Sagittar – hímneműként – megelégelte a férfiak panasznapját és keményen rádörren a negatív hozzáállású, lúzer, a nÅ‘ket ostorozó nemtársaira! Olvassatok:

Most szeretnék egy általános tendenciára reagálni. Régóta bennem van, most kiírom, akinek nem inge, ne vegye magára… Az általános depressziós hangulatra szeretnék reagálni. Linux1-gyel kezdôdött, de a legújabb, ami az ihletet adta, az a “kommentjeinkbÅ‘l” cikk elsô idézete….

Unalmas a rinya party: az önsajnálat, a panaszkodás, ami itt folyik már bosszant! Engem is utasítottak már el, nem is egyszer, mert a nÅ‘k nem viselkednek korrekten, lepattintanak! Egy kommentelô azt írta, hogy 1 jóképű fiúnál sorban állnak a hölgyek 101. lábtörlônek, miközben a kevésbé jóképû, de jóravaló srácokat észre sem veszik. Ez baromság! Ha az úriember “elmélete” igaz lenne, akkor ez úgy nézne ki, hogy a férfiak 99 százaléka egyedül lenne, míg a maradék 1 százaléka háremet nyithatna.

Lehet hibáztatni a hölgyeket, hogyha valakit elutasitanak? Nem! (Maga az elutasítás ténye senkinek sem róható föl, egyedül a módjáért lehet szemrehányást tenni) Nyilván mi férfiak is számunkra vonzó lánnyal szeretnénk együtt lenni és ezzel így vannak a nÅ‘k is. Ha lepattint, megvan rá a jó oka és Å‘ a maga közepességével másra vágyik. Ha kidobja a virágot a kukába? Akkor nem Å‘ az, akit kerestünk, de majd a másik lány megtartja!   A VONZALOM HIÃ?NYA A FÅ? GOND, HIGYJÉTEK EL! HA NEM TETSZEL A KISZEMELTNEK, NE VÃ?RJ KORREKTSÉGET, míg azzal, aki tetszik, tündi-bündi lesz. DE megjegyzem hogy én is – habár igyekszem korrekt lenni mindenkivel, visszautasítás esetén – másként viselkedek. Gyarló az ember, ez van! Aki intelligensebb az jobban kordában tudja tartani magát, igyekszik a másik érzéseire odafigyelni, aki nem, az nyersebben bánik a lenézett, taszítónak vélt ellenkezÅ‘ neművel. Ilyen az élet. Mellesleg lehet hogy az író úgy itéli meg, hogy az a lány közepes és mégis lepattintja, de ha közepesnek tartja, vagy netán csúnyának, mi értelme udvarolni, próbálkozni? Vagy netán már fel is adta, hogy olyan nÅ‘t környékezzen meg, aki igazán tetszik neki? Talán az utóbbinál lesz sikere, mégha nem is gondolná. (Bár a levelek által sugalt mentalitással ez valószinűtlen). Miféle szimpátiát várhat el a bejegyzés írója, ha önmaga se vonzódik igazán az említett hölgyekhez?

Nem tudom férfiak, hogy  mi van veletek! Néha úgy érzem, hogy puhányok gyülekezetébe csöppentem, ez a sok siránkozás az agyamra megy. Ha én lányosnak, nyafogónak, balféknek itélem meg a személyt a leírás, bejegyzés alapján, akkor a nő hogy ítélje meg az illetőt élőben?

Kicsit gondolkozzatok! A nőknek igazi férfiakra van szükségük, nem nyávogós pólyásokra. Linux1 nek is üzenem, hogy kicsit tegye félre a programozáskönyvet, menjen ki a Váci utcára és lesütött szemű, zárkózott lúzer helyett mosolyogjon rá a nőkre, a világra! Nem csak a nőknél lesz nagyobb sikere, maga is boldogabb lesz.

Nekem is voltak bosszantó szituim, kudarcaim, de azért írok, mert úgy gondolom eseteim tanulságul szolgálhatnak másoknak.

Ha elmegyek szombaton sörözni a barátaimmal, akkor azt látom, hogy a párom gyönyörű, a barátnőm párja is gyönyörű és amikor megpuszil két korty sör között, tudom, hogy nincs az a munka, pénz, ami pótolhatná egy nő közelségét, szeretetét. Ennyi!

Fiúk! Ismerkedni, randizni jó! A nők szépek, kedvesek, mindegyik egy kis csodálatos világ. Találkoztam már flugos világmegváltóval, nimfomán döggel, félénk angolszakos tanárnénivel, plázacicával, ezek rossz egyvelegével, sorolhatnám napestig. Sokszor felbosszantottak, sok hülyeséget kellett végighallgatnom, de emellett sok szép estére, barátságokra, jó szeretkezésekre, szerelmekre, áttáncolt éjszakákra gondolok a női nemmel kapcsolatban. Ha valaki alapvetően nőgyűlölő, csalódott, beletörödő, megfojtják a saját kudarcai, akkor soha az életben nem lesz olyan barátnője, amilyenre vágyik, mert mire ránézne a kiszemeltre, már fel is adja. A kudarcból tanulni kell és nem szabad önsajnálatba burkolózni.

Fiúk! Legyetek végre férfiak, könyörgöm!