Felmelegitve csak a káposzta jó…. ez örök igazság….
ElÅ‘ször amikor adott volt a lehetÅ‘ség, elbaxtad……
Amikor másodjára visszajött, már csak önnön magát akarta igazolni hogy még mindég nem tudtál változtatni ……..
Elsőre miért nem vetted észre hogy mit akar tőled a CSAJ??????????????????????????

Nem lessz több lehetÅ‘séged…….ha igen ,akkor hagyd ki….. ugysem lessz hosszuéletü….

Végigolvastam mindenki hozzászólását, igen jó és használható ötleteitek vannak, a témainditó is nagyon jónak tünik…..
Tényleg nagyon nyűgös tud néha lenni az elsÅ‘ randi, “készülni” rá csak egy módon lehet….
Nem úgy hogy puskázunk, mit is kérdezzünk, milyen irányba tereljük majd a beszélgetést….
Azt ugyis fogja érezni a partner, hogy bennünket mi az ami érdekel, ha eléggé okos, és ügyes, megpróbálja Å‘ is arrafelé terelni a témát…. De ezt ne erÅ‘ltessük…
Mi is inkább azt vegyük észre, hogy Å‘t mi érdekli…..
A másik ember érdekeljen, nem pedig a saját témánk…..
Készülni rá??? Hát, max annyira, hogy ha kellÅ‘ mértékü önbizalommal állunk hozzá, fél sikerünk van…. Egy tartalmas beszélgetésre mindenképp… Örülök neki amikor azt olvasom, hogy nem elsÅ‘sorban úgy kell odaérkezni, hogy én most társatkeresek….. Az hogy mi lessz belÅ‘le, az még a jövÅ‘ zenéje…. De a partner mindenképp érezze, hogy nem egyéjszakásra vadászunk….. Hogy Å‘ mire használható, az ugyis kiderül………. Ne erÅ‘ltessük rá azt amire ugyis képtelen, és használhatatlan…. EttÅ‘l még Å‘ sem lesz roszabb a deákné vásznánál, lehet más, és másnál Å‘ is másra alkalmas…….
Nem vagyunk egyformák, más és más dolgokat hozunk ki egymásból…. EbbÅ‘l kifolyólag ne is becsüljük le a másikat, mert mi sem vagyunk különbek, csak mások…..

Tehát mindenképp kellÅ‘ mértékü önbizalommal menjünk, és a másikat is egyenrangu partnerként kezeljük, akármit is gondolunk, érzünk ott és akkor róla……
A többit ugyis elrendezi a mindenható hogy mi lessz belÅ‘le…….

Amit még fontosnak érzek, az az, hogy mivel eléggé kommunikációproblémásak tudunk lenni, ez lehet állandó is némelyeknél, de lehet pillanatnyi is, mindenkiben lehet átmeneti rövidzár, vegyük észre azt, hogy az elsÅ‘ randi hiányosságaiból kifolyólag mikor kell második esélyt adni valaminek……. Ez is igen fontos lehet, ne rohanjunk tovább ha nem muszáj, vegyük ugy hogy az egy második-elsÅ‘ randi….. addigra valmelyest talán ki is alakul bennünk valami hogy mit, hogyan……. Még azt is célravezetÅ‘nek érzem, hogy egy féldélutános mindenfeléprogramot szervezni, (ezt pasiknak ajánlom !!!!! ) És még ekkor sem mindenáron elkápráztatósra venni a dolgot….. Azon egy normális nÅ‘ ugyis átlát ha nem önmagad adod…..
Én az elsÅ‘ randiból nemigen szoktam nagy durranást csinálni, presszó-kávéhz, stb, kis séta, sok beszélgetés……. Lazán, nem nagyon tulzásba vive…… Itt fog eldÅ‘lni ugyis, hogy lessz-e második…. Ha nem látjuk nagyon elfogadhatatlannak a partnert, találunk benne valamit ami nem űz el mellÅ‘le, lessz…..
A második randi:
Javaslom pl: délutánra egy muzeum, stb, utánna esetleg egy kis séta, margitsziget, városliget, stb, estére netán egy valamilyen épkézláb szórakozóhely, pab, stb……
Tehát megadni a lehetÅ‘ségét több helyszinen, hogy a másik kinyiljon, mutassa magát, és figyeljünk rá minden idegszálunkal, kiderül ugyis hogy mik azok amiket elvárhatunk tÅ‘le……
Hosszabb, rövidebb távon egyaránt……
Tehát ne rohanjunk ajtóstul a házba, ez nagyon riasztóan tud a másikra hatni….. MegnyerÅ‘ek legyünk, tudjuk mit akarunk…..
De ne reményjkedjünk gyors dolgokba…. Az hogy kialakuljon a másikba az hogy komolyan akarjon tÅ‘lünk valamit, ahoz idÅ‘ kelll….. És akkor ugyis tudni fogja hogy mit csináljon, és hogyan…..Minden nÅ‘ tudja a dolgát, csk nem biztos hogy azt hozzuk ki belÅ‘lük, amit Å‘k is akarnak, és amire alkalmassak a saját életberendezkedésük szerint…..
Tehát azt is észre kell venni hogy mire alkalmas a másik, és hogy mi mit tudunk ebből kihozni..

ISMERJÃœK MEG A MÃ?SIKAT KÖNYÖRGÖM, NE A SAJÃ?T ELVÃ?RÃ?SAINKAT ERÅ?LTESSÃœK RÃ?, AMINEK LEHET UGYSEM TUD ELEGET TENNI….. éS UTÃ?NNA DÖNTSÃœNK, HOGY SZÃœKSÉGÃœNK VAN -E Å?RÃ?…… ELÉG-E, VAGY SEM………

Ha kevés, az is baj, ha sok, az is………..

Ha pl. “kisegér� személyesen szeretne pl. “superman� kegyeibe férkőzni (s ezt ő is akarja), csak el kell küldeni a saját e-mailt a fenti címre, s a csere megtörténik.
Fontos! A cseréhez a “célzottâ€? személy címe, de FÅ?LEG beleegyezése is szükséges!
Aki látja, adja tovább!

Hajrá, üdv.,

Abban viszont a cikk megerősített, hogy egyrészt csak úgy lehet/érdemes ismerkedni, ha érdekel a másik mondanivalója és odafigyelek rá, másrészt tényleg úgy kell felfogni mintha baráttal beszélgetnénk, nem pedig egy leendő partnerrel.

Voltam egyébként már nÅ‘s is :), addig okoz gondot a dolog, amíg nem biztos hogy barátnÅ‘ lesz a jelöltbÅ‘l. Utánna már könyebben kommunikálok, de addig… :)

üdv.

Remélem, nem baj, hogy én is hozzászólok – férfiként.
Sztem lépj tovább! A viselkedése alapján már nem akarja, hogy folytatódjon, talán talált is magának valakit. Ha különleges is az illetÅ‘, akkor is tojik fejedre. Ha meg tucatáru, akkor meg nem mindegy, merre jár? Találsz másikat, akivel meglesz a harmónia. Az élet már csak ilyen kegyetlen… Ráadásul akármilyen az ex, akkor is megérdemli, hogy ne zaklasd. Igazán tiszteletben tarthatnád a privát szféráját. Nem vagytok már együtt. Ha haverként tudsz rá tekinteni, akkor tisztázd ezt vele, de ha nem, akkor ez elmúlt. Jobban jársz, ha lezárod, mert ha valami miatt vissza is találna a karjaidba, az már valami “nem tiszta ügy” lenne nagy valószínűséggel. (Szakított az egyenlet 3. szereplÅ‘jével, stb.) Szóval ne nagyon éld bele Magad akkor se, ha visszajönne. SÅ‘t az attitűdödön kissé változtatni kellene: legyenek saját dolgaid, amikbe el tudsz temetkezni, aztán akárkibe is beleszeretsz, ide tudsz “menekülni” ahelyett, hogy az agyára mennél a ragaszkodásoddal. Ha igazán fontos valaki, akkor megérted, amikor nem akar a társaságodban lenni (ezt üzenem a páromnak is :) pedig tényleg nagyon szeretjük egymást), mivel be kell látni: sülve-fÅ‘ve együtt vagytok ideális esetben, és ha erre mér ráteszel egy lapáttal, az már úgymond túlzás… Olyan mázlid úgysem lesz, hogy minden megvan a másikban, amit az egyik keres, ráadásul még az érdeklÅ‘dési körötök is azonos. Ez csak illúzió / egy a millióból. Akik életük végéig keresik az ilyet, azok olyanokká válnak, mint a lottó-függÅ‘k… A lényeg, hogy harmónia legyen meg egyetértés, a többit meg kialakítja a 2 ember…
Azt ne mondd, hogy ilyen sok szép és kedves nő között nehéz társat találni!
Sok sikert!

Remélem, nem baj, hogy én is hozzászólok – férfiként.
Az a gyanúm, hogy a párod sokkolja a (vélt vagy valós) kulturális / intellektuális fölényed. Sztem görcsöl, hogy túl ilyen meg olyan vagy számára. Feltehetőleg anyuci kedvence típus, aki sok mindenhez nem szokott még hozzá, amihez felnőtt emberek igen. Ez amúgy jó alap, mert az ilyen emberek a leginkább jólelkűek. Ha ez így van, akkor ebből nagyon jó kapcsolat lehet, ha okosak vagytok.
Van egy alternatíva is: lehet, sokkalta talpraesettebb, mint amilyennek tűnik, csak van valami kommunikációs akadály, pl. takargatnivalója van, stb. (alamuszi macska nagyot ugrik)
Mindenképpen érdemes lenne tapogatózni abba az irányba, hogy a baráti körével és / vagy a szüleivel ismerkedni kellene lassan… Sok minden kiderül róla akkor, talán még oldottabb is lesz. Lehet, hogy valamit nagyon el akarna mondani, de fél valamitÅ‘l. Ha nem, akkor anyuci gátlásos kedvence. Nagyjából ez a 2 eset lehetséges, legalábbis aminek reális esélye lehet.

Sztem ne engedd, hogy az aggályaid vakvágáynra tereljék ezt a kapcsolatot, mert jó esély van rá, hogy drágakövet találtál, csak csiszolni kell… Sok sikert!

Köszönöm megtisztelésed azzal, hogy segítség kéréssel hozzám fordúltál. Igaz, ez az oldal nem ezzel a témakörrel foglalkozik, de amennyire tőlem áll és tudok, szívesen segítek. Ha jól ételmeztem közel egy éve már vége a kapcsolatodnak, így utólag öszintén sajnálom. Annál rosszabb nincs az életben, ha valakit szeretünk és felépítünk egy közös életett sok emlékekkel, élménnyekkel és elveszítsük szívünk választottját. Sok kérdést tettél fel olyan témákban, amire már csak találgatni lehet. Elöszőr azt szeretném kifejteni, ha egy kapcsolat mellékvágányra hajt általában nem az egyik vagy másik hibás a kialakult helyzetért, hanem mindkettő, hiszen valahol volt egy pont, amikor a probléma gyökere elkezdődött. Gondolom, ilyen hosszú távlatból már nehezebb megítélni mi volt a tényleges probléma, azaz honnan indult ki. Természetesen van olyan helyzett, amikor szakítás után nehezen viselik az emberek a hirtelen jött egyedüllétett vagy hiányérzetük az elvesztett másik után arra készteti az embert, hogy újra találkozzon a másikkal és rendezze kapcsolatát. De sok esetben visszajönnek azok a szakítás miatti lelki problémák, ami miatt sokszor már esetleg végleg bezárja a kapukat mindkét fél elött. Rengeteg esetben ilyen második, harmadik próbálkozásnál erősödik meg az ember arra, hogy ténylegesen sajnos le kell írnom, szakítson a társával, mert még szükség van megerősítésre abban, hogy esetleg a másik tényleg nem az igazi.
Esély arra, hogy valakivel összejöjjünk egy hosszabb idÅ‘ után már igen nehéz, bár ismerjük a remény hal meg utóljára. Sok minden átalakul egy hosszabb idÅ‘ alatt, megváltozhatnak környezetek, emberek, életvitelek, így ha az egyik még vár és reménykedik azalatt elképzelhetÅ‘ a másik fél már vígan éli életét máshol vagy mással. Tudom, mit érzel és tetted arra nézve, hogy mai napig szívedben hordod Å?t jószívre vallhat és bizonyítsa szerelmedet. De azt, hogy nem talál az ember új kapcsolatot, ez is lehet akadálya, hiszen minden új élet egy régi lezárásával kezdÅ‘dik. A kérdés az meddig akarja az ember e régit ápolni magában, számodra nincs veszve semmi az élet megy tovább, és magadnak is meg kell adni az esélyt, hogy találkozz egy olyan lánnyal, akinek tényleg te kellesz, úgy ahogy vagy. Mert nagyon sajnáljuk régi kapcsolatainkat, fÅ‘leg ha szerelem tűzében égett, elveszni hagyni és átadni az örök raktárosnak: az emlékeknek. De ha tényleg a te esetedben megismétlÅ‘dhetne a régi szerelem folytatása, akkor is úgy kell élned, hogy ezeket a dolgokat tedd le és nyitott légy új kapcsolatra. Az élet tele van meglepetésekkel van erre is példa meg arra is.
Kedves István azt kívánom, hogy találd meg magadban azt az erőt, amivel tovább tudsz lépni az életben és teljes emberként meg tudod élni. Bízz abban, hogy az élet jót tartogat számodra ezen a területen is.
Sok síkert kívánok mindebben!
Üdv: Júda