Egy hozzászólásból idézek:
“Észrevételeim szerint a társkeresőkön az érzelmileg kiégett, alacsonyabb végzettségű, problémákkal kűzködő ( lelki, testsúly, egészségügyi, anyagi, több gyerek, házaséleti, szexuális ) egyének tartózkodnak.
Na meg a munkaidőt jól eltölteni vágyók… szórakozásból.
Elég belépni több rendszerre, levnni a konzekvenciát mindenhol ugyanazok vannak, más-más adatokkal.
Több gyerekes nők, díszelegve tetoválásokkal, bedőlve, kitéve mikkel rendelkeznek, pasik szerszámukat közszemlére téve….
Nők és férfiak egyik randi után a másikat halmozzák…szédítés, magukat szebbnek jobbnak feltüntetés, és hazugság hazugság hátán… Szóval néhány szóban ez a híres magyar internetes társkereső társadalom.
Gyakorlatilag a társkereső rendszerek lényege : szexualitás előtti nonverbális kommunikáció.”
Többször előkerül ez a megállapítás, miszerint a netes társkeresés a bénák, rondák, hülyék, perverzek és a lelki sérültek utolsó mentsvára, ahol nem születhetnek komoly kapcsolatok, mindössze jó nagy dugások abszolválódhatnak! Kíváncsi lennék, hogy ezeket a véleményeket milyen emberek írják:
- akik még soha nem próbálták. Ebben az esetben szomorú – bár erre a szar országban élők moráljára igazán jellemző -, hogy úgy ítélnek el valakiket és valamit, hogy igazából fogalmuk sincs róla, csak valami halvány sejtésük. Ráadásul még bátorságuk és kezdeményezőkézségük sincs, hogy legalább egyszer megnézzék ezt…
- ha már próbálta, de nem sikerült. Az általánosítás sohasem szerencsés. Ha történetesen nem jön össze 1-2-3-sok próbából egyetlen egy komoly kapcsolat sem, az még nem jelenti a rendszer hibáját. Sok saját kudarc után ezt a következtetést vontam le magam is és menekültem innen, ahol az ismeretlenség homályába bújva egyesek még több szemétséget engedhetnek meg maguknak, mint a való életben. Aztán lehiggadva rá kellett jönnöm, hogy én sem vagyok szent tehén, sokszor hibáztam magam is! Kudarcaim fô oka egyértelmûen nem a netes társkeresés rendszere, inkább a saját és a másik fél tapasztalatlanságából adódó hibák, magyarul a szerencsétlenkedésünk. (Ezekrôl olvashatnak a Nekem sem egyszerû sorozatban…)
- már próbálta és sikerült. Akkor miért írna ilyen ökörséget?
A rendszer maga jó és üdvözlöm a lehetőséget, ami a huszonegyedik század hatékony magányoldó megoldása lehet! Sok elidegenedett embernek ad lehetőséget arra, hogy a magánéletével kezdjen valamit, boldog lehessen, – ne csak keseregjen és irigykedjen mások szerencséjén -, és aktívan párt találjon. Ennél pozitívabb mi lehetne? Miért lenne ez a metódus rossz? Ja, kérem: hogy nem tudunk élni vele, mert sokan csak szórakoznak, átvernek másokat?! Hogy egyesek elvadult elvárásokkal, helyes önismeret és önértékelés nélkül vágnak bele? Rengeteg csalódás ér – hasonlóan az élethez – itt is mindenkit, s ezeket a csalódásokat nem lehet elkerülni, mert ez nem a virtualitás velejárója, hanem magáé az életé! Ezért nem a társkereső oldalakat kell szídni és a benne lévő embereket, hanem ezt a büdös szar világot, ahol a fájdalom az élet természetes velejárója!
Itt senki nem ígért azonnali sikert, gomnyomásra és regisztrációra azonnal becsöngető álomnőt vagy álompasit. Érdemes lenne felébredni ebből a hülye álomból, hogy azt hisszük, már nem csak kurvát lehet a netről rendelni, hanem havi 300-1200 Ft-os VIP tagságért életünk párját is és MP3-ban – grátiszként – letöltődik mellé a nagyharang is…
Nem! Dolgozni kell itt is. Ki kell választanunk a sok hülyének tûnô, számunkra értéktelen ember közül azt az egyet: nem lesz könnyebb, nem lesz rövidebb, de esélyünk talán nagyobb megtalálására, mint a való életben. Hajrá!
“Bogárka van a tálban”Részlet a Kocka című horrorfilmből.
sztem zseniális hasonlatok születtek, nekem legalábbis nem voltak sem sablonosak, sem laposak vagy elcsépeltek, pedig nem csak Arany költészetét kedvelem :)
nem is értem, Nemes Tamás mire fel döntőbíráskodik, bár természetesen nem akarom megtiltani sem én, sem mások (gondolom)
a magas nívó régóta adott (legalábbis amiket olvastam), még ha ez nem minden blogról is mondható el ezen a webes felületen…
a szerelemről meg azért nem beszéltünk talán eleget, mert mindenki másképp éli meg. mi több: nem ritkán mást és mást jelent mindenkinek. az érzés nyilván sokban hasonlít, de ahogy jön, ahogy megy, az nem “sablonos” :)
azt sem gondolom, hogy a ráció kizárandó lenne, és 100% spontaneitásra kellene törekedni. aki erre törekszik, szíve joga, de aki nem, annak is :)
eleve a ffiak másképp keresgélnek, mint a nők, szóval hülyeség lenne a ffiaknak előírni, hogy mit és hogyan tegyenek meg annak érdekében, hogy megtalálják a párjukat. amikor még nem találtam meg, én is a magam módján kerestem, szóval naivitás feltételezni, hogy XY / ez elsősorban Tamást takarja :) / jobban tudja, ki mit akar és hogyan érheti azt el. a nők jellemzően hagyják magukat sodorni, és ez jól is áll nekik néha, míg a ffiak kevésbé hajlandóak erre, és van is benne valami…
a lekoccolós blogban pl. én azokra az esetekre utaltam, amikor valakiről kiderült, hogy a “szeretetreméltóságnak”, szerethetőségnek max. a szikrája, lehetősége van meg benne, de amúgy nem viselkedik tipikus nőként, csak amikor baj van, akkor bezzeg tényleg gyenge és védtelen – na az ilyen nőktől az ég óvja ffitársaimat, még ha sokaknak pont ilyen is kell (legyenek is boldogok velük, és ezt irónia nélkül mondom, mert hát zsák a foltját, stb.), mert szép és jó dolog az önállóság, de amikor bármelyik irányban is túlzásba viszik a témát (túl önállótlan ill. a másik véglet: magának való), akkor vagy az van, hogy az ember fia/lánya ragaszkodik a korábbi döntéséhez (pl. mert szerelmes), vagy “közbelép” a ráció, és varázslat ide, varázslat oda, de “megcselekedtük, amit megkövetelt a haza” :)
különben meg sztem egyáltalán nem rossz “munkamegosztás” a ffiak és nők attitűdjében (ill. azt oly módon kettéválasztani – még ha leegyszerűsítő és sablonos is), hogy a ffiaknál a racionalitást, a nőknél az “érzelem-központúságot” mint életstílust lehet feltételezni ill. “megkövetelni” (elvárni).
ez nem jelenti azt, hogy férfiatlan, aki nem racionálisan dönt, csak szimplán nálunk nem csak az befolyásolja a dolgokat, hogy mikor mit érzünk, mikor valakinek a társaságában vagyunk, hanem sok egyéb dolog is (extrém példák: mennyire alkalmas gyereknevelésre és / vagy a kihordására, vagy másik pld.: mennyire lehet vele villogni a baráti társaságban, mennyire “jó nő”)
ennek tükörképe sem feltétlenül jelent nem nőies megközelítést, pl. amikor egy nőnek fontos szempont, hogy mennyire lehet vele villogni a baráti társaságban, mennyire “jó pasi”, stb.
kinek mi a zsánere…
a nemek közti “munkamegosztás” amúgy is már jó ideje felbomlóban van, hogy halmozzam mára a közhelyeket :)
vagyis megint csak ott tartunk, hogy nincs bevett szokás, előírás, hogy mit hogyan KELL, max. azt lehet mondani, hogy ez meg ez ilyen meg olyan dolgokkal korrelál, netán egyenesen implikálja A a B-t. (megj.: a racionális keresés nem implikálja, hogy racionális ellenkező neműt lehet csak találni, sőt! éppenhogy az irracionalitás az, amivel nagyon is számol a racionalitás :) hogy tovább komplikáljam az amúgy nem bonyolult képletet, szóval abba is hagyom egyelőre…)
kérem a 2.-t! :)
sztem ennyi közhely puffogtatása után elvárható (sőt megkövetelhető :) vagy egyenesen törvénybe iktatandó) Tamástól, hogy tiltakozzon eme webes felület ily módon történő abúzusa ellen :) amiket elkövetek /…ahelyett, hogy hagynám a maga medrében folyni a dolgokat, és ebbe cseppentettem némi kis iróniát is, pedig meg kell mondjam, hogy mindenféle parancsolgatós meg KELL meg egyebek ellenére is sztem Tamás értékes indítványokkal gazdagítja eme felületet…/
/megj. Nr. 2: nem akartam vicces lenni/
megj. Nr. 3: Tamásnak újfent igazat adok, mégpedig ebben: “Építő módon kritizálni egész más,mint izomból elutasítani mindent.” gondolok itt arra is, hogy sokféle ember sokféleképp áll a dolgokhoz, és lehet keseregni ugyan azon, hogy nincs manapság elég érzelem már a társkeresésben sem, de előírni ettől még felesleges másoknak, hogy mitől jó nekik a társ keresése vagy épp mitől rossz (pl. mert görcsölnek miatta / rajta). Fentiek egy adott személy véleményét tükrözik (jelen esetben az enyém :) meg még egészen véletlenül azoké, akik velem egyetértenek :) egészen véletlenül, csak leírtam helyettük…) és lehetnek ettől eltérő hozzáállások. Mindenkinek igaza van és senkinek sincs :) de azért 2 mondatban odavetni a “megoldást” kb. annyi, mintha azt mondanám, hogy minden kérdésre a válasz: 42 :)
persze Tamást nem akarom fikázni, még ha sokszor “vicces” is, ahogyan a sok “kell” meg “volna jó” szófordulatot használja – ezek akkor hasznos kifejezések, amikor keresünk valakit vagy valamit, és elég suták lesznek végeredményben, amikor egy egész közösség (heterogén sokaság) felé fogalmazunk meg burkolt vagy kevésbé burkolt elvárásokat
annyira tetszett, hogy újra elolvastam Málna és Permanencia hszét. remek megfogalmazások, sőt ha azt nézem, hogy végső soron az a mikrokozmosz, amit a 2 ember teremthet magának, az épp egy ilyen ideális világ lehet… akkor voltaképp nem is annyira idilli és absztrakt, és lehet nagyon is valóságos a bennük rejlő szellemiség (akkor is, ha az ominózus hsz-ek megírása “csak” retorika volt)
Kedves Delta, itt már csak az a kérdés, hogy ki a fény, ki az éter, ki a lyuk és ki a sajt.Te melyik szeretnél lenni? Mert én a nap, akiből a fény árad, és a kibocsátott fénysugaram által megtett út mindenkinek mérce. Fényév: én kb. ennyire vagyok a mai valóságtól.
Már vártam, hogy írj, mert jó olvasni a hsz-eidet.
Nem szoktam döntőbíráskodni,ebben a közegben szerintem képtelenség.Ez nem egy szerkesztett közeg.mint az újság,tévé,vagy a rádió.Az előző levelet csak úgy írtam,választ sem vártam rá.Amit a moderátor nem tilt le és belefér a szólásszabadság keretei közé,azt leírom.Sok esetben direkt provokálom a levélírókat,pusztán azért mert általam fontosnak tartott kérdésre véleményeket,választ várok.Még a legelején én is úgy írtam ide levelet,mintha ez egy újság levelezési rovata lenne.Egyre inkább távolodom ettől.Az anonimitás miatt az átlagnál bátrabbak az emberek,többek között ezért lehet életszerű,értelmes válaszokat kapni.Én parancsolnék?Kinek,milyen alapon?Itt nincs semmilyen alá- és fölérendeltségi viszony,ez nem egy pártértekezlet vagy ilyesmi.Minden vélemény hat valakire,sosem voltam teljességre törekvő fajta.A hagyományos média a maga módszereivel felosztotta a tömegeket,de itt,ezen feltételek mellett képtelenség.
Félreértettél, Tamás… sztem jó dolgokat mondasz (pláne mert ilyen is kell), de csak mert Te vagy én így látjuk, az nem jelenti azt, hogy másoknak is így kell látniuk, vagy rosszul járnak, ha nem így látják…
Ha meg csak abban akartad “megvédeni” Magad, hogy nem bíráskodsz, akkor olvasd inkább vissza, hogy miket írsz :)
De: OK, legyen provokáció!
Mégis: örökkön visszatérő motívum, hogy “kiveszett a világból a…”
és ide a spontaneitástól az érzelmeken át mindent írsz, ami még félig-meddig igaz is – node nincs bevett sablon, hogy az ember hogyan érzi jól magát. Akik nyársat nyeltek, azok valószínűleg így érzik jól magukat.
Sok ember k..ra komolynak gondolja magát, és ezért nem veszi észre, mennyire vicces az élet… de ők maradnak le sok mindenről, nemde?
(Sőt: épp az (is) teszi az életet viccessé, hogy nem csak érzelemmentesek az emberek, de még nem ritkán agyatlanok is, és ez gyakran nagyon fura helyzetekhez vezet…)
Tehát megfosztanád a világot a (spontán) poénok (egy részétől) ill. sokaságától, ha mindenkinek kötelező lenne lazának lennie.
De amúgy sem kötözködtem, csak jó poén volt kicsit provokálni :)
Üdv!
Társkeresőn van fenn egy hölgyemény. A bemutatkozása ez:
“?szinte, 26 éves nő komoly kapcsolatot keres.” Mivel nagyon helyesnek és tényleg komolynak tűnt, gondolom az iwiw-en utána nézek – a lakhely és a keresztnév adva volt. Jó ötlet volt. A 12 képből 10-en a kisfiával szerepelt, akit letagadott az adatlapján és az ideálnál megadta hogy a jelöltnek nem lehet gyereke.
Ezek után milyen őszinte lehet? Hogy mondta volna meg a randin? “Bocsi, nem voltam teljesen őszinte, mert van egy 3 éves fiam.” Kíváncsi lennék férfitársam arcára… Szóval nyugodtan legyünk gyanakvóak… Persze vannak rendes nők is, de egy ilyen húzás kicsit meredek – szerintem.
Mielőtt bárki is rosszra gondolna. Nem a kissráccal van baj, hanem ha ebben hazudott, akkor…
Üdv
Sanyi