszacsatolás, hogy meg tudd magyarázni félreérthető kijelentéseid és poénjaid, így mindent gondolj jól át, akár tízszer is, utána írd le – s mivel valószínűleg nem az irodalom szakkör jeles képviselőiből áll a partnerkeresők népes gyülekezete – így nem szégyen elővenni másnap és újból elolvasni azért, hogy észrevedd a rossz ragokat ill. a kesze-kusza, érthetelen részeket. Ezt a technikát azoknak próbálom beleverni a fejébe, akik viszonylagos sablonlevelet akarnak írni, amely állandó felhasználása miatt igen frappánsnak és sokak számára értelmezhetőnek kell lennie. (Ha az elhatározás mindössze arra szól, hogy max 5-10 lánynak írsz egyedi levelet, akkor máris más a technika.)
Nem árt a tesztelés sem: érdemes a megszült levélkét egy szűk körben, max 10 delikvensnek elküldeni s várni a reakciókat. Ha már 2-3 lány visszaír, máris sínen vagy!

(Az eredeti üzenetek normál lesznek szedve míg az én kommentjeim bolddal.)

Kezdjük egy simán unalmas üzenettel. A következő srác vajh miben reménykedik. Se nem szórakoztató levele, se nem informatív, se nem egyedi – halálra van ítélve:
“�?szinte leszek (ahogy mindíg is szoktam – csak ezt nem mindenki tudja értékelni)! Megláttam a fényképed és nagyon megtetszettél!” – ha nem írja le, szegény lány nem találja ki! “Örülnék, ha jobban meg tudnálak ismerni! Kíváncsi vagyok, hogy milyen ember vagy?” – valóban? Ha meg szeretnéd ismerni, akkor legalább kérdezz és segítsd a dolgát! Ha legalább pár egyedi és érdekes kérdést teszel fel neki, akkor a mondanivalóddal ellentétben vmivel elkápráztatod! “Tudsz esetleg privát emailt adni? Küldök képet, ha kérsz…” – még képet sem rakott fel magáról a kis esetlen sunyika – biztos az asszony elől rejtegeti magát!

Egy hosszú, velős, mindent felfedő, viszonylag megfelelő helyesírással rendelkező levél:
“Szia Kedves Ismeretlen!
Nagyon tetszik a neved! Szimpatikusnak találtalak az adatlapod alapján, és szeretnék megismerkedni Veled egy komoly kapcsolat kialakítása reményében! �?rok néhány sort magamról, hogy eltudd dönteni érdemes-e velem megismerkedni: Keresek egy kedves és csinos lányt, akit érdemes lenne igazán szeretni, és aki képes is viszont szeretni. Egy komoly, őszinte, szeretetteljes és érzelemtől fűtött kapcsolatot szeretnék kialakítani, egy mély emberi kapcsolatra gondolva. Tudok ismerkedni, de valahogy mindig a nem megfelelővel találkozom. Igazság ez? – itt már egy kicsit túl érzelmes kezd lenni egy férfihez képest. Nem szabad bevenni a emancipunci lapok által terjesztett meséket, hogy érzelmes férfiakra van szükségük nőknek: szeretni, udvarolni tudni kell, de hangoztatni ezt nagyon ritkán! Rák csillagjegyben születtem, ha ez számít valamit. Fiatalos, erőteljes, vidám, viccelődő, de komoly helyzetekben felnőttként viselkedni tudó embernek ismernek a barátaim. A barátaim általában nyitottnak tartanak, aki két lábbal a földön áll a realitások talaján. Sokat dolgozom, de a kevés szabadidőmet szeretem hasznosan eltölteni. Mit Jelent ez? Szeretek estébenyúlóan, az élet komoly dolgairól beszélgetni a barátaimmal egy pohár finom bor mellett. Szeretek esőben és eső után sétálni, szeretem a friss illatokat, a napfelkeltét, a holdat bámulni. Érzékeny vagyok a tisztaságra a jó illatra. Sokat olvasok, biciklizek, ha időm engedi. Szeretem a felhőket nézegetni, eső után sétálni. Munka mellett tanulok is. III. éves vagyok. Sok sporttal foglalkoztam. Karate, versenykerékpár, atlétika (hosszútávfutás) versenytánc. A tánc és a futás ma is megmaradt. Nem voltam nős és nincs gyerekem. Egyedül élek egy panellakásba. Nem dohányzom. Szüleim Debrecenben laknak. Nagyon szeretem a munkámat, számítástechnikát tanítok ált. és középiskolában Pesten. Nagyon szeretem a munkámat, mert azt tehetem, ami a hobbym. Úgy érzem, szeretnek az emberek, akik körül vesznek, de mégis egyedül érzem magam, mert nincs, jelenleg kedvesem. Szeretem a mozit, a kirándulásokat, a táncos szórakozó helyeket. Kíváncsian várok tőled is egy hasonló bemutatkozó levelet magadról. Nagyon fogom várni a leveledet!”
Korrekt, hosszú bemutatkozás . Csak egy kérdés

A következőre nem is akarok sok szót vesztegetni, mert olyan lúzer a srác, amilyen a LÚZER FC-ben sem voltak együttvéve a fiúk:
Bocsánat, nem Gabit akartam írni hanem Böbit, ne haragudj,nem sablon levelet küldtem Neked.Munkahelyen vagyok nem eccerű itt figyelni mindenre…
Most jól meg gyóntam,remélem értékeled.
Helyesírás tragikus – következtetés: egy bunkó, alulművelt sráccal van dolgunk. Aztán annyira nemtörödöm, hogy eltéveszti a nevet is – persze, h sablonlevelet gyártott, persze, hogy gyorsabb volt a send gomb felett az ujja, mint a gondolkodása és nem cserélte le a megszólítást! S amivel még tetézi a dolgokat: visszaír és elkezd magyarázkodni, ahelyett hogy hagyná elveszni azt, ami már úgyis ment a levesbe! Mintha egy 4 éves kisfiúval állnánk szemben, semmi értelmes magyarázattal sem tud szolgálni, csak tagad: nem én vettem el a csokit mama, s nem azért csokis a szám, mert megettem – nem sablonlevelet küldtem, nem, nem! S még ez a gyónás jellegű nagyon béna jópofizás – mit értékeljen ezen a lány?

Itt a hiba igazából csak annyi, hogy elismétli mindazt, ami az adatlapján már szerepel/szerepelhetne.
Gábor vagyok és szeretném megkérdezni,hogy szabad e megismerni Téged? – Honnan tudja, amikor még egy betűt se olvasott tőled? Kezdésnek ez nem az igazi…
Ügyintéző vagyok egy multinál,van egy németjuhász “kisfiam”,szeretek sportolni-főleg vizeseket,csúszkálós okat,szeretek társaságban lenni,utazni,mindent imádok,mint egy “kisfiúhoz” illik ami kipufog meg ami ráz..Nem vagyok se nős, se volt barátnőfüggő,se kocsikulcs tekergető..Nem tudom mit írjak még…a többi a regen van és ha úgy találod,hogy érdekellek akkor írj kérlek. – A végére ez a tanácstalanság megjelenítése tragikus. A férfi határozott és minden helyzetben döntésképes: tudja mit akar elmondani magáról, mit nem és mikor akarja befejezni! Tesze-tosza csávó jelent meg ebből a pár sorból, aki ügyetintéz és kutyát sétáltat: másról nem is lehet vele beszélgetni…

Az alábbira már végképp nem tudok megoldást kitalálni: aki ennyire képtelen fogalmazni, helyesen írni az menjen és keressen egy városszéli discoban magának vmi nőszerű képződményt és kéz a kézben menjenek el a Mónika showba szerepelni:
im ádom a fotoid. issszonyat gyönyörű vagy . szeretnélek meg ismerni . de nem akaszkodom ha ettöl félsz csak barátként ja és klassssszul ál a szines haj !!!!

S most következzen egy halvány pozitívumot tartalmazó bejelentkezés:
Ne haragudj, hogy ilyen röviden írok, de nem szeretném az idődet esetleg rabolni! – nem szabad mentegetôzni: nem bûn, h egy társkeresô oldalon írsz a lánynak és nem szégyen az ismrkedési szándék sem: azért van itt, hogy leveleket kapjon
Ha a reglapom alapján szimpatikusnak találasz, akkor válaszolj légyszi!
Ha az arcod musical volna, mindenki azt dúdolná.�?
(Hemingway) … helyes vagy! – Itt köveztkezik a pozitív rész – ha már magátol nem tud valami kedveset, figyelemfelkeltôt írni, akkor megpróbál a szavak mestereitôl lopni.

S a végére egy kis dörgedelem:
Srácok! 20-30 év megélése után nem tudtok magatokról/magatokból kipréselni nyamvadt 3 mondatot, ami eddigi élményeitek, gondolataitok és életetek esszenciáját adná? Ennyire nem lehettek üresek és unalmasok!? Szedjétek össze magatokat, toljatok a projektbe 1-2 órát és gondoljátok át mitől lesztek érdekesek és mások, mint a konkurencia!

Category: Elmélet
You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.